Mindent elsöprő orosz offenzíva Donyeckben
2023. január 30. 04:32
A donyecki régióban és a déli területeken folyó harcok alapvetően befolyásolják a háború menetét - mondta éjszakai videóüzenetében az ukrán elnök. Volodimir Zelenszkij szerint mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy az ukrán nyomás felülmúlja az orosz támadási képességet.
"Az ellátás sebessége volt és lesz az egyik kulcstényező ebben a háborúban. Oroszország azt reméli, hogy elhúzza a háborút, kimeríti erőinket. Tehát fel kell gyorsítanunk az Ukrajna számára szükséges új fegyverek beszerzését és szállítását" - mondta az ukrán elnök.
Az ukrán elnök megdöbbent azon, hogy szóba került az orosz sportolók indulásának lehetősége a 2024-es párizsi olimpián. Volodimir Zelenszkij úgy látja, ha semleges színekben rajthoz állhatnak az agresszor állam versenyzői, az azt üzenné a világnak, hogy a terror elfogadható, hogy szemet lehetne hunyni az orosz bombázások és rakétatámadások felett.
"Amikor a párizsi olimpiára készülünk, biztosnak kell lennünk abban, hogy Oroszország nem fogja tudni felhasználni sem azt, sem más nemzetközi sporteseményt az agresszió vagy az államsovinizmus előmozdítására" - írta Volodimir Zelenszkij a francia elnöknek.
A NOB szerdán közölte, hogy Ázsia Olimpiai Tanácsa felajánlotta az orosz és a fehérorosz sportolóknak, hogy Ázsiában versenyezzenek, így kvalifikációs utat biztosítottak számukra a 2024-es játékokra.
Ukrajna közölte, hogy bojkottálhatja az eseményt, ha orosz és fehérorosz sportolók vesznek részt rajta.
Harkov megye kormányzója azt mondta, hogy egy ember meghalt egy lakóház elleni orosz rakétacsapásban Ukrajna második legnagyobb városában. Oleh Szinehubov hozzátette, hogy nincs pontos információ arról, hogy hányan sérültek meg az épületben, az első hírek szerint három embert vittek kórházba.
Az ukrán légierő arra kérte nyugati szövetségeseit, hogy fontolják meg 24 db vadászgép adományozását – ez lenne az első ilyen katonai támogatás.
Jurij Ihnat, a légierő szóvivője azt mondta, Ukrajna célja két, egyenként 12 harci repülőgépből álló vadászrepülőszázad kiállítása. Az El Paisnak nyilatkozva alapvetően amerikai F-16-osokról beszélt, nem kizárva a francia Rafale és a svéd Gripen vadászgépeket sem.
Az Egyesült Államok mindeddig megtagadta az F-16-os vadászgépek szállítását Ukrajnának, illetve nem engedélyezte harmadik országok általi átadásukat.
A brit légierő egyik magas rangú forrása azt mondta a Telegraph-nak, hogy a repülőgépek átadása most nem aktuális, de nem lehet kizárni ennek a lehetőségét sem a jövőben.
A dél-ukrajnai Herszon város lakónegyedeinek ért legutóbbi orosz támadás során legalább három ember meghalt, öten pedig megsebesültek – közölték a helyi hatóságok. A herszoni regionális katonai igazgatás a Telegram csatornáján közölte, hogy az orosz erők kórházat, iskolát, buszpályaudvart, postát, bankot és lakóépületeket vettek célba vasárnapi csapásukkor.
Úgy tudni, eddig összesen 321 nehéz harckocsit ígértek Ukrajnának nyugati szövetségesei. Vadim Omelcsenko, Ukrajna franciaországi nagykövete azt mondta: „Már számos ország hivatalosan is megerősítette, hogy beleegyezik abba, hogy összesen 321 nehéz harckocsit szállít Ukrajnának. Nem közölte a tankok országonkénti bontását, csak azt, hogy azokra mielőbb szksége van Ukrajnának, a szállítási feltételek pedig minden ország esetében eltérőek.
Magyarország területére tegnap az ukrán-magyar határszakaszon 4168 fő, a román-magyar határszakaszon belépők közül 4689 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett - írta közleményében az Országos Rendőr-főkapitányság.
Az ukrajnai háború elől szintén tegnap 95 ember, köztük 33 gyermek érkezett Budapestre vonattal.
