Ezekben az órákban zajlik Brüsszelben az uniós belügyminiszterek rendkívüli tanácskozása a migrációs válság miatt. A megbeszélések középpontjában az a kvótarendszer áll, amelynek alapján a menedékkérőket szét lehetne osztani a tagállamok között.
Az uniós tagállamok vezetői korábban abban állapodtak meg, hogy önkéntes felajánlások alapján két év alatt
Olaszországból és Görögországból 40 ezer menedékkérőt telepítenek át
más országokba, valamint 20 ezer menekültet fogadnak be az unión kívül, konfliktuszónák közelében lévő menekülttáborokból.
Ez utóbbi célszámot sikerült túlteljesíteni már a nyáron, az unión belül áttelepítendők esetében viszont csak valamivel több mint 32 ezer főről sikerült megállapodni. Miután a terv két évre vonatkozik, a miniszterek úgy döntöttek, később visszatérnek a kérdésre.
Közben özönlenek a menedékkérők: Ausztria néha lezárja Hegyeshalomnál a határt pár órára, Németország határellenőrzést vezetett be, és a csehek, illetve a horvátok is szigorítanak. Az Európai Bizottság elnöke, Jean-Claude Juncker a múlt héten új javaslatot jelentett be. Ennek lényege, hogy a korábbi 40 ezer főn túl, a tagállamoknak
kötelező kvóták alapján további 120 ezer menedékkérőt kellene befogadniuk
Olaszországból, Görögországból és immár Magyarországról is.
Nemcsak Magyarország, hanem Szlovákia, Lengyelország, Csehország, a balti államok, Dánia és Finnország is ellenzi a kötelező kvótákat. Ennek ellenére a miniszterek tanácsának soros elnökségét ellátó Luxemburg bizakodó, hogy hétfőn sikerül politikai megállapodásra jutni.
Nehéz megbeszélés lesz – mondta egy neve mellőzését kérő bizottsági forrás, emlékeztetve egyúttal, hogy Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke rendkívüli uniós csúcs összehívását helyezte kilátásba, ha a minisztereknek nem sikerül dűlőre jutniuk.
A Financial Times ugyanakkor úgy értesült, hogy a hétfői tanácskozáson
az uniós belügyminiszterek megegyezhetnek a menekültek elosztásáról, az egyetlen akadály Magyarország.
A többi közép-európai állam feladta ellenkezését a tervvel szemben, azzal a kikötéssel, hogy az alkalmazása nem lesz kötelező.
A helyzetet bonyolítja, hogy Thomas de Maizière német belügyminiszter szeptember 13-án bejelentette, hogy az európai menekültválság miatt Németország ideiglenesen visszaállítja a határellenőrzést. Mint mondta, erre biztonsági okokból is sürgősen szükség van, és "kifejezetten ezt írja elő a schengeni határkódex".
Thomas de Maizière nyilatkozatát követően Sebastian Kurz osztrák külügyminiszter már arról beszélt, hogy Ausztriának Németországhoz kell igazodnia, és neki is vissza kellene állítania a határellenőrzést. Az osztrákok nem vártak sokat,
hétfőn délelőtt – időszakosan ugyan, de – le is zárták a határt Nickelsdorfnál.
Franciaország ezzel egy időben a schengeni szabályok szigorú tiszteletben tartására szólította fel az Európai Unió minden egyes országát.
Ausztria a németországihoz hasonló ellenőrzést fog bevezetni a magyar határon – mondta hétfőn az osztrák belügyminiszter. Johanna Mikl-Leitner – Bécsben is ismertetett brüsszeli nyilatkozata szerint – bejelentette, hogy
Ausztria, Németországhoz hasonlóan, ideiglenes határellenőrzést vezet be a magyar–osztrák határon,
és erről tájékoztatták már az Európai Bizottságot is.
Az még nem tisztázott, hogy melyik határátkelőnél zajlik majd a súlyponti ellenőrzés, amelyet mindazonáltal Ausztria minél előbb meg akar kezdeni – mondta a tárcavezető, és hangsúlyozta: az intézkedés is jele annak, hogy létezik közös európai válasz.
Úgy vélte: gyors megoldásra van szükség, hiszen magában egyik állam sem tud megküzdeni a menekültáradattal. A miniszter törekszik arra, hogy magyar kollégájával még hétfőn megbeszélést folytasson a kérdésről, és a jövőbeni közös munkáról, hiszen mint mondta:
„erős hidakat kell építenünk”.
Lengyelország bármilyen veszély esetén ellenőrizni fogja a határait – közölte hétfőn a lengyel miniszterelnök. Ewa Kopacz újságírók előtt hangsúlyozta, hogy országa az Európai Unió külső határai ellenőrzésének a megerősítését támogatja, és „bármilyen veszély” esetén bevezeti az ellenőrzést a tagországokkal közös határain.
Rihards Kozlovskis lett belügyminiszter nem utazik el hétfőn Brüsszelbe, mert a lett kormánykoalícióban nincs egyetértés a menekültek befogadását illetően. „Erre a kérdésre először nemzeti szinten kell választ találni” – mondta a tárcavezető szóvivője hétfőn.
Kritikus fontosságúnak nevezte az Európai Unió belügyminisztereinek hétfői brüsszeli rendkívüli tanácskozását az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága is, amely sürgette az EU tagországait, hogy tegyenek
közös erőfeszítést a menekültválság megoldására.
A világszervezet aggasztónak tartja, hogy a tagországok eltérő intézkedései összességében olyan helyzetet teremthetnek, amelyben az Európában – a nemzetközi joggal összhangban – védelmet keresők tisztázatlan törvényi környezetben találhatják magukat.