Ki volt a hibás a Vettel-Verstappen-Räikkönen rajtbalesetért?

A szerencsétlen pillanat a Szingapúri Nagydíj rajtjánál, amely egy csapásra megfoszthatott minket egy szoros világbajnoki küzdelemtől, érthető módon heves vihart kavart. De igaza van-e azoknak, akik szerint pont az tehető felelőssé érte, akinek a legtöbb vesztenivalója volt? Minden szögből kielemezzük a végzetes másodperceket.

Räikkönen Ferrarija szikrákat hányt, miután a rajtot követően Verstappennek, aztán a csapattársának ütközött. Ezzel akár a vb is eldőlhetett Forrás: AFP/Manan Vatsyayana

A Szingapúri Nagydíj még nagyban ment, a reflektorok fényében ragyogó Marina Bay épületei között visszhangzott az F1-es motorok bömbölése, és világbajnoki riválisa, Lewis Hamilton a szerencséjén hitetlenkedve magabiztosan tartott idei hetedik győzelme felé, amikor Sebastian Vettel a kamerák elé állt. „Fogalmam sincs, mi történt, nem sokat láttam. Közepesen rajtoltam, balra húzódtam, hogy magam mögött tartsam Maxot, aztán a következő, amit éreztem, egy ütés volt oldalról, és hirtelen feltűnt előttem Kimi autója – mondta komoran, a sapkáját igazgatva.

Ez egy ilyen játék, tovább kell lépnünk. Semmin nem változtatott túlzottan."

Kivéve persze mindent. Ha a monzai 3. hely nem volt katasztrófa a Ferrari számára, mert a Mercedesnek kedvező pályán Vettel úgysem végezhetett volna előrébb, a szingapúri dupla kiesés olyan csapást mért a világbajnoki reményeikre, amely könnyen végzetesnek bizonyulhat. A Marina Bay volt az utolsó, egyértelműen az ő autójuknak kedvező hely a szezonban; Vettelnek itt minél nagyobb pontelőnyt kellett volna szereznie Hamiltonnal szemben, hogy az utolsó hat verseny alatt kordában tartsa a nyári szünet óta megújult lendületben lévő Mercedest.

2017. szeptember 17.

Az időmérőn minden a kritikus pillanatban szenzációs köröket futó Vettel számára ideális forgatókönyv szerint alakult. Hamilton is tisztában volt vele, hogy normális körülmények között nehéz lesz feljebb kapaszkodnia az 5. helyről, ahonnan majd rajtolnia kell, mert a derékszögű kanyarokkal teli Marina Bayben a hosszú tengelytávú Mercedes nem elég gyors a Ferrarihoz és a Red Bullhoz képest, előzni pedig nehéz. Ha az eredeti pozíciójukban érnek célba, Vettel visszaszerzi a Monzában elvesztett világbajnoki vezetést, sőt 12 pontra növeli az előnyét. Ehelyett 28 pontra duzzadt a hátránya.

Hogy akarja behozni ezt az utolsó hat futamon, amikor az előző öt alatt, az Osztrák Nagydíj óta 48 pontot vesztett Hamiltonhoz képest?

A szingapúri rajt fájdalmas emlékeztető volt arról, hogy hat másodperc alatt kárba veszhet csaknem ezer ember egész évnyi munkája. A főhadiszálláson túlórázó mérnökök, a garázsban gürcölő szerelők, a ravasz lépéseket meghúzó stratégák, a versenyzők által a pályán bevállalt kockázatos manőverek egy csapásra hiábavalóvá válhatnak pár pillanatnyi rossz döntés, vagy egyszerűen a balszerencse miatt.

2017. szeptember 18.

Szingapúrban Hamiltonnak volt szüksége csodára a győzelemhez; mostantól Vettelnek lesz szüksége rá, ha harcban akar maradni a vb-címért. Reálisan nézve csak akkor lesz esélye, ha a vetélytársa legalább egy futamról kiesik, ami soha nem kellemes helyzet. Erre nem lehet építeni.

Hiba volt esőben elrajtoltatni a mezőny?

