A bíróság 17 embert életfogytiglani (Egyiptomban 25 év), 223 embert 15 év, és 22 embert három év börtönbüntetésre ítélt. Az ügyben 115 embert felmentettek, két vádlott pedig meghalt az eljárás idején.
A vádlottakra emellett összesen 40 millió egyiptomi fontnak (csaknem 600 millió forintnak) megfelelő pénzbírságot róttak ki állami tulajdon rongálása címén.
A vádlottakat egyebek között rendőrök és civilek előre megfontolt meggyilkolásában, fegyveres tüntetés szervezésében, a közbiztonság veszélyeztetésében, hatóságokkal szembeni ellenállásban és kormányzati épületek megrongálásában találták bűnösnek.
A főügyészség által elrendelt nyomozás szerint a vádlottak az Egyiptomban terrorszervezetként nyilvántartott és betiltott Muzulmán Testvériség nevű iszlamista pánarab szervezet tagjai. A szervezetet 2013-ban tiltották be, azután, hogy a hadsereg megdöntötte a hozzá köthető Mohamed Murszi iszlamista elnök hatalmát. A Muzulmán Testvériség azt állítja magáról, hogy békés szervezet, és elítéli az ellene irányuló nyomást.
A jelenlegi államfő, Abdel-Fattáh esz-Szíszi által - akkor még hadsereg-főparancsnoki tisztségében - véghezvitt hatalomváltás után
Murszi hívei hat héten át megszállva tartották az egyiptomi főváros két közlekedési csomópontját.
A kairói Rábaa el-Adavíja mecset körül és a főváros gízai oldalán található en-Nahda téren tartott tiltakozó akciók erőszakos feloszlatása során a Human Rights Watch (HRW) nevű nemzetközi jogvédő szervezet szerint
legalább 817 civil és 10 rendőr vesztette életét.
A Kairótól délre található Beni-Szuef város büntetőbírósága tavaly szeptemberben szintén életfogytiglani börtönbüntetésre ítélte Mohamed Badíét, a Muzulmán Testvériség vezetőjét erőszak szításának vádjával.