Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Szombat éjszaka és vasárnap reggel összesen 45 orosz rakéta becsapódását regisztrálták Ukrajnában - jelentette be Volodoimir Zelenszkij. Az ukrán elnök szerint az 5 naposra tervezett orosz invázió ötödik hónapjába lépve Oroszország egy cinikus, lakóházakat és stratégiailag értékelhetetlen célpontokat elérő rakétazáporral kénytelen bizonyítani túlerejét. Az ukrán védők erejét és morálját nem törheti meg semmiféle rakétacsapás, sőt, minden egyes rakéta újabb érv Ukrajna számára a partnerekkel folytatott tárgyalásokon.
Ukrajnának erős, modern légvédelemre van szüksége - közölte éjszakai videóüzenetében Volodimir Zelenszkij. Az ukrán elnök szerint született már néhány megállapodás a partnerországokkal a légvédelem fejlesztésére, de mint fogalmazott, a partnereknek gyorsabban kell lépniük, ha valóban partnerek, nem pedig csak megfigyelők.
Az ukrán elnök üzent azoknak az orosz pilótáknak, diszpécsereknek, szerelőknek, és mindazoknak, akiknek közük van az Ukrajna elleni rakéták indításához, hogy hiába cselekszenek parancsra, amit tesznek, háborús bűncselekmény, és Ukrajna valamennyiük kilétét fel fogja deríteni. "Nem lesz hova elbújni - sem a Kaszpi-tenger partján, sem Fehéroroszországban... sehol. Mindenkit megtalálunk" - mondta Volodimir Zelenszkij.
Ukrajna szerint orosz katonák eltörték egy 70 éves nő gerincét, miután az nem volt hajlandó átadni ukrán útlevelét egy Herszon melletti orosz ellenőrzőpontnál. Az önkéntesként dolgozó nyugdíjas újságírónőt ekkor érte a kegyetlen ütés, ami után félájultan, nagy nehézségek árán tudott csak elmenekülni autójával az ellenőrzőpontról.
Az orosz állami televízió szerint Vlagyimir Putyin a héten Tadzsikisztánba és Türkmenisztánba látogat. Ez lesz az orosz vezető első ismert külföldi útja Ukrajna megszállásának kezdete óta. Dusanbében találkozik Imomali Rakhmon tádzsik elnökkel, aki az oroszok közeli szövetségese, és a volt szovjet állam legrégebben hivatalban lévő uralkodója. Asgabatban részt vesz a kaszpi-tengeri országok csúcstalálkozóján, ahol találkozik Azerbajdzsán, Kazahsztán, Irán és Türkmenisztán vezetőivel. Putyin azt tervezi, hogy ellátogat a fehéroroszországi Grodno városába, hogy részt vegyen egy fórumon Alekszandr Lukasenka fehérorosz elnökkel – jelentette a RIA hírügynökség.
Putyin utolsó ismert Oroszországon kívüli útja a február eleji pekingi látogatás volt. Hszi Csin-ping kínai elnökkel közösen bemutatta a határok nélküli baráti szerződést, órákkal azelőtt, hogy mindketten részt vettek a téli olimpiai játékok megnyitóján.
Boris Johnson brit miniszterelnök szerint az Egyesült Királyság nem tudott volna élen járni Ukrajna támogatásában az Oroszországgal vívott háború közepette, ha még mindig az EU tagja lenne. A kormányfő azt mondta: „Nem hiszem, hogy az Egyesült Királyság az Európai Unión belül és a közös kül- és biztonságpolitika azon mátrixán belül, amiben akkoriban volt, első európai országként fegyverezte volna fel az ukránokat, hogy biztosítsa nekik a védekezéshez szükséges eszközöket. Ez nem jelenti azt, hogy kevésbé vagyunk európaiak. Még mindig európaiak vagyunk, de egy másik, globálisabb megközelítés mentén gondolkodunk."
Az amerikai központú Háborúkutató Intézet (ISW) szerint a Kijev elleni orosz rakétatámadás nem véletlenül esik egybe a G7-államok vezetőinek csúcstalálkozójával. Arra emlékeztetnek, hogy akkor is orosz rakétapások érték az ukrán fővárost, amikor Antonio Guterres ENSZ-főtitkár tett ott látogatást április 29-én.