A nukleáris elrettentés fontosságáról, Észak-Koreáról, valamint Ukrajna katonai támogatásáról beszélt hétfőn Jens Stoltenberg NATO-főtitkár Szöulban.
Dél-koreai látogatásának második napján a főtitkár a többi között kitért arra, hogy a nukleáris elrettentés mindaddig szükséges lesz, míg autoriter államok nukleáris fegyvereket birtokolnak, és fejlesztenek.Leszögezte: a NATO-tagországok a nukleáris elrettentés erejével képesek védelmet nyújtani azon szövetségeseiknek, akik nem rendelkeznek nukleáris fegyverekkel, példaként pedig Dél-Koreát hozta fel, melyet az Egyesült Államok nukleáris hadereje véd.
"Mindezt azért tesszük, hogy elejét vegyünk a nukleáris fegyverek terjedésének" - tette hozzá a Koreai-félsziget geopolitikai helyzetét vizsgáló, szöuli székhelyű Csej kutatóintézet rendezvényén tett felszólalásában.
Egy ma este a BBC-n adásba kerülő dokumentumfilmben Boris Johnson azt állítja, hogy nem sokkal az oroszok ukrajnai invázióját megelőzően telefonon keresztül Vlagyimir Putyin rakétacsapással fenyegette meg.
Az akkori brit miniszterelnök 2022 februárjában egy "nagyon hosszú" telefonhívás során figyelmeztette az orosz elnököt, hogy egy esetleges háború "teljes katasztrófa" lesz, nyugati szankciókhoz és NATO-ellenálláshoz vezet. Azzal is megpróbálta elrettenteni az orosz katonai akciót, hogy azt mondta Putyinnak: Ukrajna "a belátható jövőben" nem csatlakozik a NATO-hoz.
Boris Johnson azt mondta az interjúban: Egy ponton megfenyegetett, és azt mondta: Boris, nem akarlak bántani, de egy rakétával csak egy percig tartana - vagy valami hasonló.
Nem lehet tudni, hogy Putyin fenyegetése valódi volt-e, figyelembe véve azonban az Egyesült Királyság elleni korábbi orosz támadásokat – legutóbb Salisburyben 2018-ban –, az orosz vezető bármilyen enyhe fenyegetése valószínűleg olyan, amelyet Johnsonnak nem lett volna más választása, mint komolyan venni.
Boris Johnsont egy nappal azután hívta fel Putyin elnök, hogy Kijevben találkozott Volodimir Zelenszkijjel. Kilenc nappal később, február 11-én Ben Wallace védelmi miniszter Moszkvába repült, hogy találkozzon orosz kollégájával, Szergej Sojguval. Wallace azt hallotta vendéglátójától, hogy Oroszország nem támadja meg Ukrajnát, de szerinte mindkét fél tudta, hogy ez hazugság.
Kevesebb mint két héttel később, amikor február 24-én tankok gördültek át az ukrán határon, Boris Johnson az éjszaka közepén telefonhívást kapott az ukrán elnöktől. „Zelenszkij nagyon-nagyon nyugodt volt" – emlékezett vissza Johnson, aki felajánlotta, hogy segít az elnököt biztonságba helyezni, de ő nem fogadta el ezt az ajánlatot.
A "Putyin vs. the West" című filmet január 30-án, hétfőn sugározzák a BBC 2-n 21:00-kor.
Az ukrán katonaság és az orosz Wagner katonai magáncsoport egyaránt azt állítja, hogy ellenőrzésük alatt tartják a kelet-donyecki Blahodatne környékét. „Az ukrán védelmi erők egységei visszaverték a megszállók támadásait Blahodatne területén a donyecki régióban" – jelentette az ukrán hadsereg, hozzátéve, hogy erői a Donyeck régió 13 másik településén is visszaverték a támadásokat. A Wagner-csoport szombaton a Telegram üzenetküldő alkalmazásban közölte, hogy egységei átvették az irányítást Blahodatne felett.
Vlagyimir Putyin nyitott a kapcsolatfelvételre Olaf Scholz német kancellárral, bár telefonhívást nem terveztek – mondta a Kreml szóvivője a Ria Novosztyi állami hírügynökségnek. Scholz a Tagesspiegel című berlini napilapnak azt mondta: "Én is beszélni fogok Putyinnal, mert beszélni kell."
