Péntek este megtartották az utolsó vitát a korábbi alelnök, a demokraták jelöltje, Joe Biden és az Egyesült Államok elnöke, Donald Trump között, amelyet a legtöbb szakértő szerint az utóbbi megnyert. Ezzel a választás hajrájába érkeztünk, hiszen már csak másfél hét maradt arra, hogy a jelöltek minél több szavazót állítsanak az oldalukra a november 3-i voksolásig. A legfrissebb adatok szerint Bidennél az előny, azonban a demokrata jelölt sokak szerint olyan rossz szellemi állapotban van, hogy nem alkalmas az ország irányítására. Emellett az utóbbi időben olyan aggasztó információk is napvilágot láttak, miszerint Joe Biden fia, Hunter külföldi kormányoktól fogadott el több millió dolláros összegeket, ebből pedig a demokrata jelölt is profitálhatott. Joe Biden most éppen azzal fenyeget, hogy teljesen átalakítja az olajipart, ezzel tízmillió állást szüntetne meg.

Donald Trump sikerével zárult a második elnöki vita, ahol a legfőbb vitapontokat Kína, a koronavírus-járvány kezelése, az ország újbóli megnyitása és Hunter Biden, a demokrata elnökjelölt fiának kiszivárgott levelezései szolgáltatták.

Az utóbbi azért is fontos, mert az Egyesült Államokban egyre inkább tartanak attól, hogy az idei elnökválasztásba beleszólhatnak külföldi hatalmak. Ennek fényében rendkívül aggasztóak azok az információk, amelyek Hunter Biden számítógépéről szivárogtak ki, hiszen úgy tűnik, hogy a Biden család több millió dollárt fogadott el más országok kormányaitól, ebből pedig komoly profitra tettek szert.

Az ukrán energetikai cég a fián keresztül tartotta zsebében Joe Bident

Október közepén számoltak be először az amerikai újságok és online hírportálok arról, hogy nyilvánosságra kerültek Hunter Biden személyes számítógépén lévő adatok és levelezések, miután a laptopot egy szervizben hagyták. A Biden-csapat akkor azzal védekezett, hogy ez csak egy újabb orosz kísérlet arra, hogy hamis információkkal befolyásolják az amerikai elnöki választásokat, ezt viszont az FBI és a hírszerzés igazgatója gyorsan cáfolta, állítva, hogy ilyesmiről szó sincs.

Az oroszok megvádolása viszont értékes időt és szavazatot jelenthetett Joe Biden számára, hiszen az Egyesült Államokban már több mint 50 millió állampolgár leadta a voksát, sokan pedig ezt úgy tehették meg, hogy nem voltak tisztában az igazsággal, ez pedig máris komoly kérdéseket fogalmaz meg egy esetleges demokrata győzelem esetén.

Hunter és Joe BidenForrás: Origo

Pedig Hunter Biden számítógépéből többek között az is kiderült, hogy a demokrata jelölt fia az ukrán Burisma energetikai vállalat elnökségi tagja volt, éppen akkor, amikor Joe Biden alelnökként szolgált Barack Obama mellett.

Egy másik levélből azt is megtudhattuk, hogy Hunter bemutatta apját a Burisma egyik felső vezetőjének, majd Biden külpolitikai nyomásgyakorlása miatt egy évvel később menesztették Ukrajnában a vállalatot vizsgáló ügyészt.

Az, hogy Joe Bident nemcsak fia által, hanem személyesen is szoros kapcsolat fűzte az ukrán energetikai vállalathoz, szintén bizonyítja Vadym Pozharskyi, a Burisma tanácsadójának levele, amelyben megköszönte Hunternek a washingtoni meghívást és azt, hogy megismerhette az akkori alelnököt, Joe Bident. A levél 2015. április 17-én érkezett, ekkor Hunter már egy éve volt elnökségi tag a Burismánál havi 50 ezer dolláros fizetéssel. Ez év áprilisában az ukrán átlagkereset 141 dollár volt, vagyis Hunter Biden a helyi átlagbér 354-szeresét kereste.

