A féltékenység anatómiája

A féltékenység öl, butít és nyomorba dönt, de evolúciós értelemben hasznos szenvedély. Arról szól, hogy szeretjük egymást, ragaszkodunk egymáshoz, és ezért néha még őrültségekre is képesek vagyunk.  

A nő mindig biztos lehet az anyaságában, a férfi soha nem tudhatja biztosan, hogy ő az apa. Ez szintén ősi evolúciós tétel, amely a férfiféltékenység alapjait jelenti. A féltékenység egy műszer az emberi agyban, amely rendkívül finom jelekre is reagál, amelyeket tudatosan még észlelni sem tudunk. Orrunk olyan szagokat képes felfogni, amelyeket tudatosan nem érzünk. Párunk megszokott viselkedésében olyan apró eltéréseket veszünk észre, amit meg sem tudunk fogalmazni. Bizonyos ártatlannak tűnő telefonokból, késésekből, túlmunkákból, álmodozó tekintetekből és egyéb információmorzsákból gyorsan összeáll az a bizonytalan érzés, ami könnyen féltékenységbe torkollhat. Mindez természetesen működhet tévesen is, hiszen, akiket korábban sokszor megcsaltak, vagy szüleik megbízhatatlanok voltak velük, azok sokkal érzékenyebbekké válnak a megcsalatás finom jelzéseire, és esetleg olykor túlértékelik azokat.

A pszichiáterek és pszichológusok sokszor patológiásnak tekintik a féltékenységet, és párterápiával kezelik. Egy családterapeuta sok féltékenységi esetet kezelt, és fél, egy évvel a "sikeres" terápia után rendszerint érdeklődött a pároknál, hogy alakult sorsuk. Megdöbbenve tapasztalta, hogy sok esetben a férfi vagy a nő már azzal a partnerrel élt együtt, akit a párterápiában még csak mint ártatlanul gyanúsított személyt tárgyaltak meg. Sok esetben tehát a féltékeny félnek jó oka volt a féltékenységre, csak nem tudta bizonyítani, hogy féltékenysége jogos, a másik fél pedig még tagadott, mert nem volt biztos abban, ki akar-e lépni a kapcsolatukból. A féltékenység tehát nem feltétlen pszichológia/pszichiátriai probléma - ha bebizonyosodik, hogy van alapja.

Kisfiam vagy édes fiam?

A hűtlenség számos evolúciós előnnyel jár. Számos monogám állatfajt ismerünk, de ha utódaikat megvizsgáljuk, 10-20%-ban nem a hím a valódi apa. 180 monogám fajt ismerünk, de ezek közül csak 10% mutat genetikai vagy abszolút szexuális hűséget. A világ különböző pontjain végzett felmérések szerint a nők 30-40%-a, a férfiak 60%-a esik az alkalmi hűtlenség bűnébe.

Számos olyan vizsgálatról tudunk, amikor - bár a vizsgálat célja egészen más volt - arra derült fény, hogy az apák édes gyermekükként nevelik a más apától származó gyerekeket. A negyvenes évek még meglehetősen konzervatív Amerikájában egy szülészorvos merő tudományos kíváncsiságból azt akarta kutatni, milyen vérjellemzők öröklődnek át az apától és az anyától. Megdöbbenve tapasztalta, hogy a csecsemők 10%-a bizonyíthatóan nem a törvényes apától származik. Az akkori vizsgálatok még pontatlanok voltak, az arány tehát sokkal rosszabb lehetett.

Egy újabb keletű angol vizsgálatban hasonló vérvizsgálatok alapján a vér szerintinek hitt apa vérszerintisége 6%-ban volt kizárható. Egy mexikói vizsgálatban ez az arány 10%-os volt. A kevésbé temperamentumos svédeknél csak 1% fészekbe pottyantott gyereket találtak. Kutatók közt azonban általános az egyetértés, hogy a családban nevelkedő gyerekek 10%-a nem az állítólagos édesapától származik.

A féltékenység kezelése

Minden műszer elromolhat, a féltékenység-modul is zárlatossá válhat, és akkor nincs az az érv, ami meggyőzné a féltékeny felet, hogy gyanakvása alaptalan. A féltékenység nehezen kezelhető, de azért meg lehet próbálni. Végül is a féltékenység egyfelől egy kommunikációs stratégia két partner közt, és ezen lehet változtatni. Másfelől a féltékenység egy kínzó-szorongató élmény, amelyet meg lehet tanulni tudatosan elhárítani és semlegesíteni. A féltékenységet mint viselkedést mindig megerősíti az, hogy a szorongás akkor oldódik, amikor a személy átmeneti bizonyságot szerez társa hűségéről. Ez arra sarkalja, hogy szorongását legközelebb is faggatódzással, nyomozással oldja. A féltékenység szélsőséges formája azonban már pszichiátriai kezelést igényel, mert a paranoid pszichózis egy fajtájává fejlődik. Sajnos sok gyilkosság történik féltékenységi motívumból. És az evolúciós törvények hangja szól belőlünk, amikor pontosan értjük, miért ragad puskát a feleségét szeretőjével tetten érő férj.

Szendi Gábor