A másik anya teje

Néhányan semmi kivetnivalót nem találnak abban, ha a sajátjuk mellett időnként más nők gyermekét is megszoptatják. Modern szoptatós dajkák - egészségügyi hatások és érzelmi akadályok.

Dajkát fogadni egyre divatosabb a hollywoodi sztárok és - meglepő módon - a kínai újgazdagok köreiben. Az előbbi esetben legtöbbször pusztán esztétikai okok vezérlik a hírességeket: egyszerűen nem akarják hogy eldeformálódjon a mellük, vagy nem akarnak a szoptatás ideje alatt kimaradni a munkából. Egy exkluzív Los Angeles-i ügynökség már nem csak sofőröket és szakácsokat közvetít, hanem szoptatós dajkákat is - de itt is, mint a legtöbb exklúzív ügynökségnél, a legfontosabb a diszkréció: így nem tudni melyik híresség keresett ilyen alkalmazottat. Egy másik ügynökség honlapjáról kiderül, hogy egy-egy szoptatós dajka akár 1000 dollárt is kaphat hetente.

Kínában azonban a vidékről a városokba költöztetett fiatal szoptatós dajka (aki a saját csecsemőjét otthon hagyja, talán éppen egy másik nő gondjaira bízva) igazi státuszszimbólum: ugyanolyan jele a gazdagságnak és a jómódnak, mint a divatos ruhák vagy a drága kocsik.

Az, hogy egy másik asszony gyermekét szoptassák, a nők számára igazi tabu - ugyanakkor megdöbbentő és megbabonázó egyszerre már a puszta gondolata is. A kéz, amely a bölcsőt ringatja című film egyik legmegrázóbb jelenete, amikor a pszichopata dada, Peyton a mellére helyezi a gondjaira bízott kisbabát: a gesztus az első pillanatban inkább csak megelepő. Aztán dermesztő a felismerés: így akarja "magáévá tenni" egy másik nő gyermekét - még akkor is, ha biológiailag nem képes a szoptatásra.

Rhonda Shaw szociológus szerint a "megosztott táplálás" intim jellege erősítheti a dajkaság tabu-jellegét. A Wellingtoni egyetem kutatója a jelenkori szoptatós dajka-jelenséget vizsgálta, és arra a következtésére jutott, hogy más gyermekét szoptatni a nők számára egyfajta dekadens és illetlen dolog.

"A világtörténelemben mindig is volt példa arra, hogy a nők egymás gyerekeit szoptatták. Miért lenne ez ma másként?" - teszi fel a kérdést Shaw. "Egyszerűen csak nem kerülnek nyilvánosságra ezek az esetek, mert sokan a mell látványát sokan annak felnőtt jelentésével kapcsolják össze. Nem arra gondolnak, hogy ez egyszerű gondoskodás. Inkább az erotika és az exhibicionizmus jelenik meg a gondolataikban. Főleg úgy, hogy egy másik emberi lény ér egy nő melléhez, aki nem a férje és nem a gyermeke."

"Amikor Luca háromhetes volt, kezdett elapadni a tejem, és hamarosan eljött az a pont, amikor döntenem kellett: tápszerrel vagy valaki más tejével etetem tovább. Mivel a központilag begyűjtött, bevizsgált, pasztőrizált anyatej vényköteles, és a Luca nem volt vészesen gyenge vagy alultáplált, a gyerekorvos nem írta fel - így ettől a lehetőségtől elestünk. Bár a sógornőm felvetette, hogy vegyek a szomszédjukban lakó, tökéletesen egészséges, jól szituált anyukától tejet, végül a tápszer mellett döntöttem. Elhiszem, hogy az egy tiszta, rendes, kedves asszony, de én nem ismerem - nem tudom milyen gyógyszereket szedett, s az is lehet, hogy beteg, csak mivel tünetmentes, nem tud róla. Még ahhoz is, hogy valakinek a tejét odaadjam a gyermekemnek, olyasfajta bizalmi viszony szükségeltetik, ami szerintem kizárólag évtizedes barátnők vagy közeli rokonok között létezhet. Az pedig, hogy valaki közvetlenül a testéből táplálja... szinte kizárt. Ez már nem egészségügyi, hanem lelki kérdés. Ez egy rendkívül intim dolog. Nem akarom, hogy valaki rajtam kívül ilyen közeli kapcsolatban legyen a lányommal" - Mónika