Olaf Scholz vasárnap megismételte, hogy Németország nem küld vadászgépeket Ukrajnába. „Csak azt tudom tanácsolni, hogy ne kezdjünk állandó licitháborúba, ha fegyverrendszerekről van szó" – mondta Scholz a Tagesspiegel című újságnak adott interjújában.
Németország komoly szövetségesi nyomásra, a napokban döntött arról, hogy Leopard 2-es harckocsik átadásával támogatja Kijevet, és megengedi a Leopardokat birtokló más országoknak is, hogy átadjanak a náluk lévő tankokból.
Kijev és nyugati szövetségesei gyorsított tárgyalásokat folytatnak arról, hogy Ukrajnát nagy hatótávolságú rakétákkal és katonai repülőgépekkel szereljék fel - közölte az ukrán elnök egyik fő segítője. Mihajlo Podoljak azt mondta, Ukrajna nyugati támogatóik „értik, hogyan alakul a háború", és hogy olyan repülőgépeket kell szállítani, amelyek alkalmasak páncélozott járművek fedezésére, amit az Egyesült Államok és Németország vállalt.
Ukrajna szankciókat vezetett be 182 orosz és fehérorosz vállalat, valamint három magánszemély ellen, hogy blokkolja Moszkva és Minszk ukrajnai kapcsolatait. Az ukrán nemzetbiztonsági és védelmi tanács által közzétett lista szerint a szankcionált cégek főként áruszállítással, járműlízingeléssel és vegyszergyártással foglalkoznak.
A belgorodi Bezljudovkát ágyúzták az ukránok, a tüzérségi támadásban két ember meghalt – közölte Vjacseszlav Gladkov, az oroszországi Belgorodi terület kormányzója.
Az oroszbarát erők tovább folytatják az előrenyomulást a donyecki Vuhledarban – írta a TASZSZ orosz állami hírügynökség Denisz Puszilin a Donyecki Népköztársaság vezetőjének bejelentése alapján.Egységeink folytatják az előrenyomulást Vuhledar irányában, most már elmondhatjuk, hogy Vuhledar keleti részén az egységek megvetették a lábukat" -jelentette Puszilin.
A NATO főtitkára felszólította Dél-Koreát, hogy növelje az Ukrajnának nyújtott katonai támogatását. Szöulban Jens Stoltenberg megköszönte Dél-Koreának az Ukrajnának nyújtott humanitárus segélyt, de azt mondta, hogy "sürgős szükség" van lőszerre.
Bár Dél-Korea a háború kezdete óta jelentős üzleteket kapott, amelyekben több száz harckocsit, repülőgépet és más fegyvereket szállított a NATO-tag Lengyelországnak, a dél-koreai elnök, Yoon Suk-yeol azt mondta, hogy országa törvénye, amely tiltja a fegyverek szállítását konfliktusban lévő országoknak, megnehezíti a fegyverek szállítását Ukrajnának.
Stoltenberg azonban megjegyezte, hogy olyan országok, mint Németország, Svédország és Norvégia hasonló politikát folytattak, de megváltoztatták azt.
Az oroszországi középiskolások szeptember 1-jétől "életvédelmi" tanfolyam keretében katonai alapismereteket fognak tanulni - közölték brit tisztviselők.
Utoljára 1993-ban, a Szovjetunióban volt ez kötelező része az iskolai tantervnek.
Ukrajna több déli régiójában, többek között Odesszában, Mikolajivban, Herszonban és Dnyipropetrovszkban légiriadót rendeltek el.
Denis Shmyhal ukrán miniszterelnök a Politico című internetes lapnak nyilatkozva kijelentette: azt szeretné, ha az ország két éven belül csatlakozna az Európai Unióhoz. Ez egy olyan szoros menetrend, amelyet az EU valószínűleg túl ambiciózusnak talál. Ezt mondta a honlapnak:
Nagyon ambiciózus tervünk van arra, hogy a következő két évben csatlakozzunk az Európai Unióhoz. Tehát arra számítunk, hogy idén, 2023-ban már megtörténhet a tárgyalásoknak ez az előcsatlakozási szakasza.
Az uniós biztosok még a héten Kijevbe utaznak, ahol csúcstalálkozót tartanak az ukrán elnökkel.
Az elmúlt 24 órában 5 ember meghalt, 13 megsebesült az orosz támadásokban 9 ukrajnai területen.
