A szerbiai választások kampányát a sajtó és maguk a politikusok is minden korábbinál unalmasabbnak, a várható eredményeket pedig kiszámíthatónak nevezték, az előzetes eredmények viszont mégis sokakat megleptek, hiszen földcsuszamlásszerű győzelmeket, óriási bukásokat és új szereplőket is hoztak. Köztük a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) vajdasági tartományi és önkormányzati választáson elért történelmi eredményei többek között azzal magyarázhatóak, hogy az elmúlt évek gazdaságfejlesztő programjai meggyőzték a magyar szavazókat.

Vasárnap Szerbiában háromszintű, parlamenti, vajdasági tartományi és önkormányzati választást tartottak. Az előzetes eredmények szerint minden szinten óriási győzelmet ért el a Szerb Haladó Párt (SNS), és a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) is minden korábbinál jobb eredményt ért el minden szinten.

Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke sajtótájékoztatója után Szabadkán a párt székházában 2020. június 21-én, a szerbiai parlamenti, vajdasági tartományi és önkormányzati választás napjánForrás: MTI/Molnár Edvárd

Szabadkát nem tudta ugyan visszaszerezni, de minden más helyen megerősödött a VMSZ.  A legnagyobb délvidéki magyar párt kisebbségi pártként nagyobb támogatottságot ért el (2,3 százalék), mint országos pártként az ultranacionalista Vojislav Seselj vezette Szerb Radikális Párt (2 százalék). Ilyenre korábban nem volt példa. Míg négy évvel ezelőtt több, ultranacionalista és szélsőjobboldali elveket valló párt és mozgalom is bekerült a parlamentbe, most egyetlen ilyen formáció sem kapott kellő támogatást.

A VMSZ-nek az előzetes választási eredmények alapján a parlamentben várhatóan 9 mandátuma lesz. Pásztor István mögött Pásztor Bálint (b6), a VMSZ alelnöke és listavezetője, Fremond Árpád (b) alelnök, Kovács Elvira (j6) alelnök és Juhász Bálint (j7), a Prosperitáti Alapítvány ügyvezetőjeForrás: MTI/Molnár Edvárd

A választás egyik győztese a Szerb Királyság Megújhodási Mozgalma (POKS) lehet, hiszen az ismeretlenségből verekedte fel magát a 3 százalékos parlamenti bejutási küszöb közelébe (2,8 százalék), és a végleges eredmények akár azt is eredményezhetik, hogy a monarchista elveket valló tömörülés bekerül a belgrádi törvényhozásba.

A győztesek között említhető 

Aleksandar Sapic olimpiai ezüst- és bronzérmes vízilabdázó, aki a Győzelem Szerbiának elnevezésű listával eddigi politikai karrierje csúcsát érte el,  mérsékelt - sem az ellenzéket, sem a kormánypártokat nem pocskondiázó - kampányát követően várhatóan 12 képviselőjét juttatta be az országos törvényhozásba. A sportoló korábban csak városi szinten volt aktív, évek óta az újbelgrádi önkormányzatot vezeti.

Aleksandar Vucic szerb elnök bejelenti a Szerb Haladó Párt (SNS) győzelmét Belgrádban 2020. június 21-én. Szerbiában ezen a napon önkormányzati, vajdasági tartományi parlamenti és szerb parlamenti választásokat is tartottakForrás: MTI/EPA/Andrej Cukic

Elemzők szerint az is elképzelhető, hogy az Aleksandar Sapic vezette Szerb Patrióta Szövetség (SPAS) is a kormánykoalíció részét képezi majd, Aleksandar Vucic SNS-elnök ugyanis az előzetes eredmények ismeretében tartott sajtótájékoztatóján azt mondta, minden bejutó párttal partnerségre kíván lépni. 

A legnagyobb bukást pedig a parlamentből kieső radikálisok mellett a Szabad Polgárok Mozgalma (PSG) szenvedte el, amely három évvel ezelőtt azért alakult, hogy az SNS-elnök Aleksandar Vuciccsal szemben jelöltet állítson az elnökválasztáson. Akkori vezetője, Sasa Jankovic egykori ombudsman súlyos vereséget szenvedett Vuciccsal szemben, és egy évvel később vissza is vonult a politikától. A pártot azóta Sergej Trifunovic színész vezeti, aki 

hangos, ám botrányoktól nem mentes kampányt folytatott az utóbbi hónapokban, a választási vereséget látva pedig felajánlotta lemondását.

Aleksandar Vucic szerb elnök bejelenti, hogy a Szerb Haladó Párt (SNS) adatai szerint a valamivel több, mint 6,5 millió választópolgár közül 3,3 millióan adták le szavazatukat vasárnap valamelyik választási listára a 21 közül, ebből több mint 2 millió szavazatot az SNS szerzett megForrás: MTI/EPA/Andrej Cukic

A bojkottot hirdető ellenzék csak részben lehet elégedett, az előzetes adatok szerint a részvételi arány nem érte el az 50 százalékot (47,7 százalék), így az ellenzéki vezetők nevezhetik ugyan illegitimnek a néhány hónap múlva felálló kormányt, ám ez sem magát az ország vezetését, sem a vele partneri viszonyt ápoló külföldi országokat nem fogja zavarni. A bojkottra szólító pártok hangját, úgy tűnik, leginkább Belgrádban hallották meg: a szerb fővárosi régióban volt ugyanis a legalacsonyabb a részvételi arány. Szakértők szerint ez azt jelenti, hogy az ellenzék elitista hozzáállása nem vált vonzóvá a vidéken élők számára,  így ha a jövőben jobb eredményt szeretnének elérni, akkor a fővároson kívül is szimpatikus programmal kell előállniuk.

Az ellenzék szétforgácsoltsága abból is látható, hogy hiába csökkentették a parlamenti bejutási küszöböt néhány hónappal ezelőtt ötről három százalékra, egyik, magát komolynak nevező tömörülésnek sem sikerült megszereznie a kellő támogatást. Az előzetes adatokból az látszik, hogy a 21 induló közül csupán három országos párt kerül be a törvényhozásba, emellett négy kisebbségi lista képviselői ülhetnek még be a parlamenti padsorokba.

Amennyiben sehol nem kell megismételni a voksolást, a köztársasági választási bizottság csütörtökig közli a végleges eredményeket. Ezt követően harminc napon belül össze kell ülnie a parlamentnek, utána pedig kilencven nap áll rendelkezésére a pártoknak arra, hogy megalakítsák a kormányt, ami azt jelenti, hogy Szerbiának legkésőbb október végén, november elején lehet új kormánya, ám a választási eredmények tükrében erre sokkal előbb sor kerül. 

Ördögh Tibor Balkán-szakértő az M1 Aktuális csatornán elmondta, hogy a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) vasárnapi szerb parlamenti, vajdasági tartományi és önkormányzati választáson elért történelmi eredményei többek között azzal magyarázhatóak, hogy az elmúlt évek gazdaságfejlesztő programjai meggyőzték a magyar szavazókat. 

A szakértő hozzátette, hogy emellett a VMSZ kampánya erős volt, amely arra épült, hogy 

a magyar érdekképviseletek felállása érdekében azok a magyarok is a VMSZ-re szavazzanak, akik nem értenek egyet a párt politikájával. 

Mint mondta, a VMSZ egyedüli magyar pártként indult országos és tartományi szinten is a választásokon, és a párt elnöke, Pásztor István nyilatkozata szerint mintegy 70 ezer szavazatot szerzett.