Arról ír a Remix News nevű, angol nyelven a V4-országok híreit közvetítő hírportál, hogy óriási felháborodást okozott Lengyelországban a német tulajdonban lévő egyik ellenzéki lap legújabb lengyelellenes kirohanása.
A 75 százalékban német Axel Springer lapkiadó mogul által birtokolt, harmadik legolvasottabb lengyel hírportál, az ellenzéki Onet.pl
a varsói csata 100. évfordulójára időzítve, augusztus 15-én megjelentetett hat darab, a történelmi tényeket mellőző propagandacikket.
Az egyikben az szerepel, hogy a hazája fővárosát a szovjet betöréstől védő lengyel katonák leírhatatlan kegyetlenségeket követtek el a Vörös Hadsereg katonáival szemben. Az Onet ennek kapcsán a Vörös Hadsereg egyik orvosának a feleségéhez írt levelére hivatkozik. Egy másik cikkben arról értekeztek, hogy a lengyelek rosszul bántak az elfogott vöröskatonákkal. Egy következő cikk árulással vádolja meg a honvédő lengyel katonákat.
Érdemes megjegyezni, hogy
a 20-as évek sztálinista propagandáját közvetítő Pravda – amely a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának volt a hivatalos lapja – ezekhez kísértetiesen hasonló vádakkal támadta az akkori Lengyelországot.
A német Axel Springer legújabb lengyelellenes támadása óriási botrányt váltott ki konzervatív körökben. Ahogy arról az Origo már több alkalommal is beszámolt, az Axel Springer durván beavatkozott a lengyel államelnök-választásba, álhíreket sem mellőzve igyekezett lejáratni a konzervatív Andrzej Dudát, miközben aktívan segítette Rafał Trzaskowski liberális jelölt, varsói főpolgármester kampányát.
A német lapkiadó Trzaskowski látványos bukása után sem állt le a konzervatív Lengyelország támadásával,
a szintén külföldről finanszírozott LMBTQ-propaganda támogatása után most a korabeli szovjet propagandát igyekszik átvenni.
Rafał Ziemkiewicz vezető lengyel konzervatív újságíró úgy jellemezte a történteket, hogy a német és a szovjet-bolsevik propaganda mindig kéz a kézben jár hazájában.
A jobboldali Sieci hírportál főszerkesztője, Jacek Karnowski szerint
a német kiadó <
A Remix emlékeztet rá, hogy ezelőtt 11 évvel, a szintén az Axel Springer tulajdonában lévő, legolvasottabb lengyel hírportál, a Newsweek Polska kizárólag szovjet szempontból mutatta be az 1919-1921 között zajló lengyel-bolsevik háborút,
a hazájukat védő lengyel katonákat pedig barbároknak titulálta, akik kegyetlenül bántak a Vörös Hadsereggel.
A mostani történelemhamisítás kapcsán Mateusz Morawiecki konzervatív miniszterelnök levelet írt az Axel Springer vezérigazgatójának, Mark Dekannak.
Morawiecki felszólította Dekant, hogy
az általa vezetett kiadó fejezze be a történelemhamisítást, és a történelmi tényeket kihagyva ne dicsőítse a Lengyelországot megszálló szovjeteket, főleg ne a varsói csata 100. évfordulóján, amikor a lengyelek arra emlékeznek, hogy a hadseregük megvédte Európát a kommunizmustól.
A lengyel kormányfő „szégyenteljesnek és rágalmazónak" minősítette az Axel Springer történelemhamisító kampányát.
Tavaly egyébként Mark Dekan egyik interjújában a magyar sajtószabadságért „aggódott", de sietve hozzátette, hogy a német kiadó nem tervez kivonulni Magyarországról.
Az MTI háttéranyagából kiderül, hogy a visztulai csodának is nevezett, 1920. augusztus 12-25. között vívott varsói és környékbeli ütközetsorozat döntő fordulatot hozott az 1919-21-es, úgynevezett lengyel-bolsevik háborúban. Ennek tétje az volt, hogy sikerül-e Lengyelországnak megőriznie az első világháború végén visszaszerzett függetlenségét, kialakítania keleti határait, valamint sikerül-e megvédeni Európát Szovjet-Oroszország (a Szovjetunió elődállama) Vlagyimir Iljics Lenin által felvázolt tervétől, hogy
Németországban újjáélessze a kommunista forradalom lángját, és egész Európát bolsevizálja.
Józef Pilsudski marsall, az 1918 novemberében 123 éves felosztás után független államiságát újból visszanyert Lengyelország államfője a keleti szomszédokkal, litvánokkal, ukránokkal szándékozott konföderációt alakítani, a régi Lengyel–Litván Unió mintájára (amit a XVIII. század végén vertek szét a poroszok és az oroszok), de ezúttal a másik főszereplő Ukrajna lett volna, nyilván alárendelt pozícióban.
Pilsudski tudta, hogy ehhez ütőképes haderőre lesz szüksége, amelyet elsősorban a világháború alatt az osztrák-magyar, orosz és német birodalmak hadseregeiben harcoló lengyel alakulatokból hozott létre. Miután kimerült a toborzás összes más lehetősége,
Önkéntes Hadsereget is létrehoztak, melybe több mint 100 ezer civil - köztük sok középiskolás diák - jelentkezett.