Ezt a pénzt a vállalat azért adta Hunternek, hogy apján keresztül növelni tudják befolyásukat, és ezáltal elkerüljék a cég ellen folyó vizsgálatokat is. Pontosan ezt erősíti meg egy 2014 májusában küldött e-mail, amiben Pozharskyi arra kéri Huntert, hogy adjon tanácsokat, miként tudnák kihasználni az apja politikai befolyását. Joe Biden nyíltan tagadta ezeket a vádakat, és azt hangoztatta, hogy sose folyt bele fia üzleti ügyeibe. Ez viszont hazugság, hiszen a levelezésből kiderül, nemcsak tudott mindenről, hanem nagy valószínűséggel anyagilag is profitált belőle.

Joe Biden 2018-ban maga is dicsekedett azzal, hogy sikeresen félreállította Viktor Shokin főügyészt. Mindezt azzal érte el, hogy 2015 decemberében nyíltan zsarolta Ukrajna akkori miniszterelnökét, Petro Poroshenkót, hogy ha nem menesztik a főügyészt, akkor nem kapják meg a korábban beígért 1 milliárd dolláros kölcsönt. Biden így idézte fel a történéseket: " rájuk néztem és azt mondtam, hogy hat óra múlva indulok. Ha addig nem rúgják ki a főügyészt, nem kapják meg a pénzt. Nos, kirúgták". Shokin később úgy nyilatkozott, hogy kirúgását megelőzően éppen a Burisma ellen irányuló nyomozást készítette elő, amelynek keretében a cég összes vezetőjét, beleértve Hunter Bident is, kihallgatták volna.

A "nagy ember" is profitálhatott Hunter Biden kétes ügyleteiből

A Biden családot szintén érték olyan vádak, hogy pénzért cserébe segítettek hozzá külföldi piaci és politikai szereplőket közelebb kerülni Barack Obamához, az Egyesült Államok korábbi elnökéhez. Ez álhatott a hátterében annak is, hogy miért volt hajlandó a Burisma havi 50 ezer dollárt fizetni Hunter Bidennek, akinek semmilyen tapasztalata nem volt az energetikában és sosem foglalkozott ezzel a területtel.

Egy másik levelezésből az is kiderült, hogy nemcsak ukrán érdekeltségek, hanem kínaiak is fizettek Bidenéknek. A The New York Post cikke szerint Hunter Biden évi 10 millió dollárt kapott az egyik legnagyobb kínai energetikai vállalattól "bemutatkozás" címszóval. Egy e-mailben ráadásul egy rejtélyesen megfogalmazott sor arra is utal, hogy ebből nemcsak Hunter, hanem az úgynevezett "nagy ember" is profitál. Ez a nagy ember Donald Trump szerint nagy valószínűséggel maga Joe Biden.

Joe Biden lehetett a levelezésekben szereplő "nagy ember".Forrás: MTI/AP/Carolyn Kaster

Hunter még 2013-ban repült apjával hivatalos látogatásra Pekingbe, ahol egy "kávéra" találkozott Jonathan Li befektetési bankárral, majd 12 napra rá a kínai hatóságok elfogadták a BHR Partners magántőkealap létrehozásához szükséges dokumentumokat, amelynek Li lett a vezérigazgatója, Hunter pedig 10 százalékos részesedést kapott a cégben és igazgatósági tag lett.

Joe Biden továbbra sem hajlandó beismerni semmit, pedig a második elnöki vita során Donald Trump is erre szólította fel. Mike Pence alelnök szerint az amerikai emberek megérdemlik, hogy Joe Biden őszinte legyen velük és tisztázza saját szerepét fia ügyeiben. Pence hozzátette, hogy a napvilágot látott levelek egyre több választóhoz eljutnak és komolyan befolyásolhatják a választás végkimenetelét, mivel sok állampolgár most ismeri meg az igazságot.

