Készülődik a kilencedik szankciós csomag - az EU ismét lábon lőheti magát

European Commission President Ursula von der Leyen holds a press conference on the EU membership applications by Ukraine, Moldova and Georgia at the European Commission headquarters in Brussels on June 17, 2022. The European Commission will vote on June 17, 2022 on whether to grant Ukraine EU candidate status, but any green light will be subject to conditions and must be unanimously approved by the 27 member states before lengthy accession negotiations can begin. (Photo by Kenzo TRIBOUILLARD / AFP)

Már az előkészületek hírére is drágulni kezdett a gáz az amszterdami tőzsdén. Az újabb szankciók említése a 100 eurót közelítő szintről 125 euró felé lökte a jegyzéseket.

A balti hármak (Észtország, Lettország és Litvánia), valamint Lengyelország sürgetésére készülődik Brüsszelben a kilencedik uniós szankciós csomag Oroszország ellen.

A Világgazdaság arról ír, hogy lapértesülések szerint

az új pakkban bővítenék az energiaszektort érintő korlátozásokat, továbbá megtiltanák a nukleáris energia, illetve a fűtőanyagok terén való együttműködést Oroszországgal.

Tiltás alá esne a gyémánt-, illetve az acélimport, valamint a cseppfolyós gázból készült termékek is. Az embargó kiterjedne a szoftverek és a csúcstechnológia exportjára, illetve orosz vízi járművek nem használhatnák az európai kikötőket, valamint orosz tévécsatornák sem sugározhatnának az EU-ban.

Az új pakk Magyarország számára legveszélyesebb része a nukleáris együttműködés tiltása lenne

- nyilatkozta Litkei Máté, az MCC Klímapolitikai Intézet igazgatója az M1-nek. A hírek nyomán kapásból megugrottak a jegyzések az amszterdami gáztőzsdén. Jól megfigyelhető, hogy egy-egy szankciós csomag, vagy akár egy uniós csúcs hírére is milyen érzékenyen reagálnak a gáz tőzsdei határidős jegyzései. Az október második felében tartott uniós csúcs hetének szerdáján a 112-113 dollár körüli árak csütörtökön, a csúcs kezdőnapján már 127 euróra szaladtak fel.

Az "ársapka" szó elhangzása már önmagában elég volt ahhoz, hogy 10 százalékkal dráguljon a gáz

- írta a Magyar Nemzet. Az ársapka ötletére egyébként az elszálló árakon hatalmasat kaszáló norvégok is kategorikusan nemet mondtak. Október közepén az európai gáztárolók töltöttségi szintjéről érkező kedvező hírek hatására a jegyzések 150 euró alá süllyedtek, ami több mint a fele az augusztus közepi, jóval 300 euró feletti szintnek.

Pénteken, az újabb szankciós csomag hírére a 100 eurót megközelítő szintről 125 euró közelébe emelkedtek a jegyzések.

A szélsőbal régóta követeli, hogy a tiltások körébe bevonják a nukleáris energiát is.

Ha az EU kormányai komolyan veszik a háború leállítását, akkor az európai atomenergia-ipart le kell választani a Kreml köldökzsinórjáról és helyette a takarékosságra, valamint a megújuló energiára kellene fókuszálni

– nyilatkozta a CNBC-nek még a nyolcadik csomag elfogadása utána Ariadna Rodrigo, a Greenpeace fenntartható európai pénzügyekért felelős menedzsere.

Az előző pakkok az orosz olajra, a gázra, valamint a szénre fókuszáltak, így próbáltak meg – rövid távon nem sok sikerrel, viszont jókora inflációval – fenyegető nyomást gyakorolni Moszkvára.

A korlátozások azonban nem túl eredményesek, a vezetékes gázszállítások csökkenését az LNG-szállítások növekedése kompenzálja – jóval drágábban. Az orosz LNG legnagyobb vásárlói közé Franciaország, Kína és Japán tartozik.

