Kínzások piszkítják be a Forma-1 csillogását Bahreinben

Hosszú vita után eldőlt, hogy megtartják Bahreinben a Forma-1-es futamot, de valószínűleg ez lesz az utóbbi évek politikailag legellentmondásosabb rendezvénye. A sivatagi királyságban korábban ünnepként várták a Forma-1-es futamokat, most azonban sok bahreini úgy látja, a külföld nem vesz tudomást az országban dúló erőszakról, és a futam megrendezésével megajándékozza a jogaikat tipró uralkodóházat.

Bahrein 2003-ban azért került be a Forma-1-es versenynaptárba, mert a királyság a Közel-Kelet egyik legbiztonságosabb és legstabilabb állama volt. Amikor nagyjából egy évtizeddel ezelőtt körvonalazódott a döntés a szahíri futamról, még szó sem volt az arab tavaszról, és filmbe illő jelenet lett volna a Moammer Kadhafi volt líbiai vezető meggyilkolásáról vagy Hoszni Mubarak bírósági tárgyalásairól készült felvétel.

Bahrein az arab forrongások tetőpontján sem tudott igazán a címlapokra kerülni, ami főként a bahreini biztonsági erők hatékonyságának tudható be. A tavaly februárban kezdődött tüntetések azonban kisebb-nagyobb intenzitással azóta is folytatódnak, és a síita többségű, ám szunnita vezetésű sivatagi királyság megosztottabb, mint valaha.

A Nemzetközi Automobil Szövetség múlt pénteken adott ki egy sajtóközleményt, amelyben határozottan kijelentette: nem fogják törölni az április 22-én esedékes Forma-1-es versenyt. Ezzel a jelek szerint pont került egy hónapok óta zajló vitára, a futam azonban minden valószínűség szerint az utóbbi évek politikailag legellentmondásosabb rendezvénye lesz.

"A bahreiniak jó része úgy gondolja, a mostani Forma-1-es futam nem más, mint a nemzetközi közösség ajándéka egy olyan rezsimnek, amely nem tartja tiszteletben a saját népe jogait" - írta az [origo]-nak a királyságban uralkodó hangulatról Adel Marzuk, a Bahreini Újságíró-szövetség elnöke. "Bahrein számára igazi ünnep volt korábban a Forma-1-es futam, de ma, több mint nyolcvan ember meggyilkolása után a bahreiniak tele vannak aggodalommal, és egy ilyen politikai dráma közepette szívesebben látnák a külföldiek szolidaritását, mintsem azt, hogy megajándékozzák a rezsimet" - magyarázta a bahreini újságíró.

Marzuk szerint az újságírók továbbra is számíthatnak zaklatásokra és üldözésre. "Bahreinban nem tisztelik a médiát, nincs szabad sajtó. A Riporterek Határok Nélkül listáján Bahrein a sajtószabadság szempontjából a hetedik legrosszabb helyezést kapta, ez sokat elárul a helyzetről" - tette hozzá Marzuk, és külön köszönetet mondott azoknak a nyugati országoknak, amelyek menedéket nyújtottak a bahreini kormányzat megtorlásai elől menekülő újságíróknak.

Forma-1-ellenes graffiti Bahreinban. Összekötik az elnyomással

Mit akarnak a bahreini tüntetők?

A bahreini szunnita uralkodóház több reformot is bevezetett az elmúlt hónapokban, miután a király által kinevezett emberi jogi vizsgálóbizottság meglehetősen nyers és őszinte jelentést állított össze a bahreini biztonsági erők tavaly februári és márciusi visszaéléseiről. (Erről bővebben itt olvashat.) Az ellenzék szerint azonban ezek a reformok csak elfedik a valódi konfliktust, nem segítenek azokon, akik a mai napig ártatlanul ülnek börtönben vagy akik naponta szembesülnek a rendőrség atrocitásaival.

A tüntetők szerint a legnagyobb gond, hogy nem kezdődött értelmes párbeszéd arról, hogy a síita többség miként részesülhetne abból a hatalomból, amely a szunnita uralkodóház kezében összpontosul. Szerintük addig semmi sem térhet vissza a normális kerékvágásba, amíg fennáll a síiták jogfosztottsága.

