Horvát elnök: Amerikai-orosz háború zajlik Ukrajnában

Zoran Milanovic nem először bírálja Magyarországot.

A nyugati fegyverek csak meghosszabbítják a háborút, véli a horvát elnök. Zoran Milanovic a minap úgy fogalmazott, "ez egy orosz-amerikai háború, amelynek az árát nem a floridai sminkesek, a New York-i hipszterek, a gazdag oroszok vagy a világ leggazdagabbjai fizetik, hanem a harcok színhelyén élő szerencsétlen nép és mi" - idézi a V4NA nemzetközi hírügynökség. Az elnök szavaival sokan egyetértenek Európában, rendszeresek a háború-ellenes tüntetések, és azok a megszólalások, melyek azt követelik, hogy a nyugati országok állítsák le a fegyverszállításokat, mert azok csak elmélyítik a pusztító háborút, amiben már több százezren haltak meg.

Pénz, fegyverek és humanitárius segítség

Horvátország továbbra is segíti Ukrajnát. Erről beszélt Zágrábban a horvát kormányfő. Andrej Plenkovic German Galuscsenkoval, az ukrajnai kormány energetikai miniszterével folytatott megbeszélése után közölte, országa politikailag, gazdaságilag, pénzügyileg és katonailag is segíti a háborúban álló államot. Zágráb emellett humanitárius segítséget is nyújt.

A találkozó alkalmával Horvátország teljes támogatásáról biztosította az ukrán népet a szabadságáért folytatott harcában. Zágráb folytatja a segítségnyújtást

– áll a kormány hivatalos közleményében.

Plenkovic és Galuscsenko egyeztettek az ukrán energetikai rendszer helyrehozásával kapcsolatban is.

A politikusok részéről közös szándék fogalmazódott az együttműködésre ezzel kapcsolatban is. Horvátország egyben segíti Ukrajnát az energiabiztonság megteremtésében is, az orosz agresszió közepette is – olvasható a találkozóról kiadott beszámolóban.

A Vecernji list horvát médiaház cikke szerint

Zágráb eddig ágyúkat, rohampuskákat, légvédelmi és páncéltörő rakétákat, golyókat, gránátokat, sisakokat és mellényeket is küldött már az ukránoknak. A tervek szerint pedig folytatni is kívánja a fegyverek szállítását.

Zoran Milanovic. Forrás: AFP/Thierry Charlier

Mint írják ezek az adományok értékesek és hasznosak Kijev számára, annak ellenére is, hogy elsősorban keleti eredetű fegyverekről van szó, pláne, ha figyelembe vesszük, hogy az ukránok még mindig sokkal többet használják az ilyen típusú fegyvereket, mint a modernebb nyugatiakat. Jól jönnek a horvát adományok az ukránoknak – írja a V4NA.

A fegyverek nem hozzák el a békét

Amíg az Andrej Plenkovic által vezetett kabinet teljes mellszélességgel áll ki az ukránoknak nyújtott támogatás mellett, addig a horvát államfő nem ért egyet azzal, hogy fegyvereket szállítsanak Kijevnek.

A köztársasági elnök szerint az Ukrajnának adott nyugati fegyverek csak meghosszabbítják a háborút.

Ez egy orosz-amerikai háború, amelynek az árát nem a floridai sminkesek, a New York-i hipszterek, a gazdag oroszok vagy a világ leggazdagabbjai fizetik, hanem a harcok színhelyén élő szerencsétlen nép és mi

– mondta Milanovic a háború évfordulója kapcsán.

Az elnök úgy fogalmazott: aggodalommal követi a háborút, s annak folyását. Milanovic megismételte korábbi álláspontját, miszerint végül Moszkvának és Washingtonnak kell megegyeznie, mert a háború köztük dúl, s annak nem kell részesei legyenek a horvátok vagy a németek.

Az államfő hozzátette: ezeket a szavakat nem azért mondja, mert szimpátiával viseltetne bármelyik fél iránt, főleg nem az oroszok iránt.

Tömegek értenek egyet a horvát elnökkel szerte Európában

Európában számos politikus van hasonló véleményen, mint Zoran Milanovic, és rengeteg európai lakos is osztják ezt a nézetet, hiszen az elmúlt időszakban számtalan tüntetést és megmozdulást tartottak a békéért és a fegyverszállítások leállításáért.

Nouvelle manifestation contre la subvention de la guerre en Ukraine et la sortie de la France de l’OTAN.
Les médias continuent de nous ignorer, mais la résistance monte en France

Des milliers de personnes à Paris ce 26/02/23 @_LesPatriotes@f_philippot ! #1anpic.twitter.com/3XKhijHoRc

— Tamila Tapayeva (@tamilatapayeva) February 26, 2023

Franciaországban, Olaszországban, Németországban és Angliában is voltak tüntetések, amelyeken azt követelték a jelenlévők, hogy országaik állítsák le a fegyverszállításokat Ukrajnának és kezdjenek béketárgyalásokba.

„Stop the Killing", „Nem az én háborúm, nem az én kormányom" és „Gránátok helyett diplomaták" – ilyen feliratokat lehetett olvasni a tüntetők transzparensein, míg egy másik táblán azt állt:

Ma sisakok, holnap tankok, holnapután fiaitok.

Rengetegen követelik tehát, hogy a nyugati országok ne szállítsanak több fegyvert Ukrajnába, mert azzal csak még jobban elmélyítik a háborút, és egyre többen vélik úgy, hogy

a fegyverszállítások után már csak egy lépés, hogy a nyugati országok katonákat is küldjenek Ukrajnába a pusztító harcokba.

A háborúban már így rengeteg katona sérült meg vagy vesztette életét, a becslések szerint meghaladhatja a 200 ezret az elesett katonák száma.

Az amerikai Center for Strategic and International Studies agytröszt szerint eddig mintegy 70 ezer orosz katona vesztette életét a harcokban, Kijev adatai szerint azonban ez a szám már meghaladta a 150 ezret.

Tavaly november elején az amerikai vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnöke, Mark Milley tábornok úgy becsülte, hogy mindkét oldalon mintegy 100 ezer katona halt meg vagy sebesült meg, január végén Eirik Kristoffersen norvég védelmi főnök pedig több mint 100 000 halottra vagy sebesültre becsülte az ukrán fél veszteségeit..

A háború azonban a civileket sem kíméli, az ENSZ adatai szerint az ukrajnai háború eddig több mint 21 ezer civil áldozatot követelt: 8 006 ember halt meg és 13 287 megsebesült.

In 2020 President @KagutaMuseveni said " When u mix politics of identify & religion in leadership then u send your country into a deep grave yard.
Now, see what is happening in Ukraine?
Is it still a country or a grave yard?#UkraineRussiaWar️pic.twitter.com/uhkMHK7i6K

— Fred.Nshemereirwe (@FredNshemereirw) February 20, 2023

Volker Turk, az ENSZ emberi jogi főbiztosa február 21-i nyilatkozatában elmondta, hogy a legsúlyosabban a nagyon fiatalok és a nagyon idősek érintettek, és figyelmeztetett, hogy az ENSZ adatai "csak a jéghegy csúcsát" jelentik. Turk hozzátette, hogy a konfliktus miatt mintegy 14 millió ember kényszerült elhagyni otthonát.