Németország új fegyveres bejelentése tovább súlyosbítja a háborút

Olaf Scholz az Ukrajna újjáépítéséről szóló berlini konferencián arról beszélt, hogy olcsóbb lenne megelőzni a pusztítást az országban. A Németországba érkezett Zelenszkij és Scholz megvitatják az Ukrajnának nyújtandó katonai segítség mellett a légvédelmi kapacitás bővítését és a közös fegyvergyártást is. Olaf Scholcz korábban engedélyezte, hogy Ukrajna bevethesse a Berlintől kapott fegyvereket orosz területeken is. Németországban időközben egyre többen vetik fel a kötelező sorkatonai szolgálat bevezetését, sőt azt uniós szintre is kiterjesztenék.

Olaf Scholz német kancellár közölte, hogy Németország hamarosan Patriot légvédelmi rendszert, további IRIS–T légvédelmi rendszereket, Gepardokat, valamint rakétákat és lőszert biztosít Ukrajnának. Ezt a kedden kezdődött berlini konferencia megnyitóján mondta, írt meg a Zn.ua. 

Olaf Scholz szövetségi kancellár (SPD, jobbról 3.), Volodimir Zelenszkij (balról 3.), Ukrajna elnöke és Olena Zelenszka (balról 2.) a Nemzetközi Újjáépítési Konferencián Berlinben 
Fotó:  DPA Picture-Alliance/AFP/Kay Nietfeld)

Ukrajna legfontosabb szükséglete jelenleg a lőszer és a fegyverek, és különösen a légvédelem. Ezért az elkövetkező hetekben és hónapokban a harmadik Patriot rendszert, az IRIS–T-t, Gepard egységeket, rakétákat és lőszert szállítunk Ukrajnának

– mondta Olaf Scholz.

A német kancellár egyben sürgette a konferencia résztvevőit, hogy tovább erősítsék Ukrajna légvédelmét az orosz támadásokkal szemben, és felszólította a szövetségeseket, hogy támogassák a megfelelő német kezdeményezést Ukrajna légvédelmének megerősítésére „minden lehetséges módon”.

„Mert a legjobb újjáépítés az, amelyik nem történik meg” – mondta a kancellár.

Scholz azt is mondta, hogy az e heti G7-csúcstalálkozón is fel fogja vetni a háború során súlyos károkat szenvedett Ukrajna újjáépítésére vonatkozó hosszú távú terv kérdését – írta a Magyar Nemzet. 

Az ukrán elnök a tervek szerint találkozik majd Frank-Walter Steinmeier német elnökkel és a Bundestag elnökével is. Németországi tartózkodása során Zelenszkij egy katonai bázist is tervez meglátogatni, ahol ukrán katonák kiképzésen vesznek részt.

Zelenszkij németországi látogatására nem sokkal azután kerül sor, hogy Berlin jelentős politikai fordulatot hajtott végre, lehetővé téve Ukrajna számára, hogy német fegyvereket használjon orosz területen lévő célpontok elleni támadásokhoz, mutat rá az ukrán lap.

Állítólag átgondolták az ukránoknak megadott engedélyt

Mint arról korábban beszámoltunk, Olaf Scholz nem hisz abban, hogy eszkalációhoz vezetne az, hogy Ukrajna előtt megnyílt a lehetőség, hogy a Németországból szállított fegyverekkel csapást mérjen oroszországi katonai célpontokra. A német kormányfő ugyanakkor Joe Biden amerikai vezető nyilatkozataira hivatkozott. „Ahogy az amerikai elnök mondta – csak egy nagyváros, például Harkiv védelmének lehetőségéről beszélünk” – mondta előző nap, június 3-án az Antenne Bayern rádióállomás adásában.

A Magyar Hírlap szemléje szerint Scholz azt állította, hogy a döntést, hogy Kijevnek jogot adnak a német fegyverek használatára, „gondosan átgondolták Németország barátaival és szövetségeseivel együttműködve”. Ugyanakkor sietett biztosítani honfitársait arról, hogy soha nem fogja hagyni, hogy a nyomás rávegye őt arra, hogy „rossz és időszerűtlen döntéseket” hozzon.

Olaf Scholz német kancellár

A múlt héten a német kormány engedélyezte a kijevi rezsimnek, hogy németek által szállított fegyverekkel csapást mérjen oroszországi célpontokra. Steffen Hebeestreit német kabinetszóvivő nyilatkozatában Berlin álláspontjának megváltoztatását a kérdésben azzal magyarázta, hogy az orosz hadsereg egyre több támadást hajtott végre Harkov térségében, amelyeket az orosz határral közvetlenül szomszédos állásokból „készítettek elő, koordináltak és hajtottak végre”.