Az ISW arról is beszámolt, hogy az orosz erők továbbra is megszilárdítják az ellenőrzést Szeverodonyeck felett, és megtámadják Liszicsanszk külvárosait, valamint fokozzák az ukrán állások ágyúzását a déli tengely mentén.
Hat ember, köztük egy gyerek megsérült egy Tu-22M orosz repülőgépről indított rakétacsapásban – közölte az odesszai városi tanács Ukrajna „Dél" hadműveleti parancsnokságára hivatkozva. A hírek szerint több lakóépület megsemmisült vagy kigyulladt.
Volodimir Zelenszkij felszólítja a fehéroroszokat, hogy álljanak ellen a Kreml katonai céljainak. Az ukrán elnök a fehéroroszokhoz intézett videóüzenetében azt mondta: "A Kreml már mindent eldöntött helyettetek, az életetek semmit sem ér számukra. De nem vagytok rabszolgák vagy ágyútöltelékek. Nem kell meghalnotok. És nem hagyhatjátok, hogy bárki eldöntse helyettetek, hogy mi vár rátok ezután."
Dmitro Orlov enerhodari polgármester szerint az orosz megszálló erők 1700 dollár váltságdíjat követelnek a túszaik szabadon bocsátásáért. Jelenleg több száz polgárt tartanak fogva, köztük a Zaporizzsja atomerőmű szakképzett munkásait. Néhányukat megverték vagy áramütést szenvedtek – írta Orlov a Telegram-bejegyzésében.
Az orosz ágyúzás miatt 84 település áram nélkül, 108 pedig gáz nélkül maradt Zaporizzsja megyében. A Zaporizzsja-i regionális katonai igazgatás adatai szerint 23 641 ügyfél áram nélkül, 80 985 ügyfél pedig gázszolgáltatás nélkül maradt a vezetékek sérülése miatt.
Joe Biden amerikai elnök azt tervezi, hogy már a héten bejelenti egy fejlett, föld-levegő rakétavédelmi rendszer megvásárlását Ukrajna számára – írja az egyik amerikai hírcsatorna a bejelentést ismerő forrásra hivatkozva. A NASAMS rakétavédelmi rendszer a 170 km-nél távolabb lévő célpontokat is képes eltalálni, kezelésére azonban még ki kell képezni az ukrán erőket.
Az ukrán-magyar határszakaszon 6243 ember, a román-magyar határszakaszon belépők közül 5920-an nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek - közölte az Országos Rendőr-főkapitányság.
Vonattal 372 ember, köztük 55 gyerek érkezett az ukrajnai háború elől menekülve Budapestre.
Franciaország az ukrajnai háború miatt újragondolta energetikai lehetőségeit, és vasárnap bejelentette, hogy egy nemrég bezárt széntüzelésű erőmű újranyitását tervezi.
A minisztérium közölte, hogy fontolóra veszik a kelet-franciaországi Saint-Avold-i állomás újbóli megnyitását ezen a télen, tekintettel az ukrajnai helyzetre és annak az energiapiacokra gyakorolt hatására.
Az ukrán erők megtámadtak egy krími olaj- és gázipari vállalat tulajdonában lévő fúróplatformot a Fekete-tengeren – idézett az orosz TASZSZ hírügynökség helyi tisztségviselőket. Ez a második csapás egy héten belül. A platformot a Csernomorneftegaz üzemelteti, amelyet oroszok által támogatott tisztviselők foglaltak le Ukrajna nemzeti gázszolgáltatójától, a Naftogaztól a félsziget 2014-es Moszkva általi annektálása során.
Miután Szeverodonyecket szombaton elfoglalták, a testvérváros Liszicsanszk az orosz haderő kelet-ukrajnai célpontja. Az eddigi információk szerint orosz szeparatisták próbálják bevenni a várost, csapataik öt irányból indítottak támadást.
Az ukrán hadsereg közlése szerint az oroszok tüzérsége lövi a várost, de azt nem erősítették meg, hogy a szakadároknak sikerült volna bejutni Liszicsankszba. Liszicsanszk az utolsó nagyobb város, amelyet még ukrán csapatok tartanak a keleti Luhanszk tartományban. Luhanszk a szomszédos Donyeckkel együtt alkotja a donbászi régiót, és Putyin szerint Oroszország fő háborús célja a Donbász feletti ellenőrzés megszerzése.
