Putyin elismerte a szakadár területek függetlenségét

Putyin orosz elnök elismerte a Donyecki és a Luhanszki Népköztársaság függetlenségét, erről korábban az MTI tudósítása szerint már Emmanuel Macron francia elnököt és Olaf Scholz német kancellárt is értesítette. Vlagyimir Putyin orosz és Joe Biden amerikai elnök találkozóban állapodott meg.

– Kritikus, éles helyzet alakult ki a Donyec-medencében – indokolta a döntést az orosz elnök az országhoz intézett, hétfő esti videoüzenetében. Az MTI szerint azzal érvelt, hogy a mai Ukrajnát Lenin és a bolsevikok hozták létre, Keleten ősi orosz területeket hozzácsatolva. Azt mondta, hogy a mai Ukrajna ezt Lenin-szobrok ledöntésével hálálta meg, a kommunistátlanítás jegyében. Mint mondta, ha a bolsevikok által létrehozott Ukrajna valódi kommunistátlanítást akar, azt Oroszország meg tudja rendezni.

Nem üres hencegés Kijev fenyegetése, hogy Ukrajna saját atomfegyvert hoz létre

- figyelmeztetett egyúttal. Arról is beszélt, hogy Ukrajnának szovjet nukleáris és rakétatechnológiai ismeretei vannak, így hamarabb juthat taktikai nukleáris fegyverhez, mint más országok. Putyin szerint radikálisan megváltozik a globális biztonsági helyzet, ha Ukrajna tömegpusztító fegyverhez jut.

A Le Figaro szerint Putyin behívatta magához a magas rangú orosz tisztségviselőket, kikérte véleményüket a kérdésben, és egyetértés mutatkozott. A bejelentés azután érkezett, hogy kedden korábban a két szakadár terület függetlenségük elismerésére és katonai együttműködésre kérte Moszkvát. Múlt héten pedig az orosz törvényhozás alsóháza, a Duma fogadta el nagy többséggel a határozatot, amiben a területek elismerésére kérik az orosz elnököt.

Az orosz elnök azt ugyanakkor korábban hangsúlyozta, hogy Oroszország a szóban forgó területek függetlenségének elismerését, nem pedig elcsatolását tervezi.

Az Ukrajnától önhatalmúlag elszakadt két régió azzal vádolja az ukránokat, hogy támadást terveznek ellenük, emiatt teljes mozgósítást rendeltek el, és részben evakuálták a területeket. Szakértők azonban vitatják, hogy Kijev éppen akkor tervezne offenzívát, mikor ilyen feszült a helyzet, és Oroszország több mint 150 ezer katonát vonultatott fel a szomszédban.

A szakadár területek függetlenségének elismerése egyúttal a minszki megállapodás végét is jelentheti. Mint arra korábban a Magyar Nemzetnek Ilyash György, a Külügyi és Külgazdasági Intézet kutatója elmondta, a lépés következménye, hogy független országként ezek a köztársaságok védelemért és segítségért folyamodhatnak Moszkvához, valamint vásárolhatnak tőle fegyvereket.

Emmanuel Macron és Olaf Scholz az MTI szerint „csalódottan vették tudomásul" a fejleményeket, a francia elnök válságtanácskozást hívott össze.

Szijjártó Péter azt mondta, hogy Magyarország célja és nemzetbiztonsági érdeke a béke hosszú távú megőrzése, ezért a Kelet-Európában kialakult konfliktussal összefüggésben arra szólítja fel a világpolitika szereplőit, hogy folytassák a párbeszédet, folytassanak párbeszédet az érintett felekkel - mindezt a külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Brüsszelben, az uniós külügyminiszterek ülésének szünetében mondta.