A nyolcadik szankciós kör tárgyalásai során Magyarország és Bulgária fejezte ki a legerősebb tiltakozást a nukleáris területek bevonása ellen, s ez minden bizonnyal most sem lesz másképp. Hasonlóan állhat a kérdéshez az európai atomenergia-nagyhatalomnak számító Franciaország is. Az atomenergia mellett foglalt állást Lengyelország is; az amerikai Westinghouse-t kérte fel tervezett új erőművi építkezéseinek első fázisára, egy másik pedig lengyel és dél-koreai együttműködésben épülne meg.

A gond ezzel csak az, hogy előbbi a tervek szerint 2033-ban állna üzembe, a reaktort 2026-ban kezdik el építeni.

Az orosz energiahordozók híján a lengyelek így kénytelenek hosszú távon is a magas energiaárakat elfogadni.

Brüsszelben azt is fontolgatják, hogy a szankciókat kiterjesztik Iránra is valamilyen mértékben, válaszul arra, hogy Teherán katonai drónokat szállít Oroszországnak. A kérdés ezek után már csak az, hogy az ismét regionális befolyásának növelésére törekvő, jelentős olajtermelő közel-keleti állam milyen válaszlépéseket akar tenni az EU-felé.

Az erős oroszellenességükről ismert balti államok egyik képviselője, Urmas Reinsalu észt külügyminiszter a Politicónak nyilatkozva azzal érvelt a további szankciók mellett, hogy „az európai országoknak meglehetősen magasan vannak a gáztartalékai". A diplomata nyilván nem olvasta a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) közelmúltban publikált figyelmeztetését, amely óva intette az uniós kormányokat és Brüsszelt attól, hogy elbízza magát a gáztárolók magas töltöttségi szintje miatt. Az IEA szerint

Európának már most el kellene kezdenie a felkészülést a jövő télre,

mert a várhatóan visszaeső orosz gázimport és az LNG növekvő felhasználása miatt gázhiány alakulhat ki.

Szijjártó Péter külügy- és külgazdasági miniszter az európai energiaügyekért felelős tárcavezetők október végi csúcstalálkozója után hangsúlyozta, hogy

Magyarország ragaszkodik ahhoz, hogy a tagállamok szuverén joga eldönteni, hogy milyen energiahordozókat vásárolnak, milyen mennyiségben, kitől és milyen árformula alapján.

„Sőt, ezek jelentős része üzleti titok, az energiaellátáshoz fűződő titok és nemzetbiztonságilag is érzékeny információ" – tette hozzá.

A miniszter szerint az európai vezetőktől egészen „őrült" ötletek is elhangzottak, például az, amely szerint nemcsak felső, de alsó korlátot is kellene szabni a gázárnak, hiszen a túlságosan alacsony ár nem késztetné a fogyasztókat takarékoskodásra.

Brüsszel érthetetlen okokból időről időre felveti az ársapka ötletét, nem törődve azzal, hogy Moszkva egyértelművé tette: árkorlátozások esetén azonnal beszünteti a szállításokat.

A felső árkorlát ellen egyébként az elfogultsággal igazán nem vádolható holland gáztőzsdét felügyelő hatóság is kifejezte ellenérzéseit. A holland pénzügyi hatóság (AFM) közölte, hogy a TTF gáztőzsdén a határidős ügyletek árának korlátozására tett kísérletek negatív következményekkel járhatnak, beleértve a gáz fizikai hiányát is. Brüsszel árkorrekciós mechanizmus kidolgozását szorgalmazta, dinamikus árplafont javasol a tőzsdei határidős árakra, ezzel gondolván elkerülni a jegyzések szélsőséges ingadozását.

A brüsszeli nonszenszek közé tartozik a kötelező közös gázbeszerzési platform kialakítása is.

A magyar miniszter hasonlóan vélekedett az úgynevezett szolidaritási mechanizmusról szóló javaslatról is.

Vészhelyzet esetén a magyar tárolókból elfogadnák azt az orosz földgázt, amelyet ki akartak iktatni az európai piacról? Ha elfogadják, akkor miért akarják kiiktatni, mennyiségi problémákat okozva ezzel?

- fogalmazott Szijjártó Péter.

Címlapi képünk illusztráció!