Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Matteo Piantedosi belügyminiszter beiktatása után nem sokkal ki is adta első rendelkezését, amely a Földközi-tengeren kutató-mentő műveletet végző nem kormányzati szervezetek hajóit érintette. Szerinte ezek a vízi járművek megsértik a területi biztonságra vonatkozó nemzetközi és állami jogszabályokat, mivel nemzetbiztonsági kockázatot hordoz tevékenységük.
A legtöbb esetben a dokumentumokkal egyáltalán nem rendelkezőket tesznek partra, amely egyrészt megnehezíti a személyek beazonosítását (biztonsági kockázat), másrészt az elindulás okának bizonyítása is nehezebbé válik (menedékkérelem beadása során aggályos). Piantedosi intézkedése az Ocean Viking és a Humanity 1 hajók operatív működését érintette eleinte. Az Ocean Viking egy teherszállító hajó, amely kutatási és mentési tevékenységeket végez a Földközi-tenger középső részén. A hajót az SOS Mediterranee bérli és üzemelteti a Vöröskereszt és Vörösfélhold Társaságok Nemzetközi Szövetségével együttműködve. A lobogó szerinti állam Norvégia. A Humanity 1 német zászló alatt hajózik és szintén a fent említettekhez hasonlóan kutatást és mentést végez. A belügyminiszter rendelkezése szerint ezek a teherszállítók nem dokkolhattak az olasz partoknál – a kikötést megakadályozó utasítás a nemzetközi sajtóban is nagy port kavart.
A kikötők megnyitása és azok ellenőrzése Salvini kezében van, aki üdvözölte kollégája lépését és a vízi határok ellenőrzésének visszaállítását.
Az Ocean Viking hajó 2022. október 27-e óta naponta kért engedélyt arra, hogy kiköthessen egy olasz kikötőben, de ezt sorozatosan megtagadták.
Végül az Európai Bizottság felszólította az olasz hatóságokat, hogy biztosítsák a fedélzeten tartózkodó emberek azonnali kiszállását a legközelebbi biztonságos helyen. Ez szokatlan lépés volt az Európai Unió végrehajtó szervétől, mivel a bevándorlási döntések nemzeti hatáskörbe tartoznak.
Az Európai Bizottság közleményében azt írta, hogy a hajó fedélzetén kialakult helyzet kritikus szintet ért el, és sürgősen intézkedni kellett, hogy elkerülhető legyen a humanitárius tragédia. Ezzel szemben Piantedosi továbbra is a stratégiai jelentőségű kérdésekre (pl. nemzetbiztonság, migrációs terhek megosztása a tagállamok között, az ellátandó bevándorlók továbbra is nagy költséget jelentenek az olasz államkasszának) összpontosít, és novemberben így fogalmazott a szenátus egyik ülésén:
az NGO-hajók jelenléte továbbra is pull faktor, azaz húzó tényező (a migránsok számára), és fontosak a bűnszervezetek számára is, amelyek működési metódusukat az NGO-hajók jelenlétére alapozzák a térségben.
Piantedosi szerint a migránsok újraelosztásának jelenlegi önkéntes uniós mechanizmusa nem vált be, és egy új, valóban a szolidaritás elvén alapuló együttműködést sürgetett. Azt is elmondta, hogy Olaszország menedékkérőket befogadó rendszere megtelt, idén mintegy 100 000 ember érkezett az olasz partokhoz.
Nem áll szándékunkban nem teljesíteni a befogadási kötelezettségeinket, de Olaszországba senki nem léphet be illegálisan. Az embercsempészek nem válogathatják meg, hogy ki lépjen be hozzánk. Mi ahelyett, hogy elviselnénk a migránsáradatot, kezelni akarjuk azt
– nyilatkozta Piantedosi. A miniszter azután mondta ezeket a parlamentben, miután nagy diplomáciai vita alakult ki Franciaországgal az SOS Méditerranée által üzemeltetett civil hajó miatt. A Meloni-kormány és a más EU-s országok között kialakul feszültség oda vezetett, hogy változtatni kellett az eredeti elképzelésen: a kikötők lezárása helyett újfajta intézkedéscsomagot hagyott jóvá a Miniszterek Tanácsa 2022. december 28-án, amelynek értelmében közigazgatási szankciókat lehet foganatosítani a civil hajókkal szemben. Az új rendelkezés értelmében, ha egy adott NGO-hajó a lélekvesztőben hánykolódó személyeket kimenti, akkor utána rögtön el kell indulnia egy biztonságos kikötő felé ahelyett, hogy folytatná útját újabb és újabb migránsok után kutatva.
Azt, hogy mely kikötő számít éppen biztonságosnak, illetve, hogy hova köthetnek ki az NGO-hajók, az olasz hatóságok döntik el.
