A Transparency International tevékenysége értelmét vesztette

A Századvég legújabb kutatásában arról írnak, hogy leginkább a kettős mércét szemlélteti a Transparency International 2022-es évről szóló korrupciós jelentése, amikor figyelmen kívül hagy minden olyan pozitívumot, amely Magyarország mellett szól, és minden olyan negatívumot, amely az Európai Unió legnagyobb korrupciós botrányának kibontakozását sejteti. Ezen tények ismeretében egy biztos: az NGO tavalyi évről szóló elemzése teljes mértékben nélkülözi a valóságot.

A Transparency International nemzetközi szervezet év elején ismételten publikálta a „hagyományosan" világ 180 országát – a legkevésbé korrupt államtól számolva – rangsorba állító Korrupció Érzékelési Index (CPI) felmérésének eredményeit.

A Transparency International 2022-es évről szóló korrupciós jelentése szerint Magyarországon tovább romlott a korrupciós társadalmi és politikai helyzet, ezzel pedig hazánk az Európai Unió legkorruptabb országa, miután korrupcióérzékelési indexe 2021-ben 43 pontos volt, 2022-re egy ponttal romlott. A CPI módszertanon nyugvó jelentés alapján 2022-re Magyarország vált az EU leginkább érintett olyan országává, ahol a megvesztegetés ténye jellemzi a gazdasági, politikai és hivatali élet működését, míg Románia és Bulgária a 2021-es pontszámain javítani tudtak.

A nem reprezentatív módszertanra épülő jelentés súlyos módszertani hibákkal küzd.

A CPI-mérések nem reprezentatív mivoltából fakadóan fennáll a veszélye a rossz korrelációk, következtetések meghozatalának, illetve az eredmények félrevezetők lehetnek, hiszen a mérések azt a képet sugallják a kutatásban, mintha csak az egyik fél (állami vesztegető) lehet alanya a korrupciónak, míg egy magánszereplő – adott esetben külföldi fél – nem potenciális érintettje az ilyen jelenségeknek. Nem véletlen, hogy a hasonló CPI-mérések kockázatosságára a tekintélyes amerikai hírkiadvány, a Foreign Policy egy 2013-as cikkében Alex Cobham közgazdász-szakíró a CPI alkalmazásának mellőzését javasolta a Transparency International számára (Alex Cobham: "Corrupting Perceptions", foreignpolicy.com, 2013. július 22.)

Forrás: AFP/Fabrice Coffrini

A CPI eredményeinek ismertetésével egy időben a Transparency International Magyarország közzétette, és a CPI-adatokkal egy időben mutatta be január 31-én Budapesten a magyarországi korrupciós helyzetre vonatkozó éves jelentését is, amelyben a magyar jogállamiság állapotával, a közbeszerzésekkel, az uniós források felhasználásával, továbbá a hazai korrupciónak a gazdaságra gyakorolt hatásával kapcsolatban közölt megállapításokat.

A Magyarországot újabb pontokban támadó, összességében a korrupciós helyzet romlását leíró és az EU-s pénzek nem hatékony felhasználását jelző kutatás különösen ellentmondásos, annak a fényében, hogy az Európai Bizottság 2022. december 22-én elfogadta a hazánkkal kötött – a helyreállítási tervhez és a jogállamisági feltételrendszerhez kötődő, a 2021–2027 közötti években érvényes kohéziós politikára vonatkozó – partnerségi megállapodást.

A Transparency International jelentéseit olvasva kettős mércét érezhetünk, hiszen az EU-s intézményrendszer és azoknak a szereplői nem képezik e jelentések tárgyát.

Eva Kaili Katarral üzletelt. Forrás: Twitter/Labor Ministry of Qatar

A Katar-gate néven elhíresült korrupciós botrány pedig a nemzetközi politikai elit több szereplőjét és szervezetét is érinthetik, mint például a Fight Impunity és a No Peace Without Justice nevű szervezeteket, amelyek Soros György Nyílt Társadalom Alapítványaihoz (OSF), illetve az alapítványi hálózat által finanszírozott más NGO-khoz erősen kötődnek. Az ügyben letartóztatták Luca Visentinit, a Nemzetközi Szakszervezeti Szövetség főtitkárát is. A szövetség 2016 és 2021 között több mint hatmillió dollár támogatáshoz jutott az OSF-től, és a Nemzetközi Szakszervezeti Szövetség a Nyílt Társadalom Alapítványok révén finanszírozott Amnesty International, Human Right Watch, valamint – a hazánkat támadó új korrupciós jelentést készítő – Transparency International szervezettel együtt a Sport & Rights Alliance érdekvédelmi szervezet legfőbb támogatójának számít. Az érintett Fight Impunity NGO alapítója, Pier Antonio Panzeri például szerepel azon a korábbi listán, amely Soros György európai parlamenti szövetségeseit sorolja fel.

A Katar-gate ügy jól jelzi, hogy maguk a civil szervezetek (NGO-k) semmivel sem immunisabbak a korrupcióval szemben, mint más ágazatok vállalatai vagy akár egyes államok, kormányzatok, és ez a szervezetek számára különösen káros lehet, mivel továbbgyűrűző rossz hatással lehet a hírnévre, a hitelességre, így később a finanszírozásra és az adományozásra is.

A Transparency International nevű szervezet is csak úgy tudna szakmai tekintetben hitelesebb lenni, ha ehhez az elvhez valóban tartaná is magát.