A NATO vezetői sürgetni fogják Tayyip Erdogan török elnököt, hogy szüntesse meg Finnország és Svédország katonai szövetséghez való csatlakozási kérelmével szembeni vétóját. Kedden Madridban háromnapos csúcstalálkozót tartanak.
Törökország, Oroszország hagyományos szövetségese, azzal vádolja Svédországot és más skandináv országokat, hogy támogatják a kurd fegyvereseket és más, Törökország által terroristáknak tartott csoportokat.
Kanada vasárnap két hadihajót telepített a Balti-tengerre és az Atlanti-óceán északi részén, csatlakozva a térségben már tartózkodó fregattokhoz, hogy megerősítsék a NATO keleti szárnyát, válaszul Oroszország ukrajnai inváziójára.
A HMCS Kingston és a HMCS Summerside négy hónapig tartó bevetésen fognak részt venni „a közép- és kelet-európai elrettentő intézkedések" részeként, amelyeket 2014-ben indítottak el, miután Moszkva annektálta a Krímet.
Októberig a hajók haditengerészeti aknamentesítő gyakorlatokon vesznek részt, és „magas készenlétet" tartanak fenn, amely lehetővé teszi számukra, hogy „gyorsan és hatékonyan reagáljanak a NATO-műveletek támogatására".
190 ember érkezett Lvivbe vasárnap Kelet-Ukrajnából, a civileket vonatok szállították – közölte a Makszim Kozitszki kormányzó. Lvivben két alkalommal rendeltek el légiriadót az éjszaka folyamán, de nem történt rakétatámadás - tette hozzá a kormányzó.
Egy 21, és egy 57 éves asszony halt meg a régióban az orosz ágyúzás következtében - közölte a Telegramon Oleh Szinyehubov, a régió kormányzója. Orosz rakéta csapódott be egy iskola udvarába is, ott három civil sebesült meg – írta a kormányzó.
Az Egyesült Királyság képes DNS- vizsgálattal ellenőrizni a gabona származási helyét, így adott esetben meg lehet akadályozni, hogy a lopott gabona a világpiacra jusson – mondta George Eustice brit környezetvédelmi miniszter.
Ukrajna korábban azzal vádolta meg Oroszországot, hogy ellopja a tárolóiból a gabonát. Moszkva tagadta az ukrán vádakat.
A luhanszki Zsimohiriában semmisült meg a raktár.
A város elhagyására szólította fel a civileket Szergej Haidai kormányzó. Mint írta, a városban „nagyon nehéz" a helyzet, a környező, ukrán irányítás alatt álló városokban vigyázni fognak rájuk. Liszicsanszk 100 ezres lakosságából mintegy tízezren lehetnek még a városban.
Az Egyesült Királyság védelmi minisztériuma szerint Oroszország valószínűleg tartalékos erőkre támaszkodik a következő hetekben, velük töltenek fel néhány zászlóaljat – jelentette ma a brit védelmi minisztérium. A tartalékosok hiánya ellenére a Kreml vonakodik az általános mozgósítástól - áll a minisztérium jelentésében.
A mai támadásban nyolc ember sérült meg, több lakóház is megsemmisült.
"Az orosz megszállók még mindig nem értik, hogy nem jó ötlet aknamezőn közlekedni" - írták a videóhoz.
Zelenszkij ukrán elnök azt mondta a G7-eknek, hogy szeretné, ha Oroszország ukrajnai háborúja még a tél beállta előtt véget érne - írja a Reuters.
Zelenszkij elmondta, hogy a harci körülmények megnehezítik a csapatai számára a visszavágást, és sürgette a G7 vezetőit, hogy tegyenek meg mindent a háború év végéig történő befejezése érdekében - mondta egy forrás az AFP-nek.
Zelenszkij emellett újjáépítési segélyt, légvédelmi rendszereket, biztonsági garanciákat, és a gabonaexporthoz való segítséget kért, de azt is, hogy szigorítsák az Oroszország elleni szankciókat.
Több száz lakost tartanak fogva az ukrajnai Zaporizzsja régióban található Enerhodarban - állítja a város ukrán polgármestere.