A bahreini tüntetők újra és újra utcára vonulnak

Friss adatok nem állnak rendelkezésre a síiták és a szunniták arányáról Bahreinban, de a korábbi népszámlálási adatok azt mutatták, hogy a muszlim lakosság hozzávetőleg hetven százaléka síita. Az országot a 18. század vége óta a szunnita al-Kalifa ház uralja. Hamad bin Isza al-Kalifa 1999-ben lett Bahrein emírje, majd 2002-ben királlyá nevezte ki magát.

Az úgynevezett arab tavasz eseményeiből a bahreini forrongások azért is kilógnak, mert az 1,2 milliós országban a tüntetések nem azzal a céllal kezdődtek, hogy megdöntsék a Kalifa család uralmát. A békésnek induló megmozdulásokon mindenekelőtt nagyobb politikai szabadságot, az emberi jogok tiszteletben tartását és méltányos hatalommegosztást követeltek. A tüntetések akkor csaptak át erőszakos zavargásokba, amikor a rendőrség tavaly február 17-én négy tüntetőt megölt az azóta az ellenállás szimbólumává vált Gyöngy téren a fővárosban, Manamában. Később a rohamrendőrök erőszakkal kiürítették a teret, majd buldózerrel lerombolták, és fel is gyújtották.

Pattanásig feszült helyzet

A BBC tudósítójának, aki februárban, a tüntetések egyéves évfordulójának idején járt Bahreinben, több tüntető arról számolt be, hogy a síita településeken a tiltakozókat rendszeresen megverik, megkínozzák, a családok pedig a könnygáz miatt fuldokolnak az otthonaikban. A folyamatos rendőri visszaélések miatt a síiták dühe napról napra erősödik - írta a BBC tudósítója, akinek egy aktivista egyenesen háborúról beszélt.

A nemrég kinevezett új rendőrparancsnok, Tarik Hasszán viszont azt állítja: az emberei arányosan járnak el a tüntetőkkel szemben. Mindeközben a demokráciát követelő tüntetők azt állítják, hogy a tiltakozásaik békések, és az erőszakért szerintük a rendőrség felelős. Ahogy a reakciók mind a két oldalon eldurvulnak, egyre nehezebb lesz ellenőrzés alatt tartani az eseményeket - vélik megfigyelők.

Az események kulcsfigurája lehet egy tavaly brutálisan megvert, letartóztatott, majd életfogytiglani börtönbüntetésre ítélt ellenzéki, aki február 8-a óta éhségsztrájkkal tiltakozik az igazságtalannak tartott eljárás ellen. A bahreini-dán állampolgár Abdel-Hádi al-Havádzsa ez alatt az idő alatt a testtömegének a 25 százalékát elvesztette, és az ügyvédje szerint bármikor kómába eshet. Néhány nappal ezelőtt már az a hír is felröppent, hogy meghalt abban a katonai kórházban, ahol ápolják, de a bahreini főállamügyész nyilatkozatban erősítette meg, hogy az 52 éves aktivista "jól van". Ha a férfi éhségsztrájkjának mégis tragikus vége lenne, Bahreinben minden valószínűség szerint nagyon eldurvulna a helyzet.

A bahreini kormányzat kommunikációját közben nem a további reformok, hanem a Forma-1 uralja. Azt ígérik, garantálják a versenyzők és a nézők biztonságát. Egy bahreini lakos a BBC-nek azt mondta, komoly biztonsági intézkedések várhatók, és legfeljebb néhány forgalmi dugó lesz a legnagyobb kellemetlenség, amelyet a versenyzők és a vendégek tapasztalnak majd útban a sivatagi pálya felé. A Bahreini Nagydíj ugyanakkor a szunnita királyi ház egyik presztízsvállalkozása, így több mint egy évvel a zavargások kezdete után a még mindig dühös, többnyire síita tüntetők keresve sem találnának jobb célpontot a versenynél az elégedetlenségük kifejezésére.

Tavaly a tüntetések miatt elmaradt a futam. Az Amnesty International szerint az országban semmivel sincs nagyobb biztonság, mint tavaly volt, és az [origo]-nak nyilatkozó helyiekkel egyetérve ők is úgy gondolják, hogy a helyi hatalom a saját PR-céljaira használhatja fel a futamot.