Obama nyerte az eldurvult alapozást

Hivatalosan még el sem kezdődött az amerikai elnökválasztási kampány, de a riválisok már csépelik egymást. Barack Obama durva ellenszélben futott neki a kampánynak, de most úgy néz ki, hogy ő várhatja nyugodtabban a hamarosan formálisan is beinduló küzdelmet. Az [origo] washingtoni tudósítójának elemzése a választási harc állásáról.

Bár Maryland állam az Egyesült Államok fővárosa, Washington mellett terül el, az országos politika viharai általában elkerülik. Mivel az elnökválasztásokon stabilan a demokrata jelöltre szokott szavazni a helyiek többsége, így a kampánystábok általában nem fordítanak túl sok energiát erre az államra. Az utcákat járva nem is látni sem politikai plakátokat, sem reklámtáblákat a házak udvarán, bár az egyik helyi ismerősöm megjegyezte, a novemberi szavazáshoz közeledve azért meg fognak jelenni itt is.

Egyelőre azonban nincs látványos jele ezen a vidéken annak, hogy hamarosan elnököt választanak az amerikaiak, de elég csak bekapcsolni a helyi tévécsatornákat és rádiókat, és onnan ömleni fog a politika. Tele vannak kampányhirdetésekkel és politikai műsorokkal, amelyek alapján úgy tűnik, hogy óriási feszültségben zajlanak a választás előkészületei. A két oldal hazugsággal és képmutatással vádolja a másikat, és napról napra újabb bizonyítékokat húznak elő ennek igazolására.

A képmutató és a hazug

Ezekben az ütközetekben nemcsak a demokrata Barack Obama és republikánus kihívója, Mitt Romney, illetve a stábjaik vesznek részt, hanem a különböző oldalakhoz kötődő tévécsatornák, amelyek esténként többmilliós nézőközönségnek gyártják leplezetlenül elfogult műsoraikat. A demokratákhoz húzó MSNBC-n mást sem hallani, mint hogy milyen szélsőséges politikát képvisel a képmutató Mitt Romney, a republikánusokat támogató Fox News pedig azt harsogja, hogy Barack Obama az elnökválasztások történetének leghazugabb kampányát folytatja.

A legtöbb közvélemény-kutatás Obama előnyét mutatja

Érződik tehát a feszültség, pedig az elnökválasztási kampány hivatalosan még el sem kezdődött. Erre csak akkor kerül sor, amikor a két párt hivatalosan is megnevezi jelöltjét a hamarosan tartandó pártgyűléseken (a republikánusok augusztus utolsó hetében, a demokraták pedig szeptember elején gyűlnek össze). Ezek az időpontok nemcsak puszta formalitásnak tekinthetők, hanem van gyakorlati jelentőségük is, a jelöltek például innentől kezdve költhetik majd azt a pénzt, amelyet konkrétan a választásra gyűjtöttek össze (most csak legfeljebb ahhoz a pénzhez nyúlhatnak, amelyet az előválasztási küzdelemre kaptak adományként).

A gyűlésekig tartó időszak így egyfajta alapozásnak tekinthető, amelynek során a két oldal elsősorban arra törekszik, hogy minél kedvezőbb pozícióban fordulhasson rá a kampány intenzív szakaszára. A felmérések adatai és az események alakulása alapján úgy tűnik, hogy ez a hivatalban lévő elnöknek sikerült jobban. A Real Clear Politics összesítése szerint a legtöbb közvélemény-kutatás Obama előnyét mutatja, és különösen igaz ez azokra az államokra, amelyek döntő szerepet játszanak az elnökválasztás kimenetelében. (Az amerikaiak nem közvetlenül választják az elnököt, hanem az egyes államok a lakosságuknak megfelelően küldenek úgynevezett elektorokat az 538 fős elektori testületbe. Vannak államok, amelyek stabilan republikánusok és stabilan demokraták. Az a jelölt fog nyerni, aki a bizonytalan államokban folytatott küzdelmet megnyeri.)

Mégsem lesz népszavazás

Nemcsak a felmérések által mutatott csekély előny utal azonban arra, hogy a demokraták magabiztosabban készülhetnek az őszi kampányra, mint a republikánusok. Mitt Romney ugyanis a kezdetektől fogva arra az üzenetre építette a kampányát, hogy egykori üzletemberként ő jobban tudja, hogyan kell felpörgetni a gazdaságot, mint a szerinte jó szándékú, de az üzlethez nem igazán értő Obama. Ez jól eltalált üzenetnek tűnt, a kutatások szerint ugyanis az amerikai választókat valóban a gazdaság állapota aggasztja leginkább, és számos mutató - például a stabilan magas, 8,3 százalékos munkanélküliség, a lassú növekedés - utal arra, hogy az elmúlt négy évben nem sikerült lendületet adni a 2008-as válságban megroggyant amerikai gazdaságnak.