Dmitro Orlov vasárnap egy Telegram-posztban azt állította, az embereket arra kényszerítik, hogy valljanak be illegális tevékenységeket, közöttük fegyveres harcot, vagy fegyverek elrejtését.A fogvatartottak jelentős része az atomerőmű dolgozója, az oroszok március elején foglalták el az atomerőművet.
Közvetlenül Zelenszkij G7-csúcstalálkozón mondott beszéde előtt Ukrajna-szerte megszólaltak a légvédelmi szirénák, többek között Kijevben valamint az ország északi és nyugati részein.
Alig nyolcezer civil maradt az oroszok által elfoglalt Szeverodonyeckben, a megszállók elfoglalják a háború elől elmenekült ukránok hátrahagyott házait - jelentette ma Olekszandr Sztrjuk, a város polgármestere.
Oroszország szankciókat vezetett be 43 kanadai állampolgárral szemben, megtiltva nekik a beutazást az országba, válaszul a Moszkva elleni nyugati szankciókra.
A külügyminisztérium által közzétett listán szerepel a kanadai kormányzó liberális párt elnöke, Suzanne Cowan, valamint a Bank of England és a Bank of Canada korábbi vezetője, Mark Carney.
Ezzel együtt a csaknem megtízszerezné a magas készültségű csapatainak létszámát, a jelenlegi 40 ezerről 300 ezerre, ami a hidegháború óta a legjelentősebb átalakítás.
Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára azt is megerősítette, hogy a szövetségesek növelni fogják a csapatok telepítését az Oroszországhoz legközelebb eső NATO-országokban. Az intézkedésekről a holnap kezdődő madridi NATO-csúcson döntenek.
Az Ukrajnának szállított német önjáró lövegek már bevetésre készen várakoznak a kelet-ukrajnai harctéren.
Fekete-tengeri delfinek ezreinek pusztulását hozzák összefüggésbe kutatók az Ukrajna ellen indított orosz háborúval.
Egy vezető ukrán szakértő szerint szokatlanul sok, legalább 3000 delfin pusztult el a Fekete-tengerben a háború kezdete óta a szonártechnika alkalmazása és a robbanások miatt, amelyek megzavarják a tengeri emlősök érzékeny navigációs rendszerét, így azok nem tudnak elegendő halat elejteni, és legyengülve hajlamosabbá válnak a fertőző betegségekre.
Ivan Ruszev, a dél-ukrajnai Tuzlovi Limánok Nemzeti Park - a Dunától a Dnyeszterig terjedő, Fekete-tengerbe ömlő folyók torkolatvidékét magában foglaló természetvédelmi terület - kutatási igazgatója főleg a román és a bolgár tengerparton talált delfintetemekre alapozta számítását.
A szokatlanul nagy számban elpusztult delfineken bombák és aknák okozta égési sérülések, fertőző betegségek és többnapos éhezés nyomai láthatók - írta Facebook-oldalán a tudós, aki felszólította a tenger mentén élő embereket, hogy jelentsenek minden elpusztult állatot.
Az Európai Unió orvosi felszereléseket, védőeszközöket és speciális felszereléseket juttat Ukrajnának egyebek között a vegyi, biológiai, radiológiai és nukleáris fenyegetésekkel kapcsolatos népegészségügyi kockázatok kezelésére - közölte az Európai Bizottság hétfőn.
Az Európai Unió 300 ezer speciális védőruházatot, 5600 liter fertőtlenítőszert és fertőtlenítési műveletekhez szükséges 850 eszközt juttat Ukrajnának.
Mivel Ukrajnában a kórházaknak sürgősen orvosi felszerelésekre van szükségük, az EU betegmonitorokat, infúziós pumpákat és lélegeztetőgépeket, valamint az egészségügyi személyzet által használatos védőeszközöket, például maszkokat és köpenyeket is adományoz.
Az Európai Bizottság közleménye Janez Lenarcic válságkezelésért felelős biztost idézte, aki közölte: már úton vannak Ukrajna felé az orvosi felszerelések, valamint a vegyi, biológiai vagy nukleáris vészhelyzetek kezelésére szolgáló felszerelések.
Ukrajnában a kórházaknak és az egészségügyi dolgozóknak háborús körülmények között kell helytállniuk, ezért minden tőlünk telhetőt meg kell tennünk annak érdekében, hogy ellássuk őket az életmentéshez szükséges eszközökkel - fogalmazott.
