Ehalasztották Mako japán hercegnő esküvőjét

2018.02.06. 18:12

Két évvel elhalasztották Mako japán hercegnő erre az évre tervezett esküvőjét, és a császári udvar szerint a lépésnek nincs köze ahhoz, hogy anyagi természetű botrányt szellőztetett meg a japán bulvársajtó a közrendű vőlegény családját illetően.

A császári udvar hivatala nagy meglepetést keltve azt jelentette be kedden, hogy a 2018 tavaszára tervezett formális eljegyzést és az őszre tervezett esküvőt 2020-ra halasztották, mert úgymond nincs elég idő a szükséges előkészületekre.

A 26 éves Mako hercegnő – Akisino herceg lánya, az agg Akihito császár legidősebb lányunokája –szeptemberben jelentette be, hogy öt éve együtt jár Komuro Keivel, egy jokohamai illetőségű közrendű diáktársával, akivel a tokiói Nemzetközi Keresztény Egyetemen ismerkedett meg. A hagyományos eljegyzési szertartás időpontját 2018. március 4-re, a menyegzőét november 4-re tűzték ki.

Komuro Kei és Mako hercegnőForrás: The Yomiuri Shimbun/Yomiuri/Pool For Yomiuri

A császári hivatal illetékese, Kacsi Takaharu kedden hangsúlyozta, hogy a halasztás "nincs semmiféle összefüggésben bulvármagazinok cikkeivel", és "változatlan a fiatalok szándéka az egybekelésre".

A hercegnő közölte, hogy amikor a sajtóhíresztelések hatására bejelentették eljegyzésüket és egybekelési szándékukat, "elsiették a dolgokat", "mélyebben és konkrétabban el akarnak gondolkodni a házasságról", és több időre van szükségük arra, hogy felkészüljenek az esküvőre és az azt követő időre. Sajnálkozását fejezte ki a halasztás miatt, amelynek oka "az éretlenségük".

A hercegnő – akit a hivatal közleménye idézett – azt mondja, azért halasztották 2020-ra az egybekelést, hogy "olajozottan túllegyenek a császári család számára fontos ceremóniák sorozatán", ami alatt nyilvánvalóan főleg a 84 éves Akihito császár 2019. április 30-ikára kitűzött lemondása értendő.

Szokatlan Japánban, hogy egy uralkodóházi frigyet úgy halasszanak el, hogy annak oka nem természeti csapás. A jelenlegi uralkodó apjának, Hirohito császárnak az esküvőjét 1923-ban a Tokiót és környékét romba döntő nagy földrengés miatt halasztották későbbre.

Japán társasági magazinok szerint anyagi természetű vita támadt a vőlegény édesanyja és annak a fiatalember jogi tanulmányait finanszírozó volt élettársa között. A férfi visszaköveteli a 4 millió jent (9,2 millió forint), amelyet állítása szerint kölcsönbe adott, az anya szerint viszont a pénzt adományként kapták.

Bár az udvari hivatal vezetője tagadja az összefüggést a vőlegény családját érintő pénzügyi vitával, a hivatal más, meg nem nevezett tisztségviselői szerint ha igazak a hetilapokban közöltek, akkor nem lehet más oka a halasztásnak, "ilyen körülmények között még egy közember is kétszer megfontolná, hogy férjhez adja-e a lányát".