Orosz támadásokat jelentettek Donyeck, Herszon, Harkiv, Szumi, Mikolajiv, Csernyihiv, Zaporizzsja, Dnyipropetrovszk és Luhanszk megyékből.
Egy orosz cég közölte, hogy ötmillió rubel készpénzt ajánl fel annak a katonának, aki elsőként megsemmisíti vagy elfogja a nyugati gyártmányú harckocsikat Ukrajnában.
Azt mondták, hogy az ötmillió rubelt annak fizetik aki megsemmisít egyet a tankok közül, majd 500 000 rubelt minden további támadásért.
A Fores azt is közölte, hogy 15 millió rubelt fizetne a nyugati gyártású vadászgépekért, ha azokat valaha is leszállítják Ukrajnának.
Natalia Humeniuk katonai szóvivő szerint Oroszország a mostani viharos szél miatt nem valószínű, hogy napközben drónokat használna. Éjszaka, amikor a szél elcsitul, a drónokat még használhatják - mondta.
A Kreml hazugsággal vádolta Boris Johnsont, amikor azt mondta, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök rakétacsapással fenyegette meg.
Dmitrij Peszkov szóvivő szerint amit a volt miniszterelnök mondott, az nem igaz, pontosabban "hazugság". Johson a BBC-nek azt mondta, hogy az orosz vezető rakétacsapással fenyegette meg őt.
Egyszer megfenyegetett engem, és azt mondta: 'Borisz, nem akarlak bántani, de egy rakétával csak egy percbe telne', vagy valami ilyesmi" - mondta Johnson.
Recep Tayyip Erdogan török elnök jelezte, hogy Ankara előbb fogadná be Finnországot a NATO-ba, mint hogy északi szomszédjának, Svédországnak a tagságával kapcsolatban lépéseket tenne.
Szlovénia állambiztonsági szervei a jelentések szerint letartóztattak két férfit, akiket azzal gyanúsítanak, hogy az orosz katonai hírszerzésnek kémkedtek.
A gyanúsítottak, akik közül az egyikük egy dél-amerikai ország állampolgárságával rendelkezik, egy llubjianai bérelt irodában működtek álnéven - jelentette a Delo napilap.
A gyanúsítottak ellen kémkedés és hamis dokumentumok használata miatt emeltek vádat, és ha elítélik őket, akár nyolc év börtönbüntetésre is számíthatnak - áll a jelentésben.
Ukrajna elnöki tanácsadója, Mihajlo Podoljak azzal vádolta a Nemzetközi Olimpiai Bizottságot (NOB), hogy "a háború, a gyilkosság és a pusztítás támogatója", miután a bizottság közölte, hogy megvizsgálja, hogyan vehetnének részt orosz sportolók a 2024-es párizsi olimpián.
Vadym Guttsait ukrán sportminiszter a múlt héten arra figyelmeztetett, hogy az ország fontolóra veszi a 2024-es olimpia bojkottját, ha orosz és fehérorosz sportolóknak engedélyezik a részvételt.
Oroszország további erőket és felszerelést telepített az Ukrajnával határos Kurszki területre a határ védelmére és a biztonság szavatolására - közölte hétfőn Roman Sztarovoit regionális kormányzó az Interfax hírügynökség szerint.
A helyi hatóságok szerint a régiót többször érte ukrán ágyúzás azóta, hogy Oroszország csaknem egy éve megszállta Ukrajnát. Az orosz csapatok egy része a kurszki térségből vonult be, bár az általuk elfoglalt északkelet-ukrajnai területeket azóta a kijevi erők visszafoglalták.
Lengyelország miniszterelnöke tervet terjesztett elő a védelmi kiadások növelésére, mondván, hogy az országnak "gyorsabban" fel kell fegyverkeznie Oroszország ukrajnai inváziója miatt.
Az ország védelmi költségvetése idén a bruttó hazai termék (GDP) 4 százalékát teszi ki - közölte Mateusz Morawiecki újságírókkal.
A transzatlanti szövetség adatai szerint Lengyelország katonai kiadásai 2022-ben a GDP 2,4 százalékát tették ki, ami a harmadik legmagasabb arány a NATO-országok között.
Ukrajna februári megszállása óta az oroszok által megszállt területeken rendszeres szabotázsakciókat hajtanak végre az ukrán ellenállók. Állítólag Oroszországban és Fehéroroszországban egy titkos aktivistahálózat is mindent megtesz az orosz hadigépezet lassítása érdekében.