A védekezéshez való jogra hivatkoznak

„Ukrajnának a nemzetközi jog értelmében joga van megvédeni magát ezekkel a támadásokkal szemben” – idézte Hebestreitet a Deutsche Welle kedden.

Németország arra számít, hogy az európai országokat érintő, Oroszországtól érkező „fenyegetés” folytatódni fog.

Scholz ezt múlt vasárnap a keletnémet gazdasági fórumon mondta Bad Zarowban (Brandenburg tartomány), rámutatva, hogy „a diplomácia csak az erő pozíciójából lesz sikeres”. Szerinte az európai kontinens biztonságpolitikájának megváltoztatására azért van szükség, hogy megmutassuk Oroszországnak, hogy „készek vagyunk megvédeni a NATO területének minden négyzetcentiméterét a támadásokkal szemben”. A kancellár szerint Oroszország céljai között szerepel, hogy „erőszakkal elmozdítsa a határokat”.

Jöhet a kötelező sorkatonaság

Németországban, az Európai Unió legerősebb országában egyébként már szinte naponta kerül terítékre a 2011-ben eltörölt kötelező sorkatonaság újbóli bevezetése. Legutóbb Manfred Weber, az Európai Néppárt elnöke vetette fel ezt a kérdést egy választási beszélgetésen. 

A kiszivárgott információk szerint Weber nemcsak hazája vonatkozásában nevezte szükséges lépésnek a sorkötelezettség bevezetését, hanem az Európai Unió egészére nézve is sürgette az általános kötelező szolgálat bevezetését. 

Manfred Weber háborúba küldené az európai fiatalokat
Fotó:  AFP/JOHN MACDOUGALL

A V4NA brüsszeli forrásokból úgy értesült, hogy Manfred Weberék célja, hogy az európai parlamenti választások után felálló új EP az elsők között tárgyalja majd az uniós kötelező sorkatonai szolgálatot. Ehhez a hivatalban lévő német kormányban is megvan a politikai akarat, hiszen Boris Pistorius védelmi miniszter ugyancsak a kötelező katonai szolgálat újbóli bevezetéséről beszélt a washingtoni Johns Hopkins Egyetemen nemrégiben tartott beszédében. Több lap is arról számolt be, hogy a német védelmi tárca már javában dolgozik a kötelező sorozás régi-új intézményének a bevezetésén, ám a részletekről keveset tudni, mivel Olaf Scholz kancellár – a ZDF értesülései szerint – arra utasította Pistoriust, hogy „ne nyissa ki a témát” a választások előtt. 

Ráadásul a háborúpárti kancellárnak az ellenzék részéről sem kell ellenállással számolnia, hiszen a 2021-es választáson a hatalomból kiesett CDU (Kereszténydemokrata Unió) a május eleji pártkongresszusán ugyancsak felvette a programjába a németországi hadkötelezettség fokozatos visszaállításáról szóló javaslatot, amely szerint a fiataloknak egy bizonyos ideig a hadseregben vagy a szociális ágazatban kellene szolgálatot teljesíteniük. 

Sőt, abban szintén konszenzus van a CDU és a jelenlegi kormánykoalíció zászlóshajója, a szociáldemokrata SPD között, hogy a nőkre is kiterjesztenék a sorozást. Daniel Günther, Schleswig-Holstein tartomány CDU-s miniszterelnöke, 

valamint Eva Högl, a Bundestag szociáldemokrata védelmi biztosa egyaránt azt sürgeti, hogy az izraeli, a norvég és a svéd mintához hasonlóan Németországban is vonják be a hadseregbe a nőket, akik eddig önkéntesen szolgálhattak a Bundeswehrben. 

 

Ukrajnába küldenék az európai fiatalokat
Fotó: Dmytro Smolienko / NurPhoto / NurPhoto via AFP

Azt, hogy jelenleg mennyire más szelek fújnak a német politikában, mint akár csak a közeli múltban, jól példázza, hogy tizenhárom éve éppen egy CDU-s védelmi miniszter, Karl-Theodor zu Guttenberg hivatali ideje alatt törölték el a sorkötelezettséget. Ennek visszaállítását egyébként most úgy képzelik el, hogy a korábbi kötelező katonai szolgálatot egyéves, úgynevezett „társadalmi szolgálattá” alakítják. A társadalmi szolgálat intézményének bevezetéséig a kereszténydemokraták javaslata szerint a sereg létszámigényének megfelelően hívnák be a fiatalokat.