Szlovénia
15:002024. június 20.
Szerbia
Dánia
18:002024. június 20.
Anglia

A NATO főtitkára felvázolta, hogyan indulna el a harmadik világháború

Ukrajna, Oroszország, Orosz, Ukrán, háború, 2024. május. 23.,
Ukrajna, 2024. május 22.Az orosz védelmi minisztérium sajtószolgálata által 2024. május 22-én közreadott videóról készített képen orosz tüzérek 122 milliméteres BM-21-es Grad rakétavetõvel ukrán állásokra tüzelnek.MTI/AP/Orosz védelmi minisztérium
Fotó: MTI/AP/Orosz védelmi minisztérium
Vágólapra másolva!
Stoltenberg azonnal engedélyt adna Ukrajnának, hogy NATO-tagok fegyvereivel támadja meg Oroszországot, ez pedig egyértelműen egy világháború kezdetét jelentené.
Vágólapra másolva!

Jens Stoltenberg figyelmeztette Oroszországot arra a lehetőségre, hogy az Észak-atlanti Szerződés ötödik cikkelye - a kollektív védelemről - vonatkozhat egy NATO-ország elleni „komoly” kibertámadásra is- írta a Magyar Nemzet az Economist cikke alapján.  A lap interjút készített a NATO-főtitkárral. Ebben a beszélgetésben Stoltenberg elmondta a véleményét a nyugati fegyverek oroszországi területen történő felhasználásáról is.

Úgy vélem, eljött az ideje, hogy a szövetségesek megfontolják, hogy feloldják az Ukrajnának adományozott fegyverek használatára vonatkozó korlátozások egy részét, mert különösen most, amikor a harcok nagy része Harkivban, a határ közelében zajlik, ha megtagadjuk Ukrajnától annak lehetőségét, hogy ezeket a fegyvereket az orosz területen lévő legitim katonai célpontok ellen használja, az nagyon megnehezíti a védekezést.

Ezzel a kijelentésével Stoltenberg csatlakozott azon politikusokhoz, akik arra ösztönzik Ukrajnát, hogy még hevesebben támadja Oroszországot. Miközben több orosz vezető is kijelentette, hogy a nyugati fegyverek használata Oroszország területén egyértelműen azt jelenti, hogy Oroszország számára azok az országok is célponttá válnak.

Stoltenberg elismerte az eszkaláció veszélyét

A feladat az, hogy megakadályozzuk, hogy ez a háború teljes értékű háborúvá váljon Oroszország és a NATO között Európában. Ugyanakkor különbséget tett a fegyverellátás és a kiképzés és a közvetlen katonai szerepvállalás között.

Kiképzést biztosítunk, fegyvereket, lőszert biztosítunk Ukrajnának, de közvetlenül a NATO területéről nem veszünk részt Ukrajna feletti vagy Ukrajnában zajló harci műveletekben

 - mondta el az interjúban a NATO-főtitkár.

Ukrajna NATO-csatlakozásának lehetősége továbbra is távoli

Jens Stoltenberg ugyanakkor kijózanító őszinteséggel tette egyértelművé Volodimir Zelenszkij számára is, hogy Ukrajna nem lesz a NATO tagja, amíg ez a háború tart, akkor sem, ha vannak olyan tagok, akik ezzel ellentétes nyilatkozatokat tesznek. A szövetség egyhangúsággal működik, mondta el a főtitkár. Stoltenberg terve az, hogy ha véget ért a háború és rendeződnek Ukrajna határai, akkor az ország technikailag készen állhat a tagságra. Mivel Ukrajna készlete egyre inkább NATO-szabványú fegyverekből áll, és haderejét NATO-módszerekkel képezik ki, a műszaki követelmények teljesítésének viszonylag egyszerűnek kell lennie, fejtette ki véleményét a politikus. Még ha a háború jól is menne Ukrajnának, akkor is lehetséges, hogy hosszú évekig nem lesz a NATO tagja.

Az interjúban kitért arra is, hogyan tud a NATO felkészülni Donald Trump második elnökségére.

Úgy vélem, hogy az amerikai választások eredményétől függetlenül az USA hűséges NATO-szövetséges marad. Ezt várom, részben azért, mert az Egyesült Államoknak biztonsági érdeke, hogy erős legyen a NATO, nem utolsósorban akkor, amikor Kína kihívását látják

- mondta el kérdésre válaszolva.

Az interjúban beszélt arról is, hogy 2024-ben 18 NATO-tag lesz, amelyik eléri vagy meghaladja a védelmi kiadásaiban célként meghatározott GDP 2%-át.

 

 

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Origo Google News oldalán is!

Mindent egy helyen az Eb-ről