Mielőtt kivesézzük magát a balesetet, röviden érdemes kitérnünk arra a felvetésre, hogy Charlie Whiting felelőtlen volt, amikor a vizes pályán rendes rajttal indította útnak a mezőnyt. Ez kétségkívül meglepő döntésnek tűnt a részéről, hiszen az elmúlt években pont a túlzott óvatossága miatt bírálták rendszeresen: ha kellett, ha nem, esőben mindig a Safety Car mögül rajtoltatta el a versenyt, vagy csak túl sokáig várt, amikor pedig megfelelőek lettek volna a körülmények. Most – főleg a csalódott Ferrari-szurkolók – pont az ellenkezőjéért kötöttek bele.

Whiting lépése tényleg váratlan volt, mert még soha nem láttunk éjszakai esős futamot, és évek óta megy az aggodalmaskodás azzal kapcsolatban, hogy a mesterséges fénnyel megvilágított vízpermet a szokásosnál is rosszabb látási viszonyokat eredményezhet.

A reflektorokat eleve a menetiránnyal szembe fordították, nehogy a pilótáknak ellenfényben kelljen vezetniük, de attól még nem adnak olyan megvilágítást, mint a természetes fény, ez nyilvánvaló.

Az élen haladó előtt senki nem veri fel a vizet, de a rajtot a 15. helyről váró Romain Grosjean a felvezető körben „borzalmas látási viszonyokról" számolt be a rádión.

A pályaviszonyok az eső ellenére nem voltak vészesek a rajtnál. Miután két hete, Monzában Whiting órákig halogatta az időmérő újraindítását, most azonnal elrendelte a rajtot Forrás: Picture-Alliance/AFP/Verwendung weltweit/Hoch Zwei

Bár ez is fontos szempont, Whiting általában nem ezért, hanem az aquaplaning veszélye miatt szokott kivárni a starttal. Az esőgumik egész egyszerűen nem képesek egy megadott mennyiségűnél több vizet elvezetni – ez egy fizikai korlát, nem arról van szó, hogy a versenyzők gyávák vagy bénák. Ha az autójuk felúszik a víztükörre, teljesen mindegy, mennyire tehetségesek, tehetetlen utassá válnak a pilótafülkében. A pályán azonban most nem állt túl sok víz, mert a rajt előtti percekben kezdett igazán esni. Csak az újraaszfaltozott részeken keletkeztek nagyobb tócsák, de azok sem voltak vészesek, és a radarkép azt sugallta, hogy durván fél óra múlva el is fog állni.

Maradnak tehát a látási viszonyok. Hamilton szerint azokkal sem volt különösebb baj. „A rajtrács nem volt túl nedves – mondta.

Úgy gondolom, egy repülőrajt ebből a szempontból mindig rosszabb, mert több víz verődik fel, úgyhogy az veszélyesebb lett volna. Helyes döntés született."

Egyetértett ezzel a 3. helyről (szerencséjére rosszul) induló Daniel Ricciardo is, aki ugyanakkor megjegyezte, hogy ha Whiting repülőrajtot választ, a balesetre valószínűleg nem kerül sor, „hiszen akkor többé-kevésbé megmarad az eredeti sorrend. Úgy alighanem mindenki simán elment volna, ami a szurkolók számára kevésbé lett volna izgalmas."

A mezőny elején Vettel, Verstappen és Räikkönen dolgát nem igazán nehezíthette meg a vízpermet; igen, ilyenkor még a szokásosnál is nehezebb kivenni bármit a parányi visszapillantó tükörben, de az ő esetükben inkább a három autó egymáshoz képesti elhelyezkedése jelentette a problémát. Amiben a felvert víz talán tényleg döntő szerepet játszhatott, az Fernando Alonso belekeveredése volt a balesetbe.

Ennyit (pontosabban még kevesebbet) látott Alonso a vízfüggönyön át. Balra mellette Hülkenberg Renault-ja látszik, balra elől, Ricciardo Red Bullja mellett kivehetőek a balesetben keletkező szikrák Forrás: FOM

Ő a 8. helyről rajtolt a McLarennel, és Vettelel ellentétes pályán mozogva szinte rögtön elkezdett áthúzni a pálya jobb oldalára. A belső kamerájából látszik, hogy szinte semmi sem látszik. A pirosan virító hátsó lámpa Ricciardo Red Bulljáé, amely mellett balra kivehetjük a Räikkönen és Verstappen ütközése miatt keletkező szikrákat. Fontos azonban megjegyezni, hogy a kamera a bukókeret tetején van, arányaiban jóval magasabban a pár centivel az aszfalt fölött ülő versenyző szemvonalánál, ahonnan teljesen más a perspektíva.