Pence szintén elmondta, hogy ledöbbent azon, hogy mennyire kevés figyelmet szentel az ügynek a baloldali média azt követően, hogy a 2016-os választások utáni orosz vizsgálatról három éven keresztül folyamatosan beszámoltak. Pence kiemelte, hogy a baloldali média hirtelen minden érdeklődését elvesztette az Amerikát érintő külföldi befolyás vizsgálásának ügyében.

A szavazók körében is megfigyelhető, hogy a baloldali média egyoldalú híradásai miatt sokan Donald Trumpra szavaznak. A C-Span egyik adásába betelefonált néző például elmondta, hogy korábban Joe Bidenre szavazott volna, de mivel a baloldali médiumok nem számoltak be a demokrata jelölt kétes ügyleteiről, ezért inkább Donald Trumpot választja.

Történelmi részvételre számítanak a szakértők az idei elnöki választásokon

Eddig összesen 50 millió amerikai adta le szavazatát a 2020-as amerikai elnöki választásokon valamelyik jelöltre, ha pedig továbbra is ilyen ütemben folytatódik a voksolás, akkor akár még új részvételi rekord is dőlhet. Ennek hátterében egy nagyon fontos szempont az is, hogy a koronavírus-járvány miatt több államban már november 3-a előtt is le lehetett adni a szavazatokat annak érdekében, hogy elkerüljék az óriási tömegek kialakulását az urnáknál.

Michael McDonald, a University of Florida professzora szerint idén 150 millió amerikai voksolhat, vagyis az összes szavazásra jogosult állampolgár 65 százaléka, ez pedig 1908 óta a legnagyobb arány lenne.

Texasban a részvételi arány már most meghaladta a 2016-os 70 százalékot, Georgia államban 10 órás sorok alakultak ki, Wisconsinban pedig rekordszámú korai szavazó volt. A mostani helyzet viszont azt is eredményezheti, hogy az elnökválasztásnak több napig, sőt akár hetekig nem lesz meg az eredménye.

Az Egyesült Államok választási rendszere szerint az 538 tagú elektori kollégium választja meg az amerikai elnököt. A győztes jelöltnek 270 elektori szavazatot kell megszereznie az elnökség elnyeréséhez. Az egyes államok által delegált elektorok száma megegyezik a kongresszusba delegált képviselők és szenátorok számával.

Joe Biden a Financial Times adatai szerint jelenleg 207 biztosnak mondható elektori szavazattal rendelkezik szemben Donald Trump 125 szavazatával. A demokrata jelölt ezenfelül hat államban vezet (66 elektori szavazat), azonban itt még korán sem ért véget a verseny. Donald Trump szintén hat államban vezet, amelyekből 42 elektori szavazat jönne, ha sikerülne megnyernie azokat.

 

Biden lehajol a védőmaszkjáért, miután leejtette a színpadon egy kampányrendezvényen Delaware-ben, október 23-án, pénteken.Forrás: Getty Images/Drew Angerer

Összességében 140 elektori szavazat van az ügynevezett "toss-up" kategóriában, vagyis kilenc állam sorsát gyakorlatilag még nem lehet megtippelni sem, annyira szoros a verseny. Ezek Florida, Texas, Ohio, North Carolina, Arizona, Georgia, Iowa, Nevada és Maine. Ezen államok 140 elektori szavazatot adnak, vagyis komoly hatással lehetnek a versenyre.

