Román bíróság: törölni kell a telekkönyvből Dormánfalva tulajdonjogát az úzvölgyi magyar katonatemetőre vonatkozóan

Csíkszentmárton, 2019. április 30. Magyar katonai temető, a háttérben betonkeresztek Úzvölgyében, Magyarország egykori keleti határánál az erdélyi Csíkszentmárton közelében 2019. április 29-én. A Bákó megyei Dormánfalva (Darmanesti) önkormányzata román katonasírok parcelláját hozta létre a Székelyföld keleti határán fekvő, elnéptelenedett Úzvölgye település magyar katonai temetőjében anélkül, hogy engedélyt kért volna a temetőt fenntartó és gondozó Csíkszentmárton önkormányzatától - számolt be április 29-én a Székelyhon.ro portál. Az előkészületek részeként 52 betonkeresztet és egy szintén betonból öntött, nagyméretű ortodox keresztet állítottak a temetőben, ahol május 17-én készülnek felavatni az első és második világháborúban elesett román katonák emlékhelyét. MTI/Kátai Edit

Újabb győzelem született az úzvölgyi katonatemető ügyében az erdélyi magyarság számára: a Bákó Megyei Törvényszék jogerősen törölte a moldvai Bákó (Bacau) megyei Dormánfalva (Darmanesti) városnak a sírkert fölötti tulajdonjogát.

A másodfokon eljáró Bákó Megyei Törvényszék kedden hozott ítéletének kivonatát szerdán reggel tették közzé a romániai bíróságok portálján.

A magyar katonai temető, a háttérben betonkeresztek Úzvölgyében, Magyarország egykori keleti határánál az erdélyi Csíkszentmárton közelében. Forrás: MTI/Kátai Edit

Ez megerősíti az alapfokon eljáró Moinesti Bíróság 2022. március 24-én hozott ítéletének azon részét, miszerint

törölni kell a telekkönyvből Darmanesti városnak az úzvölgyi temető fölötti tulajdonjogát.

A tavaly hozott alapfokú ítéletet megelőzően, 2019 októberében a Bákói Táblabíróság már jogerősen érvénytelenítette Dormánfalva önkormányzati testületének azt a 2019 márciusában hozott határozatát, mellyel a város közvagyonává nyilvánította az úzvölgyi katonatemetőt.

A város ezt követően telekkönyveztette saját nevére a temető 7979 négyzetméteres területét.

Dormánfalva önkormányzata 2019 márciusában saját közvagyonává nyilvánította az úzvölgyi katonatemetőt, és áprilisban önkényesen román parcellát alakított ki a Hargita és Bákó megye határán fekvő, elnéptelenedett Úzvölgye település sírkertjében.

Korábban a temetőt a székelyföldi Csíkszentmárton község gondozta, és a magyar közösség magyar katonatemetőként tartotta számon.

Ahogy arról az Origo beszámolt, február 10-én a Bákó Megyei Táblabíróság jogerős ítéletben mondta ki, hogy

a románok által törvénytelenül felállított és kegyeletsértő betonkereszteket el kell bontani.

A döntés ellen tiltakoztak a román szélsőjobboldali szervezetek, külön kiemelve a Nemzet Útja (Calea Neamului) nevű csoportosulást, amelynek kezdeményezésére 2019. június 6-án többezeren erőszakkal nyomultak be a temetőbe, hogy részt vegyenek a román parcella és emlékmű román ortodox felszentelésén, miután székelyek élőlánccal próbálták megakadályozni azt.

Egy héttel az erőszakos cselekmények után az illetékes román hatóság tisztázta, hogy

nem az úzvölgyi katonatemetőben nyugszik az a 149 román katona, akiknek a névsorát felolvasták a temető erőszakos elfoglalása utáni ceremónia részeként.

A szélsőjobboldali, erősen nacionalista temetőfoglalók azóta többször szerveztek koszorúzásokat a temetőben azoknak a román katonáknak, akik - immár a hivatalos román álláspont szerint - nem is ott nyugszanak.