Gabrielle Palmer, a Szoptatás politikája című könyv szerzője szerint a dajkasággal kapcsolatban igen zavaros vélemények léteznek: egyrészt teljesen természetesnek vehető dolog - és évszázadokon keresztül az is volt -, másrészt az emberek alapvetően elzárkóznak előle.

"A hetvenes években, amikor a gyerekeim megszülettek, teljesen természetes volt, hogy egyes barátnőimmel vagy a testvéremmel időnként megszoptattuk egymás gyerekeit" - mondja Palmer. "Olyan volt ez, mint amikor megosztod a gyerekfelügyeletet másokkal, és egymás kisbabáira vigyáztok. Sokan úgy gondolják, hogy ez különleges kötelék egy nő és egy gyermek között, de számomra csupán egy alternatíva a tápszerre, amivel semmiképp sem szerettem volna eteni a gyerekeket."

A kutatók egyetértenek abban, hogy biológiai szempontból nincs akadálya annak, hogy egy nő egynél több gyereket szoptasson, még ha azok különböző anyától származnak is. "Sőt, lehet akár egyszerre több gyereket szoptatni" -állítja Palmer.

"Rengeteg történelmi példát találhatunk arra, hogy valaki, más anya gyerekét szoptatta. A Bibliában, vagy az uralkodók életéről szóló írásokban is vannak ilyen történetek," - mondja Palmer. "Jane Austen is megemlíti a regényeiben, hogy egy jó szoptatós dajka annyi pénzt kereshetett, mint egy szakképzett munkás. Királyi dajkának lenni pedig igazi kegy volt: egész életükben megbecsülték ezeket az asszonyokat."

"Nekem szerencsére mindig volt tejem bőven - annyi, hogy a kisfiam mellett, még három másik kisbabának is jutott. A védőnő első körben azt ajánlotta, hogy adjam le a központi tejelosztóba, de mivel nem vagyok híve a pasztőrizált anyatejnek, inkább otthon lefagyasztottam a lefejt mennyiséget - bár biztos voltam benne, hogy Gergő soha nem fog ennyit megenni. Hamarosan a védőnőnk is talált rá jelentkezőket: a fiamnak így három tejtestvére is lett hirtelen. Az, hogy idegen kisgyerekek etetek, az számomra teljesen természetes, jóleső érzés. Ha valaki megkérne rá, hogyszoptassam meg a babáját, azt is minden további nélkül megtenném, bár biztosan látszódna némi döbbenet az arcomon: engem rettentően megviselne érzelmileg, ha egy másik nő - legyen az egy közeli hozzátartozóm vagy a legjobb barátnőm - etetné a gyerekemet. Ha tej-problémám lenne, semmiképp nem váltanék tápszerre, de ugyanennyire bizalmatlan vagyok a központi tejelosztók készleteivel szemben: én keresnék egy megbízható ismerőst, például a védőnőmön keresztül, és tőle hoznám a tejet" - Juli

Rhonda Shaw szerint csakis a kultúra befolyásolja a dajkasághoz való hozzáállásunkat."Kultúránkban, az elmúlt évtizedek alatt teljesen összemosódott a női mell szexuális eszközként való megközelítése, és az ősi, tápláló mell fogalma, így a szoptatás körül is ellentétes vélemények alakultak ki." - állítja Shaw."Egyáltalán nem illő dolog a nyilvánosan szoptatni, ha valaki más gyermekével teszi ugyanezt, az egyenesen megbotránkoztató. Pedig ez az egyik legtermészetesebb és legnormálisabb dolog, amit a nők a testükkel tehetnek."