Az elnöki viták egyik legfőbb kérdése volt az ország lezárása a koronavírus-járvány miatt. Donald Trump többször is hangsúlyozta, hogy Joe Biden kész lenne ismét leállítani a gazdaságot, ezzel tönkretéve az országot, és munkanélküliségi hullámot indítana. Ugyan Biden sokáig tagadta, hogy ez lenne a célja, azonban egy elszólásából kiderült, hogy például az olajipart teljesen átalakítaná, és minden támogatást elvenne a szektortól, ezzel gyakorlatilag tönkretéve az ágazatot, amely 9,8 millió amerikainak ad munkát. Egy ilyen kijelentés nagyban befolyásolhatja a választások végkimenetelét.

Joe Biden kognitív képességei miatt sokak szerint alkalmatlan az Egyesült Államok irányítására

A 77 éves Joe Biden korábbi alelnökkel és a demokraták elnökjelöltjével kapcsolatban az utóbbi évben sokszor felmerült az aggály, hogy kognitív képességei miatt nem lenne képes irányítani az országot. Számos videó tesz erről tanúbizonyságot, hiszen Biden gyakorlatilag minden közszereplése alkalmával követ el súlyos hibákat, nyelvbotlásokat, gyakran pedig azt is elfelejti, amit éppen mondani akar.

Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke többször is kijelentette, hogy Bidennek alkalmassági tesztet kellene elvégeznie, amellyel bizonyítaná, hogy nem szenved időskori demenciában és képes lehet elnöki feladatai ellátására. Szakvéleményt ilyen esetekben általában nagyon egyszerű találni, viszont mivel demokrata jelöltről van szó, ez bonyolítja a dolgokat, hiszen a pszichiáterek kétharmada demokrata szavazó.

Általános kérdés: egy feltehetően leépülőben levő ember lehet az Egyesült Államok elnöke?

Néhányan mégis nyilatkoztak, és ugyan távolról nem lehet pontos diagnózist felállítani, de így is lehet észlelni számos komoly kockázati faktort. Dr. Marc Siegel, a NYU Langone Medical Center professzora elmondta, hogy Biden korábban agyi aneurizmában szenvedett, ez pedig, párosítva a korával, jelentősen növeli a stroke kockázatának esélyét. Siegel szerint teljesen jogos az elvárás, hogy Biden széleskörű orvosi vizsgálatnak vesse alá magát.

A professzor hozzátette, Donald Trumppal sikerült egy órát eltöltenie, és ez idő alatt megállapította, hogy az elnök mentálisan tökéletes állapotban van.

Joe Biden korábbi gyorsírója még augusztusban nyilatkozott a Fox Newsnak, ahol elmondta, hogy a volt alelnök az elmúlt négy évben fokozatosan épült le, és már nem ugyanaz az ember, mint akivel korábban dolgozott. Mike McCormick szerint Biden már nem rendelkezik azzal az energiával, mint például 2017-ben, és a mentális képességei is gyors hanyatlásnak indultak.

Sean Hannity, a Fox egyik műsorvezetője is arról beszélt, hogy minden jel arra mutat, hogy Bidennek demenciája van. "Gyakran veszti el a gondolatmenetet, összekeveri a számokat, elfelejt bizonyos szavakat. Néha még arra sem emlékszik, hogy pontosan milyen nap van, melyik államban tartózkodik, vagy éppen arra, hogy ő az elnökjelölt" - mondta Hennity.

Biden korábban arról beszélt, hogy szenátusi székért száll versenybe, miközben éppen az Egyesült Államok elnökválasztásán méretteti meg magát november 3-án. Majd később nem jutott eszébe korábbi vetélytársa, Mitt Romney neve. Augusztus végén Biden New Hampshire-ben kampányolt, a riportereknek viszont Vermontot dicsérte, mivel azt hitte, ott van.

A Videán elindult a Müncheni Biztonságpolitikai Konferencián John McCain-díjat nyert Mártonffy Balázsnak, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem adjunktusának sorozata az amerikai elnökválasztásról. A kutató az Egyesült Államok fővárosának rangos egyeteme, a washingtoni American University nemzetközi közszolgálati karán szerzett PhD-fokozatot 2019-ben. Íme, a hatodik videó: