Kiderült, ki a háború felelőse, Franciaország drámai üzenetet küldött
2024. február 13. 03:55
Olvasási idő: 1 perc
Események

Gyakorlatozó ukrán Challenger 2-es harcocsi Zaporizzsja közelében
Fotó: AFP/Genya Savilov
Élő közvetítésünk az orosz-ukrán háború 720. napjáról.
Magyarország területére 2024. február 12-én az ukrán-magyar határszakaszon 4033 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 4118 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.
A beléptetettek közül a rendőrség 21 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást.
Az ukrán elnök megtartotta az első vezérkari ülést az új katonai parancsnokok részvételével. Megállapodtak abban, hogy a nagyobb védelem érdekében nagyobb erőt és képességeket biztosítanak a mobil tüzelőegységeknek.
- Ukrajnában mindenki, aki hatékony elektronikus hadviselési rendszereket tud előállítani, teljes állami támogatást érdemel központi szinten – a kormány részéről – és minden régióban. Hálás vagyok a helyi hatóságok képviselőinek és minden ukrán vállalkozónak, az elektronikus hadviselési rendszerek ukrán fejlesztőinek - mondta Volodimir Zelenszkij.
Franciaország, Lengyelország és Németország külügyminisztere találkozott Párizsban, hogy megvitassák Európa védelmének és biztonságának megerősítését. Szó esett az úgynevezett Weimari-háromszög újjáélesztéséről is – egy régóta szunnyadó regionális csoportosulásról, amely a három ország együttműködését hivatott elősegíteni.
Emellett Donald Tusk lengyel miniszterelnök Párizsban találkozott Emmanuel Macron francia elnökkel és Berlinben Olaf Scholz német kancellárral. Tusk azt mondta, hogy szeretné újraéleszteni nemzete kapcsolatait a külföldi partnerekkel.
Oroszország valószínűleg egy hiperszonikus 3M22 "Cirkon" rakétával találta el Kijevet, amelyet először alkalmaztak a csaknem két éve tartó háborúban - közölte egy ukrán kutatóintézet. Oroszország szerint a Cirkon hatótávolsága 1000 km, és a hangsebesség kilencszeresével halad. A Kijevi Törvényszéki Vizsgálati Tudományos Kutatóintézet szerint a Cirkon alkatrészeknek megfelelő törmelékdarabokat találtak a február 7-i támadás után.
A rakétát nagy valószínűséggel lelőtte az ukrán légvédelem, máskülönben nem maradhattak volna épségben jól vizsgálható darabjai.
Ukrajna külügyminisztere üdvözölte az Európai Tanács azon döntését, hogy fontolóra veszi a befagyasztott orosz vagyonból származó bevételek Kijevbe küldését.
Dmitro Kuleba azt mondta, hogy "további lépésekre ösztönöz, amelyek lehetővé teszik azok gyakorlati felhasználását Ukrajna javára". Hozzátette, hogy ezeknek a lépéseknek ambiciózusnak és gyorsnak kell lenniük.
"Ukrajna készen áll arra, hogy továbbra is együttműködjön partnereivel végső célunk elérése érdekében: az orosz eszközök Ukrajna rendelkezésére bocsátása érdekében. Az agresszornak fizetnie kell" - írta a közösségi oldalán Kuleba.
Volodimir Zelenszkij állítólag körutat tervez a nyugat-európai fővárosokba, hogy további segélyekért lobbizzon Ukrajnának. Útja egybeesik a pénteken kezdődő müncheni biztonsági konferenciával – írja a Bloomberg News. Az ukrán vezető várhatóan részt vesz a rendezvényen.
Párizs és Berlin várhatóan szerepel majd az útvonalban, bár a pontos terveket nem erősítették meg.
Gyászolók százai vettek részt annak az öttagú családnak a temetésén, akik
halálra égtek egy orosz dróntámadásban az északkelet-ukrajnai Harkov városában.
Orosz drónok péntek este csaptak le egy üzemanyag-raktárra, a keletkező tűz egy egész utcát felperzselt, beleértve azt a házat is, amelyben a Putyatina család élt három kisgyerekkel. Egy idős házaspár is meghalt ugyanabban az utcában. Több mint 50 ember megsérült, és 15 ház leégett.
Moszkva szankciókat vezetett be 18 brit állampolgárral szemben, amiért démonizálják Oroszországot és hozzájárulnak a háború eszkalálódásához. Köztük van James Cartlidge védelmiminiszter-helyettes, valamint számos más tisztviselő és akadémikus, például Orlando Figes és Norman Davies történészek, valamint James Sherr orosz szakértő.
Immanuel Kant XVIII. századi német filozófust nevezte az ukrajnai háború egyik felelősének hétfő este a kalinyingrádi kormányzó.
Anton Alihanov egy politológiai konferencián tett felszólalásában azt mondta az akkor Königsbergnek nevezett város leghíresebb szülöttéről, hogy munkásságával "egyike volt a modern Nyugat értelmi szerzőinek".
"Felhívnám a figyelmet arra, hogy a csaknem 300 évvel ezelőtt ezen a helyen született Immanuel Kant gyakorlatilag majdnem közvetlenül érintett a globális káoszban, amellyel szembenézünk. Ráadásul közvetlenül kapcsolódik az ukrajnai katonai konfliktushoz is" - fogalmazott a kormányzó. (MTI)
Oroszország kedden rakétákkal és drónokkal támadta a közép-ukrajnai Dnyipro várost. Ukrán médiajelentések szerint
a támadásokban egy erőműben keletkeztek károk és fennakadás következett be a város vízellátásában.
A közel egymillió lakosú várost egy rakéta és négy, délről, keletről és északról közeledő dróncsoport támadta - közölte az ukrán légierő a Telegram üzenetküldő alkalmazáson. Jelentésük szerint az indított 23 drónból 16-ot lelőttek.
Ukrajna legnagyobb privát energiaszolgáltatója, a DTEK tájékoztatása alapján egy hőerőmű jelentős károkat szenvedett, de áldozatok nem voltak. (MTI)
Franciaország elítéli a félretájékoztatás taktikáját, és a francia hatóságok hétfőn azzal vádolták meg Oroszországot, hogy hosszú ideje tartó
online manipulációs kampányt folytat Ukrajna nyugati támogatói ellen.
"Semmilyen manipulációs kísérlet nem fogja elvonni Franciaország figyelmét az orosz agressziós háborúval szemben Ukrajnának nyújtott támogatásról" - áll a francia külügyminisztériumnak az ukrajnai háború kitörésének második évfordulója előtt kiadott közleményben.
Stéphane Séjourné francia külügyminiszter hétfőn német és lengyel kollégájával folytatott megbeszéléseket követően kijelentette, hogy egy
legalább 193 weboldalból álló hálózat jött létre azzal a céllal, hogy félrevezető orosz információkat terjesszenek.
"Oroszország a valódi és álhírek közötti határ elmosásával, illetve az információk manipulálásával Európa egységét igyekszik lerombolni, és ami még rosszabb, hogy a demokráciáinkat akarja kifárasztani" - mondta Sejourné. (MTI)
Az Ukrajna elleni orosz támadásokban az elmúlt 24 órában négy ember meghalt, további 11 pedig megsebesült - jelentették a regionális hatóságok február 13-án kora reggel.
Az oroszok hellyi idő szerint délelőtt 11 óra körül lőtték a Harkivi területen található Volcsanszk városát, egy nő meghalt, egy másik pedig megsebesült - közölte Oleh Szinyehubov, a régió kormányzója.
A kijevi stratégiai kommunikációs központ (Stratcom) videóüzenetben mondott köszönetet Romániának, amiért kiáll Ukrajna mellett, és
15 katonai szállítmánnyal támogatta Ukrajnát
- tudatta kedden a News.ro román hírportál.
A Stratcomnak az X közösségi portálon megjelentetett, angolul feliratozott videója szerint nemcsak a közös határ, hanem Románia és Ukrajna közös történelme is megalapozta "életre szóló partnerségüket". A romániai rendszerváltás időszakát felidéző zenét és képsorokat kísérő feliratok egyike kiemeli, hogy Románia fogja segíteni az ukrán F-16-os pilóták kiképzését, egy másik felirat szerint az ország ukrán menekültek ezreit fogadta be. (MTI)
Körözést adott ki Kaja Kallas észt miniszterelnök és Taimar Peterkop észt államtitkár, valamint Simonas Kairis litván kulturális miniszter ellen kedden az orosz belügyminisztérium.
"Ők a történelmi emlékezetet megcsúfoló döntésekért felelősek. Olyan emberek, akik ellenséges lépéseket tesznek mind a történelmi emlékezet, mind pedig az országunk ellen" - jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője a döntést kommentálva.
Az orosz belügyminisztérium körözési adatbázisából csak annyi derült ki, hogy a körözéseket az orosz büntető törvénykönyv alapján adták ki, de a konkrét cikkelyt nem tüntették fel a szövegben. A TASZSZ orosz állami hírügynökség bűnüldöző szervekre hivatkozva azt írta hogy Kallas és Peterkop ellen szovjet katonai emlékművek megrongálása miatt indult eljárás, és ennek az ügynek a keretében körözik őket. (MTI)
Öt civil halt meg kedden Kelet-Ukrajnában orosz támadásokban - közölték a helyi hatóságok, amelyek arról is beszámoltak, hogy a támadások következtében több helyen megszakadt az áramszolgáltatás.
A kelet-ukrajnai Harkov megye Kupjanszk városának közelében fekvő Kurilivka faluban egy kedd reggeli légitámadás következtében két ember meghalt, két másik megsebesült. Találat ért egy helyi mezőgazdasági üzemet is - közölte a Telegram üzenetküldő szolgáltatáson Oleh Szinyehubov, a megyei állami közigazgatás vezetője.
Három órával később 90 kilométerrel északabbra, az orosz határ közelében fekvő Vovcsanszkot támadta az orosz tüzérség, itt egy nő meghalt, egy másik pedig megsebesült a helyi piacon - tudatta egy másik közleményben a kormányzó.