Volodimir Zelenszkij elnök a dél-ukrajnai Mykolaiv régióba utazott, hogy találkozzon Mette Frederiksen dán miniszterelnökkel.
A Zelenszkij hivatal által az interneten közzétett videofelvételen látható, amint Frederiksen asszonyt kézfogással üdvözli egy havas utcán, majd belépnek egy kórházba, ahol az orosz invázióban megsebesült katonákkal találkoznak. A posztban elmondta, hogy regionális tisztségviselőkkel is találkoztak, hogy megvitassák az orosz rakéta- és dróncsapások hatásait.
A hónap elején a dán védelmi minisztérium bejelentette, hogy az ország 19 francia gyártmányú Caesar tüzérségi rendszert adományoz Ukrajnának.
Vang Ji, a kínai külügyminiszter februárban Moszkvába látogat - közölte hétfőn két forrásra hivatkozva a Vedomosztyi című orosz lap.
Az újság szerint Vlagyimir Putyin orosz elnököt látogatja meg Vang.
Az Ukrajinszka Pravda ukrán médium meg nem nevezett forrásokra hivatkozva jelentette, hogy Vadim Gutzeit ifjúsági és sportminisztert és Pavlo Riabikin stratégiai ipari minisztert a közeljövőben kirúgják.
Hazugságnak minősítette a Kreml szóvivője hétfőn Boris Johnson egykori brit kormányfő azon állítását, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök rakétacsapással fenyegetőzött egy februári telefonbeszélgetésük során.
Dmitrij Peszkov, az orosz államfő szóvivője arra reagált, hogy a The Daily Telegraph és a Daily Mail című lap közölte: Johnson egy dokumentumfilmben, amelyet a BBC közszolgálati televízióban hétfőn mutatnak be, kijelentette: Putyin egy 2022. február 2-i telefonbeszélgetésben "mintegy megfenyegette" őt, rakétacsapásra utalva.
A BBC híroldalán hétfőn megjelent ismertető szerint Johnson arra figyelmeztette akkor Putyint, hogy egy Ukrajna elleni invázió nyugati szankciókat vonna maga után, és még több NATO-erő vonulna fel Oroszország határainál.
Azzal is próbálta elejét venni az orosz katonai fellépésnek, hogy közölte Putyinnal: Ukrajna "belátható időn belül" nem csatlakozik a NATO-hoz.
Oroszország minden eszközzel ellenáll a stratégiai veresége előidézését célzó kísérletnek - jelentette ki Szergej Rjabkov külügyminiszter-helyettes a RIA Novosztyi hírügynökség által hétfőn közölt interjújában. A diplomata szerint az orosz-amerikai kapcsolatokban patthelyzet alakult ki, amiért Washington egyre keményebbé váló oroszellenes politikáját tette felelőssé.
"Az egész biztonsági helyzet, beleértve a fegyverzetellenőrzést is, az Oroszország stratégiai legyőzésére irányuló amerikai politika túsza" - mondta.
Leszögezte, hogy Moszkva a lehető leghatározottabban, "minden rendelkezésére álló módszerrel és eszközzel" ellen fog állni az ilyen kísérleteknek.
"Nem akarunk semmit a Nyugattól. Azt akarjuk, hogy hagyjanak békén bennünket. De a NATO a maga részéről, jobb sorsra érdemes mániákus kitartással, következetesen kúszik Oroszország határai felé, miközben oroszgyűlölő rémtörténetekkel változtatja zombivá a velünk szomszédos országokat" - fogalmazott Rjabkov.
A diplomata szerint Oroszország többször is értésre adta, hogy nem fogja válasz nélkül hagyni az efféle nyugati politikát.
"Nem fogunk engedni a jogos biztonsági érdekeinkből, és nem hagyjuk bántani az orosz embereket. Az amerikaiak nem hallották meg és nem vették komolyan a figyelmeztetéseinket, hanem folytatták Kijev Oroszország elleni uszítását" - tette hozzá a miniszterhelyettes.
A Krím félsziget soha többé nem lesz Ukrajna része, Koszovót pedig "elrabolták" Szerbiától - mondta Zoran Milanovic horvát államfő hétfőn újságíróknak Petrinjában, a litvániai NATO-misszióba induló 3. horvát kontingens búcsúztatóján.
