Stefan Löfven kormányfő nem rejti véka alá, hogy rajong a migránsokért, mivel pártjának, a szociáldemokratáknak (PAS) a svédek körében tapasztalt drasztikus népszerűségvesztése miatt
égető szüksége van az állampolgárságot kapott bevándorlók szavazataira.
Március elején szintén a liberális Dagens Nyheter-nak adott interjújában azt mondta, hogy
az Iszlám Állam migráns hátterű, svéd állampolgárságú terroristáinak joga van visszatérni Svédországba,
annak a lehetőségét, hogy a dzsihadistákat megfosszák a svéd állampolgárságúktól pedig kizártnak nevezte.
Szerinte az Iszlám Állam katonáit vissza kell integrálni a társadalomba.
A visszafogadást a terroristák egyébként úgy „hálálták meg", hogy iszlamista harcosok toborzásába fogtak a helyi migránsok körében.
Mostani nyilatkozatában Löfven arról beszélt, hogy - szerinte -
meg kell büntetni az Európai Unió azon tagállamait, amelyek nem fogadnak be migránsokat, és külön kiemelte hazánkat
- írja a cikket szemléző 888.hu
„Elfogadhatatlan, hogy Magyarország blokkolja az uniós migránsügyi szabályozásokat, miközben az EU kohéziós politikájának a nyertese" – közölte a svéd kormányfő.
Stefan Löfven nyíltan kijelentette: azt akarja, hogy a következő EU-s költségvetésben – azaz 2021-től – komoly pénzügyi következményei legyenek annak, ha egy tagállam nem fogad be migránsokat.
Véleménye alapján tehát úgy lehetne a helyzeten változtatni, ha
a bevándorlásellenes tagállamoktól megvonnák az uniós támogatásokat.
Löfven interjúja egyértelműen fenyegetésként értelmezhető Magyarország és a többi bevándorlásellenes kormánnyal rendelkező, elsősorban közép-kelet-európai állam felé.
A svéd kormány bevándorlást támogató politikájában tehát nem várható változás, annak ellenére, hogy a bűnügyi statisztikák tovább romlottak az utóbbi években.
Ahogy az Origo is beszámolt róla, a statisztikák alapján
1975 óta a szexuális bűncselekmények száma 1666 százalékkal emelkedett.
A svéd statisztikai hivatal korábban azt is vizsgálta, milyen arányban vesznek részt külföldiek a bűncselekményben, azonban az adatok vizsgálatát 2005-ben befejezték, mert akkor már
2,5-szerese volt a bűncselekményre való hajlam a migránsok esetében, mint a svédekében.
A skandináv államban tavaly mintegy 1,54 millió bűncselekmény történt, és ez 2 százalékos növekedés 2017-hez képest.
A nőkkel szembeni támadások aránya 3 százalékkal nőtt 2017-hez képest,
míg a gyerekekkel szembeni támadások száma 1 százalékkal emelkedett.
A bejelentett nemi erőszakok száma 8 százalékkal nőtt 2018-ban, míg
a gyerekek esetében ez a szám 13 százalékkal emelkedett.
Mindezek ellenére a svéd kormány csak tavaly
132 ezer migránst fogadott be.
Svédországban legutóbb 2017. április 7-én került sor terrortámadásra, amikor
az Iszlám Állam egyik üzbég migráns szimpatizánsa Stockholmban a tömegbe hajtott,
és így meggyilkolt 5 embert, 14-et pedig megsebesített.
2018-as adatok alapján
a Svéd Királyság lakosságának a 25 százaléka bevándorló, vagy bevándorló háttérrel rendelkezik. Ez 2,55 millió embert jelent.
Ha a bevándorló hátterűek körébe beleszámoljuk azokat is, akiknek az egyik szülője nem a skandináv államban született, akkor
ez az arány 32 százalék, ami 3,3 millió főnek felel meg.
A svéd migrációs politikával kapcsolatosan Kovács Zoltán, a Miniszterelnöki Kabinetiroda nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkára a Stockholmi Egyetemen tartott március 26-i előadásán kijelentette:
a svéd emberek is egyetértenek abban, hogy a migráció a legfontosabb európai kérdés.
A stockholmi baloldali kormánykoalíció ugyanakkor nem akarja tudomásul venni az állampolgárai véleményét.