A NATO jóval 300 ezer fő fölé emeli magas készültségi katonai erőinek létszámát, hogy kezelni tudja az Oroszország által jelentett biztonsági kihívásokat - jelentette ki Jens Stoltenberg, a szervezet főtitkára hétfőn, a szövetséges országok madridi csúcstalálkozója előtti brüsszeli sajtótájékoztatóján.
Megerősítjük azt a képességünket is, hogy konfliktus esetén több előre telepített katonai felszereléssel, légvédelemmel tudjunk reagálni - tette hozzá.
Mint mondta, ennek keretében, többek között, megerősített parancsnokságra, korszerűsített védelmi tervekre lesz szükség. "Mindez védelmünk legnagyobb átalakítását jelenti a hidegháború óta" - jelentette ki.
Stoltenberg felhívta a figyelmet arra, hogy ennek megvalósításához több beruházásra lesz szükség.
A The New York Times szerint CIA-ügynökök folytatnak hírszerzési tevékenységet Ukrajnában, a szerzett információkat pedig megosztják az ukrán hadsereg erőivel.
Továbbá a cikk szerint az ügynökök főleg az ukrán fővárosban, Kijevben dolgoznak, és nagyrészt a megosztott amerikai hírszerzési információk koordinálása a feladatuk.
A lap szerint más NATO-országok, köztük Nagy-Britannia, Franciaország, Kanada és Litvánia néhány tucatnyi kommandósa is dolgozik Ukrajnán belül, valószínűleg kiképzési feladatokkal és a nyugati fegyverszállítmányok célba juttatásával foglalkoznak.
Litván állami és magánintézményeket ért kibertámadás - közölte a balti ország Nemzeti Kiberbiztonsági Központja - írja a The Guardian
Nagyon valószínű, hogy a következő napokban hasonló vagy nagyobb intenzitású kibertámadások következhetnek be, különösen a közlekedési, az energetikai és a pénzügyi szektor veszélyeztetett - idézi a közleményt a Reuters
A támadásnak litván állami védett hálózatok is a célpontjai voltak.
Az akciót a Killnet nevű orosz hackercsoport vállalta magára, közlésük szerint megtorlásként, válaszul hogy Litvánia korábban blokkolta bizonyos orosz áruk szállítását a területén keresztül a Kalinyingrádi exklávéba.
Legkésőbb a tél beálltáig véget kell vetni Oroszország Ukrajna elleni háborújának, a legerősebb iparú demokráciákat összefogó G7 csoportnak pedig minden lehetséges segítséget meg kell adnia ehhez az orosz agresszió ellen védekező országnak - jelentette ki Volodomir Zelenszkij ukrán államfő hétfőn a G7 csoport németországi csúcstalálkozóján diplomáciai források szerint.
A bajorországi Elmau kastélyszállóban (Schloss Elmau) keddig tartó találkozó második napjának megbeszéléseibe videón bekapcsolódó ukrán elnök kifejtette, hogy a tél beálltával a front is "befagyna", vagyis még inkább elhúzódna a háború, amit feltétlenül meg kell előzni.
Mindent meg kell tenni, hogy még a tél előtt befejeződjenek a harcok - húzta alá Zelenszkij a Süddeutsche Zeitung című német lap európai diplomatákra hivatkozó beszámolója szerint.
Az ukrán elnök mindenekelőtt légvédelmi rendszerek szállítására kérte a csúcstalálkozó résztvevőit, rámutatva, hogy Oroszország egyre inkább rakétákkal és repülőgépekkel támad országára.
Rakétacsapás ért egy bevásárlóközpontot Kremencsukban, a Dnyeper-folyó partján fekvő közép-ukrajnai városban.
Zelenszkij ukrán elnök közölte, hogy
a rakétacsapás idején több mint 1000 civil tartózkodott az épületben, ahol továbbra is tűzvész tombol, az épületben súlyos károk keletkeztek.
A legfrissebb hírek szerint legalább két halottja és 20 sebesültje van a támadásnak - írja a The Guardian
Nem orosz csapás, hanem ukrán légvédelmi rakéta okozott károkat a polgári infrastruktúrában a Kijev ellen vasárnap intézett orosz támadás során - jelentette ki Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője hétfőn, a hadijelentést ismertetve.