Milanovic világossá tette: továbbra is ellenzi, hogy halálos fegyvereket küldjenek Ukrajnába, mert az nem segíthet a háború befejezésében.
Az államfő úgy vélte, hogy Oroszország Koszovó példájára fog hivatkozni,"mert cinikus".
"Ki annektálta Koszovót? A nemzetközi közösség és mi. Elvették Szerbiától (.) Ez nem is annexió, ez rablás, egy területrész kivonása Szerbiából - fogalmazott az elnök, hozzátéve: nem Koszovó kérdéséről beszél, hanem a teljes koncepcióról, amely szerint egyesek azt hiszik, joguk van mindenhez, ha az megfelel nekik, de ha más teszi, akkor az "bűncselekmény".
Az államfő hangsúlyozta: "egyértelmű, hogy a Krím soha többé nem lesz Ukrajna" része, és Horvátországnak a humanitárius segélyek küldésén, valamint az orosz agresszió elítélésén túl nem kellene részt vennie ebben a konfliktusban.
Washington konfrontatív irányvonala kontraproduktív, és súlyos negatív következményekkel jár - figyelmeztette Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes hétfőn Lynne Tracy-t, az Egyesült Államok új moszkvai nagykövetét, amikor a diplomata átadta neki megbízólevelének másolatát.
Az orosz külügyminisztérium honlapján közzétett tájékoztatás szerint a két fél megvitatta az orosz-amerikai viszony néhány aktuális kérdését.
A közlemény szerint ez a viszony az utóbbi időben Washington hibájából erősen megromlott. A nagykövetnek elmondták, hogy elvárják tőle az orosz törvények és szokások, valamint a fogadóország belügyeibe való be nem avatkozás elvének szigorú betartását.
Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője a Zvezda katonai tévécsatornának kijelentette: Tracy "nagyon fontos feladata, hogy ne rontsa tovább a kétoldalú kapcsolatokat", ahogy azt minden hivatali elődje tette. Emlékeztetett rá, hogy minden Michael McFaul nagykövettel kezdődött, aki "olyan emberként vonult be a történelembe, mint akit szó szerint szégyenszemre kirúgtak innen".
Nagy pompával és nagy felhajtással fogadták Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnököt hétfőn Zimbabwéban, ahová a kétoldalú gazdasági és politikai kapcsolatok szorosabbra fűzésének céljával érkezett.
Lukasenkát Emmerson Mnangagwa zimbabwei elnök és a helyi kormánypárt több száz támogatója fogadta éljenzéssel és énekszóval a főváros, Harare nemzetközi repülőterén, amelyet Robert Mugabe volt államfőről neveztek el.
Az Oroszország szövetségeseinek számító vezetők nem nyilatkoztak a sajtónak. A zimbabwei külügyminisztérium közleménye szerint a látogatás célja a két ország közötti "erős politikai, gazdasági, bányászati, mezőgazdasági és katasztrófavédelmi együttműködés fokozása".
Vlagyimir Putyin orosz elnök telefonbeszélgetést folytatott Mohamed bin Szalmán asz-Szaúd szaúdi koronaherceggel - közölte hétfőn a Kreml sajtószolgálata.
A szűkszavú moszkvai tájékoztatás szerint a felek megvitatták a kétoldalú együttműködés további fejlesztésének lehetőségeit a politikai, kereskedelmi, gazdasági és energetikai ágazatokban, valamint a globális olajpiac stabilitásának biztosítása érdekébe az OPEC+ csoporton belüli együttműködést.
Az orosz államfő és a szaúdi trónörökös legutóbb 2022 szeptemberében beszélt telefonon egymással.
Franciaország és Ausztrália tüzérségi lőszerekkel segíti Ukrajnát - közölte hétfőn a párizsi külügyminisztérium a két ország védelmi tárcavezetőinek tanácskozása nyomán.
A diplomáciai tárca tájékoztatása szerint a francia és az ausztrál fél megállapodott abban, hogy 155 milliméteres - harckocsik elhárítására is alkalmas - tüzérségi lőszerekkel fogják ellátni az ukrán hadsereget.
Sébastien Lecornu francia védelmi miniszter, akit a France Info hírrádió idézett, több ezer - közösen gyártott - lőszer átadásáról beszélt. Ausztrál hivatali partnere, Richard Marles pedig egy többmilliós projektről, illetve a francia és ausztrál védelmi ipar újabb együttműködéséről szólt.