Daddy G a Massive Attack-ből: "Minden a basszusról szól"

Vágólapra másolva!
A neves !K7 kiadó még nevesebb DJ Kicks sorozatának legutóbbi darabját a Massive Attack egyik tagja, Daddy G állította össze. A Freee Magazin interjújában a sajátos stílusú válogatás számairól és egyéb kedvenceiről beszél.
Vágólapra másolva!
Forrás: [origo]
Forrás: [origo]

Mit gondolsz a mostani amerikai producerekről, Timbalandről és társairól?
- Csupa reggae-ütemekkel dolgoznak, mert nem tagadják, hogy honnan jöttek. Szeretem őket.

Leftfield?
- A Leftfielddel az a helyzet, hogy a kedvenc lemezeim egyikét csinálta. Amikor legutóbb turnézni mentünk, volt egy hangrendszerünk, és emlékszem, amikor hallottuk a Leftfield rendszerét. Megőrjítette az embereket...Úgy véltük, legjobb, ha megszerezzük azt a rendszert. Utánanéztünk, és megszereztük a legutóbbi turnénkra. Az oldschool bluesra és a jamaicai bassline-okra emlékeztetett minket.

Mos Def?
- Ez a Penge 2 filmzenéje volt. Felkértek minket, hogy csináljuk meg. Emlékszem, volt benne egy kis pop, és nem alkottunk valami nagy művet, aztán 3D elővette, és összerendezte. Amióta ez összejött, velünk írta a Brixton Academy-t, és néhány fellépésre is eljött, és gondolkodunk rajta, hogy a következő albumon is együtt dolgozunk vele. Most visszajön Európába, mert egy csomó munkára felkérték itt, és szereti az európai életet, úgy gondolja, ez kicsit kultráltabb. Remélem, összehozunk még vele valamit.

Hogyan vélekedsz a New York House-ról?
- Imádom. Élén olyan emberekkel, mint Tony Humphries, Frankie Knuckles és Dave Morales. Egytől egyik tisztelem őket. Bristol egy nagyon fura hely, mi, az itteniek, mindig az extrém hangzások felé evezünk. Veretős jungle vagy trance, hatalmas, igazán hatalmas szcénája van a Nick Warreneknek, az Oakenfoldoknak meg a Sasháknak.

Danny Krivit?
Danny Krivit nagyon sok régi cuccot csinál meg újra, de nagyszerű munkát végez, mert csomó régi diszkófelvételt ismer, amelyek igazán zseniálisak, de tudod, az idők megváltoztak, és azoknak a felvételeknek a kidolgozottsága egy kicsit, hm, hiányos. Egy csomó ilyen lemezen van hangszerelés, salsahangszerek és ilyesmi, ő pedig kivágja az egészet, és megcsinálja az egészet rendesen. Fog egy dancefloor-lemezt, kivágja a szar részeket, hozzáad pár erőteljeset, és újraépíti az egészet.

CD vagy vinil?
- Nem is tudom, hogy kell használni ezeket a CD-lemezjátszókat. Kínos, de ha valaki odaállít két ilyen elé, akkor biztos, hogy rákérdezek először arra, hogy ezt hogy gondolta, másodszor pedig, hogy honnan nézzem egyáltalán. Technikailag eléggé analfabéta vagyok. A rendes lemezjátszó a legjobb.

Paul Oakenfold?
- Láttam párszor játszani Creames-bulikon, és néha kifejezetten sokkolt, nagyszerű dj, annyi ereje van, de legtöbbször nem a legjobb lemezeket játsza.

ESG, Liquid Liquid?
Imádtam az ESG-t. A Liquid, Liquid nagyon jó, korai underground post-punk-funk. Ami vicces, hogy állandóan elfelejtem, hogy negyvenöt éves vagyok. Körülbelül harminc éve gyűjtök zenéket, ha nem több. Tehát nekem az oldschoolt nem az nyolcvanas évek jelentik, hanem a hatvanas, hetvenesesek. Azok a gyerekek, akik épp a húszas éveiket tapossák, azokat a zenéket tartják ósulisnak, amelyeket gyerekkorukban hallottak, de ember, akkor én már fiatal felnőtt voltam. Bár nem szólhatok egy szót sem, mindennek megvan a maga kora és később minden újrahasznosítható lesz. A divat és a zene legtöbbször kéz a kézben járnak.

Sokat játszol külföldön?
- Hívnak játszani ide-oda. Van egy klub Portugáliában, úgy hívják, Lux. Hihetetlenül jó hely, ahogy megcsinálták, egészen családias, az emberek imádják, és a fellépőket mindig szívesen fogadják. Ott jó játszani. Szerencsére csináltam egy csomó jó dolgot életemben, például itt a Massive Attack, ez mind nagyszerű, de valójában a a dj-zés az elsőszámú szerelmem. Olyan furcsák manapság a dj-k, anno a Wild Bunch-csal annyi mindent játszottunk. Lehettünk experimentálisak, játszhattunk reggae-t, punkot, hiphopot, régi soullemezeket. Egész éjjel játszhattunk bármit, érted, különböző generációk különböző műfajú lemezeit, mindent. Annyira furcsa, hogy így elferdült ez a dj-dolog manapság, ezek a srácok nem valódi lemezlovasok, hanem csak mixelnek. Van egy szettnyi lemezük, például a house-dj-knek, ez nagyon jó, de egy idő után unalmas lesz, hogy négy órán keresztül csakis house-t játszanak. Évekkel ezelőtt dj-ként ezt nem tehetted meg a közönségeddel. Szégyen, hogy a dj-k nem veszik igénybe azt a bennük rejlő kreatív erőt, amellyel olyan lemezeket játszhatnának, amilyeneket csak akarnak. Mert biztos vagyok benne, hogy egy csomó dj munkaidőn kívül abszolút nem azt fogja neked játszani, mint amit hivatalban. Nevetséges, hogy az emberek beleragadtak a saját skatulyájukba, és nem bírnak azzal az egy mondattal kimászni belőle, hogy "na, most akkor használom a kreativitásom, és vegyes zenéket fogok pakolni".

Missie, Balu/Freee Magazin