Konasenkov szerint június 26-án az orosz légierő négy, nagypontosságú, levegő-föld rakétával mért csapást az Artem Rakétakombinátra Kijev Sevcsenkivszkij kerületében.
Az üzem rakéta-sorozatvető lőszert gyártott. Az orosz célellenőrzés szerint mind a négy rakéta célba talált, a létesítmény megsemmisült, anélkül, hogy Kijev polgári infrastruktúrája megsérült volna.
A tábornok azt mondta, hogy az ukrán fővárosba telepített Sz-300-as és Buk M1 légvédelmi rendszerek több, mint tíz rakétát lőttek ki, de az ukrán rakétakilövők és a rádióberendezések összehangolatlansága miatt a Bukok lelőttek két saját Sz-300-as légvédelmi rakétát. Ezek egyike zuhanhatott lakóépületre.
Elfogadta Vlagyimir Putyin orosz elnök Indonézia meghívását a részvételre a G20-csoport novemberi csúcstalálkozóján, de ennek formáját még pontosítani kell - jelentette ki Jurij Usakov orosz elnöki tanácsadó hétfőn Moszkvában újságíróknak nyilatkozva.
Igen, megerősítettük részvételi szándékunkat- mondta az orosz elnöki hivatal tisztségviselője. Usakov azonban nem tudott egyértelmű választ adni arra a kérdésre, hogy Putyin személyesen vagy videókapcsolaton keresztül vesz-e részt a csúcstalálkozón.
Bekérették az orosz külügyminisztériumba hétfőn Görögország moszkvai nagykövetét, akit jegyzékben tájékoztattak arról, hogy válaszintézkedésként nyolc görög diplomáciai alkalmazott nemkívánatos személy státusba került, ezért nyolc napon belül el kell hagynia Oroszországot.
A tárca határozottan tiltakozott a görög kormány Oroszországgal szembeni konfrontatív politikája ellen, beleértve a fegyverek és katonai felszerelések szállítását a "kijevi rezsimnek", valamint azt, hogy kiutasították a Görögországban szolgálatot teljesítő orosz diplomaták egy csoportját. A misszióvezetőt tájékoztatták az orosz fél által az oroszországi görög külképviseletek működésével kapcsolatban tett egyéb intézkedésekről is. Az orosz külügyminisztérium hangsúlyozta, hogy mindez a görög hatóságok által kezdeményezett barátságtalan intézkedések közvetlen következménye, amiért minden felelősség kizárólag Athént terheli. A tárca közölte, hogy az oroszellenes politika folytatása esetén fenntartja magának a válaszlépés jogát.
Irán és Argentína a felvételét kérte a BRICS-csoportba - közölte Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője hétfői Telegram-bejegyzésében.
"Miközben a Fehér Házban azon gondolkodtak, hogy mit kellene még a világon bezárni, betiltani és elrontani, Argentína és Irán beadta csatlakozási kérelmét a BRICS-hez" - írta.
A Tasnim hírügynökség az iráni külügyminisztériumra hivatkozva megerősítette, hogy Irán hivatalosan is kérte a BRICS-tagságot.
A BRIC-mechanizmus 2006-tól Brazília, Oroszország, India, Kína többoldalú együttműködésének fóruma volt, amely Dél-Afrika 2009-ben történt csatlakozása után BRICS-szé alakult, az országok angol nevének kezdőbetűi alapján. Más multilaterális fórumoktól az különbözteti meg, hogy az Egyesült Államok vezette, a globális folyamatokban sokáig domináns nyugati tömb ellenpólusaként szolgál, emellett platformot biztosít a fejlődő országok törekvéseinek hangoztatására, amelyek népességszámban, erőforrásokban és egyre inkább a globális fejlődéshez történő hozzájárulásukban is meghaladják a Nyugatot.
A BRICS-nek szervezeti struktúrája nincs, de 2014. július 15-én, a platform 6. csúcstalálkozóján a brazíliai Fortalezában aláírták a dokumentumot a New Development Bank (NDB) nevű fejlesztési bank létrehozásáról. Több feltörekvő ország, köztük Törökország, Irán, Indonézia, Banglades, Nigéria, Mexikó, részt szokott venni a BRICS+ formátumú tanácskozásokon, egyesekben közülük megjelent a csatlakozás szándéka is.