A dél-ukrajnai Herszon megyében, ahol mindennaposak az orosz tüzérségi támadások, Lvove faluban egy 83 éves nő kapott halálos sebet az éjszakai támadás során - közölte szintén a Telegramon Olekszandr Prokugyin megyei kormányzó.
A délkelet-ukrajnai Nyikopolban egy férfit ölt meg a tüzérségi lövedék - Dnyipropetrovszk megye kormányzója, Szerhij Liszak szerint.
Ukrajna megerősíti az ország donyecki régiójában, Avgyijivkában harcoló csapatait.
A 110. Különleges gépesített dandár egyes egységeit pedig közel két év után először kivonták a városból rotációra - közölte Ivan Siekacs, a dandár szóvivője február 13-án.
Oroszország katonai összecsapásra készül a Nyugattal, amire a következő évtizedben kerülhet sor, de ettől elrettentheti az európai fegyveres erők megerősítése - áll az észt külső hírszerző szolgálat kedden kiadott jelentésében.
A hírszerző szolgálat vezetője szerint az előrejelzés azokon az orosz terveken alapul, amelyek megdupláznák az orosz erők létszámát a NATO-tag Finnországgal, Észtországgal, Litvániával és Lettországgal közös határokon.
"Oroszország olyan utat választott, amely hosszú távú konfrontációt jelent. A Kreml valószínűleg egy NATO-val szembeni lehetséges konfliktussal számol a következő évtizeden belül" - mondta Kaupo Rosin, a külső hírszerzés vezetője az észt nemzetbiztonságot fenyegető veszélyekről szóló jelentést ismertetve.
Az orosz fegyveres erők az ukrajnai offenzíva két évvel ezelőtti kezdete óta csaknem kilencezer páncélost és egyéb harcjárművet vesztettek, de van annyi tartalékuk, hogy még évekig folytatni tudják a harci cselekményeket Ukrajnában - áll a londoni Stratégiai Tanulmányok Nemzetközi Intézetének (IISS) kedden ismertetett éves világjelentésében.
A hadászati-védelmi kutatóintézet által a világ védelmi kapacitásairól és katonai egyensúlyi helyzetéről 65. alkalommal összeállított elemzés (Military Balance 2024) kiemeli: az IISS becslései szerint Oroszország a háború kezdete óta csaknem 8800 - egyedül tavaly több mint háromezer - páncélozott harceszközt vesztett az ukrajnai műveletekben.
Az orosz haderő a Donyecktől északra fekvő Avgyijivka körzetében tavaly ősszel indított hadműveletekben különösen jelentős harceszköz- és emberveszteséget szenvedett, mégis sikerült előrenyomulnia ebben a térségben, mindenekelőtt tüzérségi fölénye miatt - áll a londoni stratégiai elemzőműhely tanulmányában.
Megszavazta az amerikai szenátus kedden az ukrajnai támogatásról szóló törvényjavaslatot, amely Izrael és Tajvan számára is tartalmaz biztonsági célú segítségnyújtást. A jogszabály még a képviselőház elé kerül.
A szenátorok 70 vokssal, 22 republikánus támogatásával fogadták el a tervezetet, egy héttel azután, hogy elbukott a bevándorlási szigorítást is tartalmazó, 118 milliárd dolláros javaslat.
A kongresszus felsőházában egész éjjel zajlott a vita, amelyen a republikánusok egy része azzal érvelt, hogy az Egyesült Államoknak a saját problémáit kell kezelnie, mielőtt nagy összegű támogatást küld a tengerentúlra.
A németek többsége - mintegy 68 százaléka - egyetért azzal a kormányzati elképzeléssel, hogy bővíteni kellene az ország védelmi képességeit - derült ki a PwC üzleti tanácsadó cég által készített, kedden nyilvánosságra hozott felmérésből.
A válaszadók többsége szükségesnek tartja, hogy e cél érdekében több pénzt fordítsanak a védelmi fejlesztésekre; 57 százalék támogatja azt az elképzelést, hogy a GDP 2 százalékát vagy még többet ilyen irányú befektetésekre kellene költeni. A megkérdezettek 31 százaléka jelezte azt, hogy ezt nem tartja jó ötletnek.
Mintegy 58 százalék szükségesnek nevezte a NATO keleti peremén állomásozó csapatok bővítését, különös tekintettel a Litvániába tervezett német harci alakulatra.
Jegyzékben tagadta meg a kanadai külügyminisztérium Yaroslav Hunka 98 éves kanadai állampolgár, a Waffen-SS Galícia ukrán hadosztálya veteránjának kiadatását - közölte Oleg Sztyepanov kanadai orosz nagykövet kedden a TASZSZ orosz hírügynökséggel.
Az orosz főügyészség december 7-én kérte Ottawától Hunka kiadatását. A vonatkozó dokumentumot december 19-én juttatta el a kanadai diplomáciai tárcához az orosz misszió. Sztyepanov elmondta: a kérelem visszautasításának hivatalos oka az, hogy Oroszország és Kanada között nincs kiadatási megállapodás.
A nagykövet szerint az elutasító jegyzék hétfőn érkezett meg az általa vezetett képviseletre.