Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Ukrajna gazdasági helyzete jelentősen romlott az orosz–ukrán háború miatt. Az előrejelzések szerint 174,8 milliárd dollárra is nőhet keleti szomszédunk államadóssága jövőre. Ez az ország GDP-jének 106 százaléka. Néhány hónapja még csak feleekkora összegről beszéltek az elemzők, ám a háború miatt megduplázódhat a mínusz, írja a Világgazdaság. A 2023-ra vonatkozó költségvetésről szóló törvényt november 3-án fogadta el az Ukrán Legfelső Tanács.
Az Európai Unió 18 milliárd euróval támogatná Ukrajnát jövőre – erről Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke beszélt, amit Ukrajna 2023-as finanszírozási szükségleteinek fedezésére terveznek utalni, és amely forrást az Unió hitelből fedezne.
A költségvetésben az állami bevételeket 1329,3 milliárd hrivnyában jelölték meg, míg a kiadási oldalon 2580,7 milliárd szerepel. A hiány határértéke ez alapján 1296,5 milliárd hrivnya lesz. 2023. december 31-ig az államadósság maximális összege eléri a 6422,7 milliárd hrivnyát és meghaladja a nominális GDP-t.
Az ukrán költségvetés kalkulációja szerint 2023-ban 6 hónap telik majd háborúval.
A Kiszó szerint a háborús költségvetés egyik vesztese az oktatás lesz. A büdzsében 122,12 milliárd hrivnyát különítettek el oktatásra, ami 20 százalékkal alacsonyabb annál, mint amit a 2022-es költségvetésben előirányoztak. Az 18 milliárd eurós EU-s támogatás csaknem 695 milliárd hrivnyát jelent, ami jelentős mértékben segítené a költségvetést.
Az Ukrajna nemzetbiztonságára és védelmére fordított kiadások 1141,1 milliárd hrivnyát tesznek ki, ami a GDP 18,2 százaléka.
Az előrejelzések szerint 2023-ban Ukrajna nominális GDP-je várhatóan 6279,3 milliárd hrivnya lesz. A reál-GDP 3,2 százalékkal nő a 2022-es 32,0 százalékos visszaesés után. Az uniós forrás tehát a GDP tíz százalékát is meghaladná, illetve védelmi kiadások több mint felét finanszírozhatnák egy ekkora összegből.
A büdzsé szerint a létminimum (2589 hrivnya – 27 500 forint) és a minimálbér (6700 hrivnya – 70 500 forint) összege változatlan marad, azaz jövőre is nehéz lesz a megélhetés Ukrajnában.
Az uniós hitel bejelentésére azt követően került sor, hogy Von der Leyen és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök telefonbeszélgetést folytatott. Az EU-s pénzügyi támogatás nélkül Ukrajna nem tudja kiszámíthatóan és rendszeresen finanszírozni az állami feladatokat. A támogatást rendkívül kedvezményes hosszú lejáratú kölcsönök formájában nyújtanák.
A javaslat nem aratott osztatlan sikert, többek között Magyarország sem támogatja. Varga Mihály pénzügyminiszter arról beszélt, hogy hazánk – bár sok csatornán segít szomszédjának – nem támogatja a közös uniós hitelfelvételt. Erről beszélt a Türk Államok Szervezetének ülésén Szijjártó Péter is. A külgazdasági és külügyminiszter elmondta, hogy Magyarország kész kivenni a részét Ukrajna megsegítéséből, ahogy eddig is tette, ugyanakkor közös európai hitelmódszertant nem támogatunk.
Varga Mihály később arra is rámutatott, hogy
Magyarország támogatja Ukrajnát, és erre a jövő évi költségvetésben is elkülönítette a megfelelő forrást.
Az Európai Unió viszont a közös hitelfelvétel tervével a magyar forrásokat akarja átutalni az ukrán kormánynak, ami teljesen indokolatlan, mivel Ukrajna idei finanszírozása megoldott, és ezt a tárcavezető szerint a bizottság is elismerte.
Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter természetesen örömtelinek nevezte a döntést. Josep Borrellnek intézett nyílt levelében elmondta, hogy az orosz támadások súlyos energiaválságba sodorták Ukrajnát, és a gazdaság kritikus helyzetbe került. Emiatt kiemelten fontos az unió által nyújtott makroszintű pénzügyi támogatás.
Hálás vagyok azért a döntésért, hogy 2023-ra új, 18 milliárd eurós csomagot biztosítanak. Számítunk az önök támogatására
– írta a külügyminiszter. Tegnap az EU külügyi tanácsában Kuleba felszólította az Uniót, hogy folyósítsa a támogatásokat, és felvázolta azokat a konkrét lépéseket, amelyekre Ukrajnának szüksége van a háborús tél átvészeléséhez.