Közben Szovjet-Oroszország - Németország kapitulációja után - felmondta az 1918 tavaszán kötött breszti békét, és 1919 januárjában életbe léptette a Visztula-hadműveletről szóló hadparancsot. Ebben meghirdette a „burzsoá" lengyel állam munkásainak, parasztjainak „felszabadítását" és egy németországi vörös forradalom kirobbantását, mely
egy összeurópai forradalom rémképét vetítette előre.
1920 áprilisában Pilsudski - a keleti területeken élő népek önrendelkezési jogára hivatkozva, a föderációs terv ukrajnai részének megvalósítását célozva - megindította a kijevi hadjáratot, és májusban bevette a későbbi ukrán fővárost.
Nyáron viszont megfordult a hadiszerencse, hatalmas szovjet ellentámadás kezdődött, és a Vörös Hadsereg csakhamar elérte a lengyel lakta területeket. Lengyelországra északi és délnyugati irányból támadtak bolsevik hadseregcsoportok.
A szovjet főparancsnok, Mihail Tuhacsevszkij tábornok augusztus 12-ére tervezte Varsó elfoglalását. A lengyelek hősiesen védekeztek, így a Vörös Hadsereg csak augusztus 14-én érte el Varsót.
A főváros védői 14-15-én vívták meg döntő ütközetüket a Varsó északi peremén fekvő Ossów faluban. A bolsevik haderő ott áttört az alacsony létszámú hivatásos lengyel gyalogos egységek első védvonalán, így a lengyelek az Önkéntes Hadsereg alakulatainak bevetésére kényszerültek.
A kétnapos küzdelem során a szovjetek többször kiszorították a nagyrészt diákok, cserkészek alkotta egységeket, az önkéntesek nagy áldozatok árán mégis megtartották a falut a hivatásos gyalogos alakulatok és a tüzérség megérkezéséig, amelyek
egy váratlan művelettel visszavonulásra kényszerítették a szovjeteket.
Az ossówi ütközetet a történészek az egész varsói csatasorozat sűrített képének, a helyi lakosság elszántsága és önfeláldozása példájának tartják. Jelképe Ignacy Jan Skorupka tábori lelkész lett, aki egy sérült ápolása közben esett el.
A varsói csatában kulcsfontosságúnak bizonyult, hogy a lengyel hírszerzésnek augusztus 13-án sikerült megfejtenie a Vörös Hadsereg rádiós kódját, így a lengyelek értesültek a szovjet hadműveleti utasításokról. Pilsudski villámgyorsan átcsoportosította a lengyel erőket, és Varsó alatt ellentámadásba lendült.
Augusztus 16-án a boselvikok pánikszerű visszavonulásba kezdtek.
A győztes varsói csata nyomán Lengyelország Szovjet-Oroszországgal 1921-ben megkötötte a rigai békét, amelynek eredményeként területe 388 900 négyzetkilométer lett, jóval nagyobb, mint korábban remélték. Lakossága 26,8 millió volt, ennek kétharmada volt lengyel.
Több lengyel és európai történész a varsói csatát a nyugati és a keleti civilizáció összeütközésének minősítette,
a török veszélytől megmentő 1683-as bécsi ostromhoz, illetve a 732-es, Európát a móroktól megvédő poitiers-i ütközethez hasonlította.
A lengyel-bolsevik háborúban a nyugati szövetségesek csekély közvetítő és támogató szerepet játszottak. A bolsevik propaganda és az európai baloldali pártok nyomására 1920. július 10. és augusztus 25. között
Lengyelország csak a magyarországi és a magyar közvetítéssel továbbszállított francia lőszerre számíthatott.
Ausztria, Olaszország, Németország, Csehszlovákia és a német lakosságú Danzig szabad város nem engedte át a hadianyag-szállítmányokat, a Szocialista Internacionálé pedig teljes szállítási bojkottot hirdetett Lengyelország ellen. A még júliusban elindított magyar lőszerszállítmány augusztus 12-én Románián keresztül érkezett meg.
A csepeli Weiss Manfréd Művek lőszerszállítmányai a lengyel-bolsevik háború végéig folytatódtak. A Magyar Királyság segítségét a Varsóban 2011 márciusában felavatott emléktábla örökíti meg.
Az ütközetsorozat emlékére augusztus 15-ét 1992-ben lengyel állami ünnepnek nyilvánították, a lengyel hadsereg napjaként ünneplik.
Az idei kerek évforduló alkalmából országszerte számos rendezvényt tartanak. A kulturális tárca ismeretterjesztő, a https://bitwa1920.gov.pl/hu címen magyar változatban is elérhető honlapot hozott létre.
Az 100 éves évforduló alkalmából, 2020. augusztus 15-én Mariusz Blaszczak lengyel védelmi és Mike Pompeo amerikai külügyminiszter Varsóban aláírta a megerősített védelmi együttműködésről szóló szerződést.