Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Liz Truss bejelentette lemondását miniszterelnöki tisztségéről. A Downing Street előtt állva elmondta: közölte III. Károly királlyal, hogy lemond a Konzervatív Párt vezetői tisztségéről. Kínosan magyarázkodva kijelentette, hogy „nagy gazdasági és nemzetközi instabilitás" idején lépett hivatalba. Hozzátette: a helyzetet tekintve nem tudja teljesíteni azt a megbízatást, amellyel a Konzervatív Párt megválasztotta. Liz Truss mindössze 45 napig volt miniszterelnök, ezzel majdnem 200 éves negatív rekord dőlt meg - alaposan:
Liz Truss elmondta továbbá, hogy
a következő héten vezetőválasztást tartanak, valamint azt is, hogy ő marad a miniszterelnök, amíg meg nem választják az utódját.
A BBC politikai főtudósítója kommentárjában kifejtette, hogy soha nem látott még ilyet. Leszögezte, szerdán még azt jelentette be Truss, hogy ő egy harcos, viszont akkora káosz uralkodik már, hogy tudja, hogy nem tudja folytatni. Októberben érkezik az idei harmadik brit miniszterelnök.
Keir Starmer, a Munkáspárt vezetője általános választást követelt a lemondás után. Jeremy Hunt konzervatív kancellár megerősítette, hogy nem indul a következő konzervatív vezetői és brit miniszterelnöki posztért.
Liz Truss 45 napos kormányzását a leginkább a káosz szóval lehet jellemezni. Ennek egyik csúcspontja volt, hogy bocsánatot kért, amiért veszélyeztette Nagy-Britannia gazdasági stabilitását, miután kénytelen volt elvetni hatalmas adócsökkentési terveit, és helyette egy „szemet könnyeztető" közkiadás-csökkentési programba kezdett.
Miután hetekig a piacokat és a „globális ellenszelet" hibáztatta azért, hogy a befektetők eladják a fontot és az államkötvényeket, Truss azt mondta, sajnálja, hogy „túl messzire és túl gyorsan" ment radikális gazdasági tervével, amellyel ki akarta törni Nagy-Britanniát az évek óta tartó stagnáló növekedésből.
A piacok, amelyek a szeptember 23-i „mini költségvetése" után zuhantak, még azután is nyomás alatt vannak.
Ennek a büdzsének a lényege az volt, hogy annak ellenére, hogy az adócsökkentési terveket tartalmazó költségvetés természetesen pozitív fogadtatásban részesült a brit adófizetőknél és vállalkozásoknál, az új kormányt rengeteg bírálat érte amiatt, hogy a pénzpiacokat nem tájékoztatta időben a tervezett lépésekről.
A Truss-kabinet nem tett közzé előzetes előrejelzéseket a brit gazdaság várható állapotával és teljesítményével kapcsolatban, ami számos nemzetközi szereplőt váratlanul ért.
Az új büdzsével kapcsolatban a legtöbben azt kifogásolták, hogy amellett, hogy várhatóan növelni fogja az egyenlőtlenségeket a brit társadalomban, csak újabb löketet ad a szigetország lakóinak mindennapjait megkeserítő megélhetési válságnak és az inflációnak.
Mivel az új kormány eddig nem kommunikált nyíltan a költségvetési céljaival kapcsolatban, az új büdzsét a piacok is bizalmatlansággal fogadták. Ez a font árfolyamán is meglátszott,
amely az új költségvetés bejelentése után szinte azonnal mélyrepülésbe kezdett.
A káoszkormányzás eredménye az lett, hogy mára a Munkáspárt 30 százalékpontos előnyre tett szert a konzervatívokkal szemben. Ilyenre legutóbb 1997-ben Tony Blair első választási győzelme idején volt példa.
Liz Truss már megválasztása előtt is több botrányt okozott. 2012-től kormányzati pozíciókat is betöltött: előbb az oktatási minisztériumban kapott pozíciót, ahol a tantervek, vizsgák és az iskolai ellátás ügyeivel foglalkozhatott. 2014-ben környezetvédelmi és vidékügyi miniszterré lépett elő – ebbéli minőségében kijelentette:
teljességgel hisz abban, hogy a klímaváltozás folyamatban van,
és ehhez az emberiség is hozzájárult. Miniszterként fellépett a méhek pusztulása ellen, valamint az ellen is, hogy a termőföldeket növénytermesztés és állattenyésztés helyett napelemek telepítésére használják föl.
Liz Truss addigi karrierjének csúcsára 2021 szeptemberében érkezett föl, amikor Boris Johnson külügyminiszterré nevezte ki őt. Ebbéli minőségében hamarosan rendkívül nagy feladat várt rá: az ukrajnai háború. Bár Trussnak voltak már nemzetközi politikai tapasztalatai, több kínos bakit is elkövetett az elmúlt hónapokban:
egy megszólalásában Fekete-tenger melletti nemzeteknek nevezte a balti államokat;
majd jött az igazi diplomáciai bukás, amikor Lavrov orosz külügyminiszterrel vitatkozva kijelentette: Nagy-Britannia soha nem fogja elismerni a voronyezsi és rosztovi régiók fölötti orosz szuverenitást – csak hát a valóságban e két régió mindig is Oroszország része volt.
Bakijai ugyanakkor nem akadályozzák meg, hogy igazi héjaként lépjen fel az ukrajnai háború ügyében: hivatalban lévő külügyminiszterként kijelentette, hogy „abszolút" támogatja, hogy britek önkéntesként harcolni menjenek az oroszok ellen Ukrajnába – miközben ez a tett illegálisnak minősül egy 1870-es brit törvény szerint. Kifejtette azt is: el kell érni, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök sehol ne találjon finanszírozási forrást az ukrajnai háborúhoz. Truss szerint ennek egyik módja az, hogy a Nyugat egyszer és mindenkorra leállítja a nyersolaj és a földgáz importját Oroszországból.
Legnagyobb botrány abból a kijelentésből lett, amikor feltették neki a kérdést, hogy amennyiben a brit atombombák kilövéséről kellene dönteni, mit tenne. Liz Truss válasza:
Úgy gondolom, ez egy miniszterelnök fontos kötelessége, és készen állok megtenni ezt (...) Készen állok megtenni ezt.
Érdekesség, hogy Truss hosszabb ideig kampányolt a kormányfői székért, mint amennyit ott eltöltött.
