Megkínozták és megölték az apját, szétlőtt több vonatot meg a Gestapo-székházat
A támadásról készített rajz.
Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Csatlakozzon hozzánk közösségi oldalainkon is!
Több vonat szétlövése, a Gestapo-székház szétlövése az apja halálának bosszújaként, sétarepülés Brüsszel felett és több ezer zászló ledobása, az angliai hazatérés előtt légiharc, leszállás után lefokozás a repülőtéren, az esti kocsmai ünneplés után egy taxi ellopása, majd a letartóztatás – ez Jean de Sélys-Longchamps belga RAF-pilóta egyetlen napjának termése 1943. január 20-án. A belga báró a brit Királyi Légierő idegenlégiósaként harcolt a hazájáért.
1943. január 20-ig kellett várnia, amikor belgiumi bevetésre kapott parancsot. Két géppel kellett Gentbe repülnie, és ott vonatokra vadásznia. Több se kellett de Sélys-nek, személyesen ellenőrizte, hogy teljesen feltöltsék a gépét üzemanyaggal és a négy gépágyúhoz szükséges 20 milliméteres lőszerekkel. Bekészítette a pilótafülkébe azt az ezer kis belga és brit zászlót, amit menekült belga iskolásokkal varratott, majd kísérőjével, André Blanco őrmesterrel felszállt a célpont felé.
Gent térségében sikerrel támadták a vonatokat, több mozdonyt kilőttek. Miután a bevetés hivatalos részét teljesítették, a báró hazatérésre utasította az őrmestert, ő maga pedig a fák tetejéig ereszkedett, hogy ne lássák a német radarok, és teljes gázzal Brüsszel felé vette az irányt.
A főváros fölé érkezve nem kellett a térképre néznie. A tervezgetésekkor olyan sokszor és olyan részletesen tette meg képzeletben az útvonalat a Gestapo-székházig, hogy
pontosan tudta, hol milyen sugárutat kell követnie.
Frans Desmidt szemtanú így írta le a támadását:
A Rue de l'Aurore házai között süvített végig az a gép. Mindenki az ablakhoz futott, hogy mi ez a zaj? A gestapósok is mind ott álltak az ablakoknál, amikor egyszer csak megjelent a vadászbombázó és tüzet nyitott az épületre. Olyanok voltak a lövései, mintha tűzcsóva áradt volna a szárnyakból.
A belga báró olyan pontosan tervezte meg és kivitelezte a bosszúakciót, hogy mindössze három lövedéke ment mellé. A találatai pedig pusztítóak voltak.
A lövések 30 németet sebesítettek meg, a halottak között pedig ott voltak a náci terror helyi vezetői, így Alfred Thomas SS-Sturmbannführer, az SD (Sicherheinstdienst), a náci Biztonsági Szolgálat belgiumi főnöke, és egy Müller nevű, magas beosztású Gestapo-tiszt is.
A támadás után a belga pilóta felhúzott a magasba, szemrevételezte az épületben okozott kárt, és miután elégedett volt az eredménnyel, mintha csak városnéző repülésen lenne, nagy kört tett Brüsszel fölött. Lefotózta az Igazságügyi Palotát, és több fontos épületet. Aztán hátrahúzta a pilótafülke tetejét, és az ezer kis zászlót elkezdte kidobálni.
Arra külön gondot fordított, hogy a királyi palota parkjába is dobjon zászlókat, illetve hogy az unokahúga, de Villegas de Saint-Pierre baroness kertjébe is jusson belőlük.
Útban Anglia felé minden falunál szintén zászlókat dobott, majd átrepülte a Csatornát. Amikor leszállni készült, egy német légitámadás kellős közepébe csöppent, és légiharcba keveredett a horogkeresztes vadászokkal. Végül
egy angol Spitire majdnem lelőtte a belga Typhoon-ját,
mert németnek nézte.
A repülőtéren óriási lelkesedéssel fogadták a társai, a brit parancsnokok viszont könyörtelenek voltak. Ott helyben megfosztották a repülőhadnagyi rangjától, és a legalacsonyabb pilótabeosztásba helyezték. De ez sem szegte kedvét a bárónak, mert
végre bosszút állhatott az édesapja haláláért.
Aznap este tizennyolc belga pilóta a helyi Old Charles nevű helyi pubba vonult, hogy megünnepeljék az aznapi bevetéseket. A rendezvény éjfélig tartott. A kapatos társaság taxikkal akart visszatérni a szállásukra, de az egyik kocsi sofőrjét nem találták. Természetesen de Sélys volt az, aki intézkedett:
beparancsolta annyi barátját az üres taxiba, ahányan csak befértek, majd beült a vezetőülésre, és hazahajtott.
A rendőrök hajnalban csak nagy nehezen tudták felébreszteni és letartóztatni a spicces pilótákat a repülőtéren. A rendőrfőnök hiába reménykedett abban, hogy a belgák némi megbánást tanúsítanak. Végül a századparancsnok személyesen ment értük, hogy kiszabadítsa őket a fogdából.
A lefokozott Jean Michel de Sélys-Longchamps nem sokkal később megkapta az egyik legmagasabb brit kitüntetést,
a Kiváló Repülő Érdemkeresztet (Distinguished Flying Cross, DFC). A kitüntetés indoklásában ez állt:
A nevezett tiszt kivételes képességű és akaratú pilóta. Támadószellemű, mindig kész arra, hogy felvegye a harcot az ellenséggel, és megsemmisítse. Nagy bátorságról és kezdeményezőkészségről tett tanúbizonyságot a Gestapo-központ elleni bevetésén. A harcban legalább egy ellenséges repülőgépet lelőtt és egyet megrongált.
A támadás másnapján büszke belgák sétáltak az Avenue Louise-on és nézték a szétlőtt Gestapo-székházat. A BBC-ből már mindenki tudta, hogy egy honfitársuk lőtte szét az épületet.
Jean Michel de Sélys-Longchamps 1943. augusztus 16-án, egy belgiumi bevetésről tért vissza Angliába, amikor a leszálláskor lezuhant Manston repülőtere közelében.
A közeli Minster temetőjében temették el. A pilóta szobra ma az egykori Gestapo-központ előtt áll Brüsszelben..
