Lengyelország
15:002024. június 16.
Hollandia
Szlovénia
18:002024. június 16.
Dánia

David Webb: Valójában szocializmust akar a Black Lives Matter

Portland, 2020. július 24.
A Black Lives Matter mozgalom tüntetője pajzsot visz, miközben a szövetségi rendfenntartó erők irritáló vegyi anyaggal oszlatják a tömeget a szövetségi bíróság épülete előtt, az Oregon állambeli Portlandben a 2020. július 24-re
Portland, 2020. július 24. A Black Lives Matter mozgalom tüntetője pajzsot visz, miközben a szövetségi rendfenntartó erők irritáló vegyi anyaggal oszlatják a tömeget a szövetségi bíróság épülete előtt, az Oregon állambeli Portlandben a 2020. július 24-re virradó éjszaka. A szövetségi rendfenntartó erőknek a városba érkezése óta a heves tüntetések jobbára csak a bíróság körüli két háztömbnyi területre korlátozódnak. MTI/AP/Noah Berger
Vágólapra másolva!
Addig nem nyugszanak, míg le nem rombolják a jelenlegi Amerikát és be nem vezetik a szocializmust – fogalmazott David Webb, a Fox News újságírója, a The David Webb Show legendás műsorvezetője az Axióma által rendezett webkonferencián. Az afroamerikai származású újságíró a radikális baloldali Black Lives Matter mozgalomról és annak globális hatásáról is beszélt - hívja rá fel a figyelmet az online rendezvényt szemléző Magyar Nemzet. 
Vágólapra másolva!

A mai napig sokat emlegetik amerikai konzervatív körökben azt a tavaly januári interjút, amelyet a CNN liberális televíziós csatorna egyik elemzője készített David Webbel, a Fox News afroamerikai származású, konzervatív politikai szakértőjével.

David Webb Forrás: AFP/Getty Images/Slaven Vlasic

Az amerikai álhírgyár egyik vezető orgánumának számító CNN (vagy, ahogy gúnyolják: Clinton News Network) műsorvezetője, a szintén afroamerikai származású Areva Martin rendkívül kényelmetlen helyzetbe hozta magát, ugyanis a Webbel készített interjúja közben – az érvekből kifogyva – azzal vádolta meg alanyát:

nem lát ki a saját buborékán, hiszen ő is a „privilegizált fehér emberek" csoportját gyarapítja.

Az élő adásban közvetített beszélgetésben ekkor Webb természetesen a beszédpartnere tudomására hozta: maga is afroamerikai származású, így

A BLM a szocializmus bevezetéséért és nem George FLoydért harcol

A közügyekről folyó vitáknak és a közös gondolkodásnak teret adó Axióma nevű digitális közéleti tér csapatának most sikerült elhozni a magyar közönség számára is David Webb bölcs gondolatait és tapasztalatait egy webkonferencia keretén belül.

Az interjú során a Fox News legendás újságírója a rendőri túlkapás következtében meghalt George Floyd ügyével, illetve a Black Lives Matters (BLM-) mozgalomnak az egész Egyesült Államokra kiterjedt pusztító hatásával kapcsolatban úgy fogalmazott:

Ez mind már nem a történtek feldolgozása. A rendőrség leszerelése, a BLM utcai tevékenysége, a politikusok hallgatólagos vagy hangos, akár nyíltan szocialista állásfoglalása, mint például amit a Seattle-i önkormányzat egyik tanácstagja is hangoztatott, aki szerint

addig nem nyugszanak, míg le nem rombolják a jelenlegi Amerikát és be nem vezetik a szocializmust. Erről szól ez az egész

- fűzte hozzá.

A Black Lives Matter mozgalom tüntetője pajzsot visz, miközben a szövetségi rendfenntartó erők irritáló vegyi anyaggal oszlatják a tömeget a szövetségi bíróság épülete előtt, az Oregon állambeli Portlandben, 2020. július 24-re virradó éjszakán. Forrás: MTI/AP/Noah Berger

Mint kifejtette, a BLM-mozgalom, illetve a támogatóik igazi célja, hogy a lakosság számos rétegét felhasználja a bőrszín illékony ügyében, ahelyett hogy tennének valamit ott, ahol rossz rendőrtisztek és rendfenntartók tevékenykednek. Márpedig erre van a jogrendszerünk, de ők inkább az egész társadalmat a feje tetejére állítják.

Webb szerint Amerikának határozottabban el kellene utasítani mindezt.

– fogalmazott az újságíró.

Nem szabadna beszennyezni a jogrendszert

Arra a kérdésre, hogy az amerikai alkotmány fegyvertartásra vonatkozó második kiegészítése vajon mennyire befolyásolja a rendőri tevékenységet, Webb elmondta: a fegyvertartás kérdése abszolút párhuzamba állítható a jelenleg az Egyesült Államokban dúló indulatokkal. Mint rámutatott, bár jellemzően az első és a második alkotmánykiegészítés kapja a legtöbb figyelmet, amikor az amerikai alkotmányról van szó, a negyedik és az ötödik rögzíti a védelmet a törvénytelen házkutatás és a tulajdonfoglalás ellen.

A Bill of Rights (az első tíz módosítás együttesen; magyarul: jognyilatkozat – a szerk.) ugyanis kimondja:

Webb rámutatott: 293 millió törvényesen birtokolt fegyvere van Amerikában a demokratáknak, a republikánusoknak, a libertariánusoknak összesen. A fősodratú média szeretné az egész helyzetet a rendszerszintű rasszizmusra fogni. Ahhoz azonban, hogy rendszerszintű rasszizmusról beszéljünk, annak társadalmi elfogadottságára lenne szükség.

Hozzáfűzte: Amerikában a rendőrség vagy a teljes végrehajtó hatalom oldalán összesen és minden szinten nyolcszázezer rendfenntartó dolgozó áll, akik csak tavaly 375 millió alkalommal kerültek interakcióba a lakossággal, kezdve a tűzesetektől a családon belüli erőszakon át a rablásokig és a gyilkosságokig.

Ezek az interakciók nem a feketék rendőrök általi rendszerszintű meggyilkolásáról szólnak, mégis, ha incidens történik egy fehér rendőr és egy fekete ember között, azonnal ilyen, a George Floydhoz hasonló ügyet generálnának belőle.

De mi van akkor, ha éppen egy fekete vagy egy latin rendőr keveredik hasonló helyzetbe? – tette fel a kérdést Webb. Mint rámutatott: ilyen esetekben a fősodratú média már általánosít, s pusztán kék egyenruhásokról beszél.

Domináns narratívák

A narratív rendszer gyorsan átalakul, egyfajta mozgó kapuként használva azt. A közösségi média, a Facebook és a Twitter pedig megtöbbszörözi ezeknek a diskurzusoknak a hatását. Ha nagy volumenű hollywoodi sztár vagy mondjuk Barack Obama egykori elnök, vagy más politikai szereplők kezdeményezik és viszik ezt a narratívát, akkor az még nagyobbra duzzad – hangsúlyozta David Webb.

Az Axióma teljes interjúja Webbel alább tekinthető meg:

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Origo Google News oldalán is!

Mindent egy helyen az Eb-ről