A rendeletcsomag másik része, hogy a civil hajóknak már a fedélzeten tájékoztatniuk kell a migránsokat, hogy az Európai Unión belül bárhol benyújthatják a menedékkérelmüket. Ha a kapitányok ezt elmulasztják, akkor 50 ezer euróig (mintegy 20 millió forint) terjedő pénzbírsággal sújthatják őket, ha pedig ismételt szabályszegést követnek el, akkor a hajókat akár le is foglalhatják. A Remix nevű portál értesülései szerint ezen felül, ha a bevándorló úgy dönt, hogy kíván majd menedékkérelmet benyújtani, akkor az az ország, amelynek lobogója alatt az adott hajó közlekedik, köteles lesz befogadni a menedékkérőket és feldolgozni a kérelmüket.
Az új politikai változás miatt a német, francia és más nemzetek kormányai kétszer meggondolják majd, hogy finanszírozzák-e a Földközi-tengeren közlekedő migránshajókat, ha nekik kell befogadniuk a fedélzeten utazókat
– fogalmaz a cikk szerzője. Az új „biztonsági rendelet" második része a menedékkérelmek gyorsabb elbírálásáról és hatékonyabb hazatoloncolási eljárásokról rendelkezik azok vonatkozásában, akiknek a kérelmét elutasítják. Ez a lépés nem érte váratlanul azokat, akik követik a Meloni-kormány konzekvens migrációs politikáját, hiszen már több ízben felmerült, hogy sem a tagállamok közötti áthelyezési mechanizmus, sem a repatriációs folyamatok nem elég hatékonyak.
A migránsok áthelyezése helyett harmadik országokban kellene újraelosztó központokat létrehozni, és csak azokat kellene beengedni az Európai Unió területére, akiknek joguk van belépni
– mondta Nicola Molteni, az olasz belügyminisztérium államtitkára. A tárca képviselője szerint a megoldás az lenne, hogy közvetlenül harmadik országokban – például Líbiában és Tunéziában – biztonságos hotspotokat kellene létrehozni, ahol a migránsok benyújthatnák menedékkérelmüket, majd pozitív elbírálás esetén biztonságos humanitárius folyosókon keresztül átjuthatnának Európába. Azokat, akik nem felelnek meg a feltételeknek – például a gazdasági bevándorlók – támogatott hazatelepítéssel vissza kellene küldeni származási országukba. Ennek kapcsán példaként említhető az a készülő bilaterális megállapodás Olaszország és Banglades között, amely megkönnyíti majd a visszaküldéseket. Az olasz kormány azonban jelenleg úgy látja, hogy
az a mechanizmus, amely a migránsok Olaszországba érkezését, majd más európai országokba történő szétosztását irányozza elő, Olaszországot és a Földközi-tengerrel határos országokat olyan csomóponttá teszi, ahol mindenki bejön, és senki sem távozik
– fejtette ki Molteni. Emellett azt is meg kell említeni, hogy nagyon sok bevándorló olyan munkahelyeket tölt be, amelyeket például az olasz állampolgárok nem szívesen vállalnak (pl. fizikai munka, egészségügyi, idősgondozói pozíciók). Talán az is meglepő lehet, hogy Olaszországra nem feltétlen mint célországra, hanem tranzitországra tekintenek – legtöbben ugyanis Németországban, Ausztriában és Franciaországban képzelik el az életüket.
Az országban maradás azért nehézkes, mert a legális munkavállaláshoz bankszámlára van szükség, azonban sok esetben a helyi bankok ódzkodnak a számlanyitástól a migránsok számára a kiszámíthatatlanság miatt.
2022-ben 15 hajó szállított migránsokat a Földközi-tengeren 12 különböző civil szervezet égisze alatt, amelyek közül csak egy volt olasz. A legnagyobb hajókat az Orvosok Határok Nélkül (MSF) francia-svájci szervezet és az SOS Méditerranée szervezet üzemelteti, amelyeknek székhelye Franciaországban van, és nagyrészt a francia helyi hatóságok finanszírozzák őket. Előbbi Geo Barents hajója (a 2022. december 20-i adatok szerint 3 844 migránst szállított partra) és az utóbbi Ocean Viking (2 387 főt tett ki olaszországi kikötőknél) is norvég lobogó alatt közlekedik. A német Sea Watch idén csak a harmadik helyen végzett, két hajójával 1 825 migránst mentett ki, de lesz egy újabb, nagyobb hajója, a Sea Watch 5, amely 2023-tól még több bevándorlót tud majd felvenni a fedélzetére. Az olasz kormány december 28-i rendelkezései a Földközi-tengeren kutató és mentő feladatot végző civil szervezetek egyöntetű ellenállását és csalódottságát váltották ki. A Sea Watch közleményt adott ki saját honlapján:
az olasz kormány új rendelete arra szólít fel, hogy hagyjuk az embereket megfulladni
– idézte Oliver Kulikowski, a Sea Watch szóvivője szavait az oldal. Az olasz kormány már korábban is változtatott a biztonságos kikötők elosztására vonatkozó gyakorlatán: a mentőhajókat kifejezetten távoli helyekre küldik a kimentett személyek partra szállítása céljából, ami késlelteti az újbóli bevetést. A Human Rights Watch oldalán közölt egyik véleménycikk az Európai Bizottság segítségét kérte az ügyben:
az Európai Bizottságnak fel kell szólítania Olaszországot a rendelet azonnali visszavonására és a távoli kikötők kiosztásának megszüntetésére, valamint intézkedéseket kell hoznia a migránsokkal és menedékkérőkkel szembeni uniós jogi kötelezettségeket jelentős mértékben figyelmen kívül hagyó szabályokkal szemben
– fogalmazott Giulia Tranchina kutató.
