Venezuelai jogvédők a politikai foglyok szabadon engedését követelik

Michelle Bachelet, az ENSZ emberi jogi főbiztosa követelje a venezuelai politikai foglyok szabadon engedését a héten tervezett caracasi látogatása során - hangoztatta hétfői sajtóértekezletén Alfredo Romero, a Foro Penal (FPV) nevű venezuelai jogvédő szervezet elnöke.

"Alapvetően fontos, hogy e látogatásán a főbiztos sürgesse minden politikai bebörtönzött szabadlábra helyezését" - mondta Romero arra utalva, hogy szerdától péntekig az országban tartózkodik majd Michelle Bachelet. A világszervezet chilei főbiztosa tanácskozni fog Nicolás Maduro elnökkel és Juan Guaidó ellenzéki vezetővel, de - mint Romero jelezte - a politikai foglyok családtagjaival is találkozni készül.

A jogvédő szervezet szerint

Venezuelában 715 ember van rács mögött politikai okokból. Többségük, 95 százalékuk bírósági ítélet nélkül ül börtönben,

megtagadják tőlük a törvényes védelem lehetőségét, ráadásul rendkívül rossz egészségügyi körülmények között tartják őket, többen közülük meg is betegedtek - tette hozzá a szervezet elnöke.

Romero követelte ugyanakkor, hogy mindenkit bocsássanak szabadon, ne csak "egynéhányat" e foglyok közül, mint ahogy ezt a kormányzat eddig tette, így akarva bizonyítani a világ előtt a rendszer "jószándékát". Az FPV elnöke szerint fontos tehát, hogy Bachelet meghallgassa majd a kormányt, de - mint hangsúlyozta - látogatásán meg kell ismerkednie a valódi helyzettel.

Hónapok óta tart a politikai válság

A legutóbbi parlamenti választáson a törvényhozásban a venezuelai elnök ellenzéke került elsöprő többségbe. Ezt követően a parlament több kísérletet tett az elnök leváltására, de az állam többi, Maduróhoz hű szerve, kiemelten a legfelsőbb bíróság, rendre meghiúsította ezeket a próbálkozásokat, s végül szinte teljesen el is vonta a parlament jogköreit. Maduro afféle párhuzamos törvényhozást, "alkotmányozó gyűlést" hozott létre, de ennek megválasztását széles körű nemzetközi bírálatok kísérték.

Juan Guaidó, az ellenzéki többségű parlament elnöke pedig az év elején az alkotmányra hivatkozva az ország ideiglenes államfőjévé nyilvánította magát. Noha Guaidót az Egyesült Államokkal az élen mintegy ötven - köztük számos európai és latin-amerikai - ország elismerte ideiglenes elnöknek, az országban jelentős hatalmi tényezőt formáló hadsereg hivatalosan továbbra is Maduro mellett áll.