Kaori Yamaguchi elsősorban azt nehezményezi, hogy mind a japán kormány, mind a Nemzetközi Olimpiai Bizottság kerüli a párbeszédet, nem hajlandóak vitát nyitni a rendezésről, miközben a július 23-i megnyitó ünnepség napja egyre közeleg. "A párbeszédre azért is szükség lenne, mert Japánban nagyon sok ember úgy véli, hogy az olimpiát nem lenne szabad megrendezni" - írta cikkében Kaori Yamaguchi, majd így folytatja: "Nem az olimpia volt a béke fesztiválja? A békéért dolgozni nem könnyű feladat. A munka azzal kezdődik, hogy kitartóan párbeszédet kell folytatni azokkal az emberekkel, akik sokféle nézetet vallanak.
Ha ezt a folyamatot elhagyjuk, akkor az olimpiának nincs értelme. A béke ellentéte az a kemény, makacs megközelítés, amely azon a véleményen alapul, hogy lehet, hogy az emberek mindenfélét mondanak, de ha az olimpia elkezdődik, rendben lesz."
A cikk így folytatódik: "Nem áll szándékomban a japán kormányt hibáztatni. A vírussal kapcsolatban nekik sem volt semmilyen tapasztalatuk. Az olimpiával kapcsolatos szorongás és bizalmatlanság nagyrészt abból fakad, hogy az emberek már nem bíznak meg a japán kormányban. Úgy tűnik, hogy a NOB is úgy gondolja, hogy a közvélemény Japánban nem fontos.
A japán emberek megdöbbentek, amikor John Coates, a NOB alelnöke azt mondta, hogy az olimpiát még rendkívüli állapotban is megrendezik.
Thomas Bach NOB-elnök azt mondta, hogy Tokió az eddigi legjobban felkészült olimpiai város.
Kíváncsi voltam, hogy Thomas Bach miről beszél. Amikor Japán beadta az olimpiai pályázatát, a NOB kijelentette, hogy az emberek véleménye fontos. Most már nem az.
Az olimpiai játékok így már elvesztették értelmüket. Úgy vélem, hogy elmulasztottuk a lemondás lehetőségét. Olyan helyzetbe kerültünk, ahol most nem tudunk megállni. Átkozottak vagyunk, ha megtesszük, és átkozottak leszünk, ha nem."