Obama kampánykörúton

Romney tehát arra törekedett, hogy egyrészt a gazdasághoz, a munkahelyteremtéshez értő jelöltként mutassa be magát, másrészt arra, hogy a választást úgy alakítsa, hogy az egyfajta népszavazás legyen Obama teljesítményéről. Ha ez így lenne, akkor az elnök valóban nem sok jóra számíthatna, 2008-as ígéretei közül ugyanis csak keveset tudott megvalósítani. A gazdaság továbbra is döcög, és sikerült ugyan átvernie a törvényhozáson az egészségbiztosítás kiterjesztését célzó reformot, a legtöbb felmérés szerint a választók elégedetlenek a változtatással. Négy évvel ezelőtt megígérte azt is, hogy véget vet a washingtoni marakodásnak, és a republikánusokkal összefogva keresi majd a megoldást az ország problémáira. Ehhez képest azonban az elmúlt években annyira elmérgesedett a légkör, hogy a kongresszusi demokraták és a republikánusok gyakorlatilag képtelenek együttműködni bármiben is, és esély sincs a korábban viszonylag gyakorinak számító kétpárti törvényjavaslatokra.

Nem feltétlenül tud tehát az elnök fényes eredményeket felmutatni, Romneynak azonban láthatóan mégsem sikerült úgy alakítania a kampányt, hogy a választás Obama teljesítményéről szóljon. A republikánus jelölt ugyanis az utóbbi hónapokban szinte végig védekezésre kényszerült, miután az elnök stábja kemény támadásokat indított ellene. Obamáék olyan hirdetésekkel bombázták a választókat, amelyek azt állították, hogy az üzleti múltjával büszkélkedő Romney által vezetett befektető cég valójában egy sor olyan üzletet kötött, amelyek eredményeként emberek százai veszítették el a munkájukat. Ezt ugyan többen még demokrata körökben is övön aluli ütésként értékelték (Romney cégének ugyanis volt egy sor olyan befektetése is, amely vállalkozásokat mentett meg a csődtől), de láthatóan működött. A támadó hirdetések révén Obama diktálta a tempót, Romneyt pedig lekötötte a magyarázkodás és védekezés.

A megváltoztatott üzenet

A republikánus jelölt ezen a helyzeten igyekezett változtatni azzal, hogy múlt szombaton bejelentette: Paul Ryant, a képviselőházi republikánusok költségvetési felelősét választja alelnökjelöltjének. Ryan az elmúlt néhány évben vált a republikánusok meghatározó figurájává, miután előállt egy olyan hosszú távú költségvetési tervvel, amely jelentős megszorításokat tartalmaz, és ezáltal a szerinte túl nagyra duzzadt államszervezet leépítéséhez vezetne. Azzal, hogy Romney maga mellé vette a drasztikus lépéseket követelő Ryant, automatikusan elérte azt, hogy a költségvetési kérdések kerültek a középpontba, és ezekben a napokban például arról megy ádáz vita a demokraták és republikánusok között, hogy miként lehet egyensúlyba hozni a hosszú távon fenntarthatatlan Medicare nevű állami programot, amely az idősek egészségügyi ellátását biztosítja.

Az amerikai tévék tele vannak kampányhirdetésekkel

Első ránézésre ez a fordulat is Obamának kedvez, a választók ugyanis hagyományosan a demokratákat tartják a jóléti ellátó rendszer védelmezőjének. A demokraták már Ryan jelölésének pillanatában be is indították a kampányt arról, hogy a republikánusok durva megszorításokat hajtanának végre a Medicare-ben és az ehhez hasonló állami programokban. A republikánusok - például az egyik legfontosabb konzervatív fórumnak számító Wall Street Journal véleményoldalán - elismerik, hogy normális esetben ez vesztes játszma lenne számukra, mert a választók félnek az Egyesült Államokban egyébként sem túl erős szociális háló felszámolásától. A republikánusok szerint azonban most rendkívüli helyzet van, ezért nyugodtan lehet ezekkel a kérdésekkel kampányolni. Azt mondják, olyan súlyos a válság, és hosszú távon olyan durva eladósodás vár az Egyesült Államokra, hogy ha most nem hoznak döntéseket az egyensúly megteremtéséről, akkor annak beláthatatlan következményei lesznek.

A november 6-i szavazásig hátralevő időben dől el, hogy az amerikai választók melyik oldalnak hisznek jobban, és addig még könnyen meg is fordulhatnak az erőviszonyok. A jelenleg kedvezőbb pozícióban lévő Obamára ugyanis több veszély is leselkedik. Az egyik legnagyobb kockázat az, hogy a republikánusok ezúttal sokkal jobban állnak az adománygyűjtéssel, mint ő, ami azt jelenti, hogy sokkal több hirdetést tudnak maguknak vásárolni a tévében és az interneten. Ezt szinte napról napra szóvá is teszi a demokrata jelölt stábja, Obama címéről például épp ennek a cikknek az írása közben is jött egy olyan levél, amely szerint "kritikus a helyzet", és ezért arra kéri a híveit, hogy küldjenek neki pénzt.