Ahogy azt az Origo előre jelezte, belebukott a libanoni kormány a keddi hatalmas bejrúti robbanásba. Hasszán Diab miniszterelnök bejelentette, hogy előrehozott választásokat javasol. De ahogy azt szintén valószínűsítettük, a kormány bukása után is csak a káosz marad. Diab kezdeményezése már kevés a libanoniaknak, a feldühödött tüntetők veterán katonák vezetésével elfoglalták a külügyminisztériumot, ostrom alatt tartottak több más minisztériumot, és összecsaptak a rendőrökkel is. Végül a hadsereg szorította ki őket. A bejrútiak az egész politikai rendszert tartják korruptnak és romlottnak, valójában már nem választásokat, hanem az állami vezetők elleni pereket akarnak. A rendezést nehezítik a nagyhatalmak érdekei és a várható beavatkozásuk is.

A harag szombatjának nevezték el a bejrútiak augusztus 8-át.  Eredetileg ezen a napon az áldozatok közös temetését tartották volna, de ezt nem tudták ilyen rövid idő alatt megszervezni. A robbanásban eddig 158 halottat és nagyjából 6 ezer sérültet azonosítottak, de még mindig eltűnteket keresnek a romok alatt. Így végül arra kérték a szervezők a bejrútiakat, hogy fekete ruhában vonuljanak tüntetni a korrupt libanoni rendszer ellen. 

Hasszán Diab miniszterelnök az egyre erőszakosabb tüntetés hatására bejelentette, hogy  kész lemondani, és javaslatot tett az előrehozott választásra. Már csak két hónapig maradna hatalmon, amíg a választást megszervezik. Diab alig néhány hónapja miniszterelnök, az után került kormányra, hogy a tavaly év végi tömegtüntetések után Szaad Hariri korábbi miniszterelnök lemondott.

A bejrúti kikötő egy nappal a robbanás utánForrás: AFP/Joseph Eid

Az októbertől januárig tartó tüntetések azért törtek ki, mert Hariri 17 pontos megszorító csomagot nyújtott be, amiben súlyos adóemelések és más elvonások szerepeltek. Mindezt azért, hogy az IMF 4-8 milliárd euró hitelt adjon a libanoni kormánynak. Közben a csődben nagy szerepet játszó bankoktól és a bankok élén álló oligarcháktól nem vontak el semmit. A kormány bukása, a megszorító csomag visszavonása után az ország márciusban csődbe is ment. A libanoni csődről, és az ehhez vezető okokról itt írtunk.

Libanoni kormányellenes tüntetők a politikai elit távozását követelik Bejrútban 2020. augusztus 8-ánForrás: MTI/EPA/Nábil Munzer

Diab kicsit sértődötten meg is jegyezte, hogy nem ő a felelős a kialakult helyzetért. Hozzátette, hogy szerinte csak a korai választások teszik lehetővé a strukturális válságból való szabadulást Valójában azonban a választások semmit nem oldanak meg. A libanoniak ugyanis már a teljes politikai elitet elutasítják. A vallásilag-nemzetiségileg megosztott országban ma már nem is nagyon képzelhető el olyan választási eredmény, ami után stabil kormány alakul. 

Libanon az az ország, ahol az államnak nincs kizárólagos monopóliuma az erőszak alkalmazására.  Az Irán által támogatott terrorszervezet, a Hezbollah állam az államban. A polgárháború vége óta is számtalan merényletet tulajdonítanak nekik, politikai szárnyuk mégis minisztereket delegál az egységkormányokba. 

fotó: Afp

Így a szombat kora délután kezdődött tüntetéseken a bejrútiak valójában nem kormányváltást, hanem rendszerváltást akartak. A demonstráció gyorsan összecsapásokba torkollt, legalább 110-en sérültek meg, egy rendőr meghalt. A rendőrök egy idő után tüzet nyitottak.  

A Harag Napjából két óra alatt az Ítélet Napja lett. 

A többezres tömeg megtámadta a parlamentet, majd helyi idő szerint este hatkor elfoglalta a Külügyminisztériumot, amelyet kineveztek a forradalom székhelyévé. Megtámadták a gazdasági minisztériumot is. Végül a hadsereg szorította ki őket. 

"Gyilkosok, gyilkosok!" "Bosszú, bosszú!", "Akasztófa!" - kiabálta a tömeg. Sokan nyomatékul kötelet is vittek magukkal.

Az elkeseredett tömeg megtámadta Bejrút kormányzóját, Marván Abbudot is, aki beszélni próbált velük, de végül menekülnie kellett, és kövekkel dobálták meg az autóját. A libanoni hadsereg egyrészt próbálta nyugtatni az embereket, másrészt erőt is akart mutatni, amikor azt írta a Twitteren, megértik a tömeg elkeseredettségét, de emlékeztetnek arra, hogy a tüntetéseknek békéseknek kell maradniuk. Ez  a nyugtatgatás azonban nem túl hatásos egy olyan városban, ahol 300 ezer ember lett hajléktalan a robbanás miatt.  Hogy a szám nagysága még jobban érzékelhető legyen: a szorosan vett Bejrútban (vagyis külvárosok nélkül) nagyjából 360 ezren laknak (a pontos számot nem lehet tudni, mert népszámlálás rég nem volt).

Fotó: Afp

A következő napokban az elkeseredett tiltakozások valószínűleg folytatódnak majd. Az ország helyzetét nehezíti, hogy több ország is érdekkörének tartja. Macron francia elnök már csütörtökön, két nappal a robbanás után Bejrútba ment, ahol - az ország szuverenitását némileg semmibe véve - azt ígérte a dühös tömegnek, hogy a francia segélyek nem jutnak majd a korrupt kormány kezére. Macron kézbe akarja venni a libanoni helyzet irányítását, ezért vasárnapra nemzetközi adományozói konferenciát szervez. Ugyanakkor a Libanonba a Hezbollahon keresztül erősen beágyazott Irán nem fogja hagyni, hogy visszaszorítsák - és akkor az orosz és izraeli érdekekről még nem is beszéltünk.