Van ír az igazságtalanságra

Bár már másfél éve megalakult az Egyenlő Bánásmód Hatóság - amely akár pénzbüntetést is kiszabhat, ha valakit például a munkahelyén igazságtalanul kezelnek -, ahhoz képest, hogy itthon is volna hova fejlődni, egyelőre nagyon kevés a panasz.

Móni, az egyik nagy magyarországi hipermarket pénztárosa napi nyolc órát ül a gépe előtt, szigorú rend szerint. Az is meghatározott például a bevásárlóközpont belső szabályzata által, hogy mikor mehet ki a WC-re. Móni megértően viszonyul a meglehetősen furcsa szabályzathoz. "Amikor ide jöttem dolgozni, elmondták, hogy ez is a feltételek között van, én meg elfogadtam. Végül is nem szaladgálhatok ki állandóan a kasszámból... Ha emiatt bármilyen hatósághoz fordulnék, talán még a munkámat is elveszíteném" - mondja.

Egy másik hipermarketben - információink szerint - a női dolgozóknak a "nehezebb napjaikon" a többiekétől eltérő színű hajpántot kell viselniük, csak így vehetik ugyanis igénybe az előírtnál többször a mosdót. Az egészen abszurd eljárásról hallott EBH elnöke, Demeter Judit is, de azt mondja: addig nem tehetnek semmit, amíg a cégtől egyetlen nő sincs, aki panaszt tenne, márpedig ez egyelőre nem történt meg.

Vannak ezeknél nehezebben megfogható esetek is, mint például Hajnié, aki 32 éves, és egy nagy cég jogásza. Azt mondja, bár a munkahelyén sikeres és a főnökei szerint is jól végzi a munkáját, mégis, szerinte "soha nem kerülhetne olyan pozícióba, amilyenekbe a vele egykorú és tapasztalatú férfi kollégái".

Toporgás

"A nők és a férfiak esélyegyenlősége terén nagy előrelépések az elmúlt években Magyarországon nem voltak" - állapította meg a Magyarországi Női Alapítvány (MONA) egy nemrégiben végzett felmérésének összefoglalójában. Zentai Violetta, a MONA elnöke úgy összegzi a megállapításaikat, hogy nemcsak nem volt nagy fejlődés ezen a téren, de a jogszabályokban is találtak jelentős hiányosságokat: az esélyegyenlőségi törvény például nem definiálja a szexuális zaklatás fogalmát, így ajánlásokat se tartalmaz annak szankcionálására.

Ezzel egyetért az EBH elnöke is - "A törvény valóban nem szól a szexuális zaklatásról, pusztán a diszkrimináció egyik fajtájaként, zaklatást fogalmaz meg" - mondja -, ám szerinte ez nem akadályozza meg a hatóságot abban, hogy az ilyen ügyekben eljárjanak.

"Nem kérdés persze, hogy segítene, ha a szexuális zaklatás fogalma kifejezetten benne lenne a törvényben. Ennél azonban sokkal fontosabbnak tartjuk, hogy minden munkáltató teremtse meg annak a lehetőségét, hogy a dolgozók az ilyen esetekben tudjanak kihez fordulni" - mondja Demeter Judit.

"Ezeknek az ügyeknek az az érdekességük, hogy az eljárást sohasem a közvetlen zaklatóval szemben folytatjuk le - hacsak az nem a cég vezetője -, a törvény szerint ugyanis nem magánszemélyekkel, hanem a foglalkoztatóval, munkáltatóval vagy a cégvezetővel szemben kell eljárnunk. Így áll elő az a fura helyzet, hogy az elkövetőt pusztán tanúként hallgatjuk meg, miközben adott esetben a cégvezetőt vonjuk felelősségre. Ennek az a reális oka, hogy a munkáltató dolga olyan feltételeket teremteni, hogy a zaklatás ne történhessen meg, vagy ha mégis, arról a vezető tudjon és kezelje a dolgot" - folytatja az elnök. - "Összegezve: ha a cégvezető tudott a zaklatásról, és nem csinált semmit, akkor az a baj, ha nem tudott róla, akkor pedig az a baj."

A dolgok menete

"A hatósághoz bárki fordulhat, ha úgy érzi sérelem érte" - mondja Demeter Judit. - "Az eljárásainkat minden állami vagy önkormányzati szervvel, illetve intézménnyel, sőt bizonyos területeken még a privát szféra szereplőivel szemben is lefolytathatjuk."

A hatóságnak - miután megkapja a panaszt - 75 napja van arra, hogy eldöntse: valóban történt-e törvénysértés, ehhez egyaránt lefolytathat egy bizonyítási eljárást vagy kirendelhet egy szakértőt is az ügy kivizsgálására.

Ha beigazolódik, hogy valamely cég vagy szervezete megsértette az egyenlő bánásmód követelményét, akkor az EBH elrendelheti a "jogsértő állapot megszüntetését", illetve eltilthatja a jogsértéstől azt, akire ez vonatkozik.

A határozatot - a sértett adatai kivételével - az EBH nyilvánosságra is hozhatja, és 50 ezertől hatmillió forintig terjedő pénzbírsággal is sújthatja azt, aki a jogsértést elkövette.

"A honlapunkon 30 napra közzé tesszük azokat a határozatokat, amelyektől azt várjuk, hogy nem csak egy konkrét ügyben, de más, hasonló esetben is visszatartó erejük lehet. Így talán még azoknak a figyelmét is fel lehet kelteni, akik nem is gondolják, hogy valamilyen magatartásuk vagy cselekedetük törvénybe ütközik" - mondja Demeter Judit.

Az elnök ugyanakkor hangsúlyozza, hogy a legjobb eszközük elsősorban nem a büntetés. "Arra is van módunk, hogy bizonyos esetekben egyezséget ajánljunk fel, és hagyjunk jóvá a felek számára; és amikor erre van lehetőségünk, meg is próbáljuk, mert szerintünk egy megállapodással rendezett konfliktus többet ér bármilyen szankciónál" véli Demeter Judit.