Ejtették a vádat a volt argentin elnök ügyében, akit egy terrortámadással hoztak kapcsolatba

Cristina Fernández de Kirchner

Egy argentin bíró ejtette a vádat csütörtökön Cristina Fernández de Kirchner volt argentin elnök ellen, akinek azt rótta a terhére az ügyészség, hogy megpróbálta eltitkolni Irán szerepét a Buenos Aires-i zsidó központ ellen 1994-ben elkövetett, 85 halálos áldozatot követelő robbantásos merényletben - közölte a helyi média. A bíró indoklása szerint a Kirchner és más kormányilletékesek ellen felhozott vádak nem minősülnek bűncselekményeknek. Az ítélet fellebbezhető.

Argentína történelmének legsúlyosabb merényletében, 1994. július 18-án felrobbantották az argentínai zsidó szervezetek, közöttük az AMIA kulturális központ Buenos Aires-i székházát. A terrortámadásban

85 ember halt meg, és több százan sebesültek meg.

Elkövetését máig nem vállalta senki magára, nem is tisztázták, de Izrael és a vizsgálattal megbízott argentin bírák Iránt vádolták.

Az argentin igazságszolgáltatás éveken át vizsgálta, hogy a Kirchner elnöksége idején, 2013-ban Iránnal aláírt memorandum a merénylet kivizsgálásáról nem egy olyan terv része volt-e, amellyel - kedvező olajszállítási és más kereskedelemi egyezmények fejében -

elpalástolták volna Irán szerepét a terrorcselekményben,

és futni hagyták volna a támadás iráni felelőseit.

Cristina Fernández de Kirchner Forrás: AFP/Juan Mabromata

Egy 2015-ös jelentés alapján vádolták meg

A volt elnök elleni vádat Alberto Nisman ügyész 2015 januárjában írt jelentésre alapozták. Az ügy azután kapott nemzetközi visszhangot, hogy Nismant a jelentés elkészülte után négy nappal holtan találták, golyóval a fejében, és a hatóságok öngyilkosságot állapítottak meg. Az argentin határrendőrség azonban arra a megállapításra jutott, hogy Nismant megölték.

A 2013-as memorandumot az iráni parlament nem hagyta jóvá, Argentínában pedig alkotmányellenesnek nyilvánították.

Cristina Fernández de Kirchner tagadta, hogy bármilyen törvénysértést követett volna el,

vagy része lett volna a terrortámadás megrendelőinek eltitkolásában. Irán pedig tagadta, hogy köze lett volna a merénylethez.