Összegezve elmondható, hogy az előző évekhez hasonlóan idén sem a háború elől menekült a Földközi-tengeren kis halászhajókon vagy az európai civil szervezetek által üzemeltetett nagyobb hajókon átkelő migránsok többsége.
A 2022-ben érkezett 102 ezer emberből mintegy 86 ezer biztonságos országokból származott.
Közülük több mint 20 ezren Egyiptomból, 18 ezren pedig Tunéziából indultak útnak. A harmadik helyen Banglades állt, amelynek több mint 14 ezer állampolgára döntött úgy idén, hogy a Földközi-tengeren keresztül Olaszországba utazik illegális körülmények között.
Ezen országok egyike sem áll háborúban, vagy nem arról híres, hogy üldözné állampolgárait, így nyilvánvaló, hogy a legtöbb migráns azért fizette ki a több ezer eurót az embercsempészeknek és kockáztatta életét, hogy gazdasági bevándorlóként jobb körülmények között élhessen az Európai Unió területén.
Giorgia Meloni miniszterelnök szerint esedékes lenne egy olyan specifikus EU-stratégiát elfogadni, amely a mediterrán országok érdekeit képviseli. Az olasz kormányfő támogatja azt a spanyol javaslatot, miszerint a 2023 második felében esedékes spanyol EU-elnökség idején kerüljön sor egy EU-déli szomszédsági csúcstalálkozóra. Ennek indoka az, hogy az észak-afrikai államok politikai vezetőivel kialakított stratégiai kapcsolat kulcsfontosságú olyan országok számára, mint például Ciprus, Görögország, Málta, Olaszország, Spanyolország. Matteo Piantedosi szerint a Mediterráneum ügye az EU más tagállamainak ügye is, ezért a civil hajókkal érkezőket a hajót működtető szervezetek országainak kell befogadnia. Az ok pedig világos: a migránsok fogadása, egészségügyi ellátása, elhelyezése, adminisztrációs ügyeik és integrációjuk roppant sokba kerül, ami a jövőre nézve tarthatatlan és egyenlőtlenül terheli az olasz államkasszát más EU-tagállamokéval szemben. Ezzel párhuzamosan arra is rá kell világítani, hogy Piantedosi hivatalának egyik dokumentuma szerint
a 2022-ben Olaszországba érkezetteknek csak mintegy 10%-át tették partra nem kormányzati szervezetek hajói.
Egy biztos: a 2023. február 9-én esedékes rendkívüli Európai Tanács ülés középpontjában a belső piachoz kapcsolódó kérdések mellett kiemelt témakör lesz a migráció is. A mediterrán térség migrációs folyamatai ugyanis a jövőben markánsan alakíthatják majd az EU-agendát, mivel a Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) szerint 2022-ben több mint 2 000 migráns vesztette életét/tűnt el, miközben megpróbált átkelni a Földközi-tengeren. A 2014 óta vezetett IOM-nyilvántartásból (Missing Migrants Project) az is kiolvasható, hogy nyolc év alatt több mint 25 000 migráns tűnt el.
A probléma megoldását valójában az jelentené, ha a kibocsátó országokban nem uralkodnának olyan körülmények, amelyek arra sarkallják az egyéneket, hogy útnak induljanak. A helyi problémákra helyi választ kell adni a helyi közösségek bevonásával – szubszaharai Afrika esetében például ez a metódus lenne a legcélravezetőbb, ezáltal talán csökkenne az Európába indulók száma. Amíg ez nem történik meg, addig az érintett frontországok államkasszái fedezik az érkezők kapcsán felmerülő költségeket.
A legtöbb kibocsátó államban tapasztalható romló gazdasági, politikai, klimatikus, biztonsági helyzet miatt 2023-ban még több földközi-tengeri érkezésre kell felkészülni.