A sisakja állásából úgy tűnik, Alonso ebben a pillanatban pont balra nézett, de Ricciardo autója könnyen kitakarhatta előle a balesetet, amelyből valószínűleg eleve csak kevés sejlett át a vízfüggönyön. Azért gondolom így, mert Alonso az első kanyarban úgy vezetett, mintha szándékosan zárni akarná az ívet Verstappen előtt, akiről ezek szerint nem tudta, hogy problémája van, vagy egyálalán észre sem vette. A felső kameraállásból jól kivehető, hogy meg sem próbált olyan széles íven fordulni, mint például Hamilton.

Úgy tűnt, mintha Alonso zárni akarná az ívet Verstappen előtt, vagy észre sem vette volna a Red Bullt Forrás: FOM

Ami a Vettel/Verstappen/Räikkönen ütközést illeti, az viszont ugyanígy megtörténhetett volna száraz pályán is, az eső nem játszott benne meghatározó szerepet. Van rajta sapka, nincs rajta sapka: ha Whiting nem rajtoltatja el a mezőnyt a vizes pályán, az a baj, ha elrajtoltatja, akkor meg az a baj. A döntésével ezúttal semmi gond nem volt, őt nyugodtan kihúzhatjuk a felelősök listájáról.

Hat másodperc, három szemszög

Rögtön az elején érdemes megfigyelni, hogyan állt be a rajtkockájába a két Ferrari és a két Red Bull.

A jobb oldalról (vagyis az első kanyar külső ívéről) induló Vettel és Ricciardo autója jól kivehetően balra, míg Verstappené és Räikkönené jobbra néz,

tehát eleve az volt a szándékuk, hogy egymás útját próbálják elvágni. Ez az első sorban teljesen szokványos módszernek számít, de érdekes, hogy ezúttal a másodikból startolók is ezt követték.

Közvetlenül a rajt utáni pillanat. Az első négy autó a pálya középvonala felé fordulva állt fel a rajtrácsra Forrás: FOM

Ricciardót egyelőre felejtsük el, mert ő kifejezetten pocsékul rajtolt, és saját bevallása szerint pont ez volt a szerencséje, ezért maradhatott ki a balhéból. Míg Räikkönen kilőtt, mint egy rakéta, Vettel és Verstappen gyengébben, de egymással szinte teljesen egyforma ritmusban mozdult meg, csak aztán a Ferrarinak a fenti képen is látható rajtvonal és az azt követő halvány fehér csík között kipörögtek a kerekei, amivel vesztett némi lendületet a Red Bullhoz képest. A belső kamera alapján lehetséges, hogy Vettel a vizes aszfalt tapadását alulbecsülve túl korán váltott fel 2-esbe, ezért egy pillanatra leesett a fordulatszám, és ezt hirtelen a kelleténél nagyobb gázadással kompenzálta. (Ebben a videóban látható a start minden kameraállásból).

Abban persze semmi különös nincs, hogy a rajtnál beriszál egy autó hátulja, pláne nedves pályán. A megingás csak árnyalatnyi volt, Verstappen jelentősen nem is tudott közelebb kerülni a Ferrarihoz miatta,

a felső kameraállást nézve teljesen egyértelmű, hogy Vettelnek végig több mint fél autóhossznyi előnye maradt vele szemben.

Végig ő haladt elöl, a Red Bull egyetlen pillanatban sem csökkentette ennél kisebbre a távolságot közöttük.

Vettelnek végig maradt minimum fél autóhossznyi előnye Forrás: FOM

Ahogy az eredeti beállásból látszott, Vettel nem a gyenge rajt miatt indult meg Verstappen felé, hanem eleve balra akart húzni, hogy védje az első kanyar belső ívét, amiben az égvilágon semmi rendkívüli vagy rendhagyó nincs:

a pole tulajdonosa tíz esetből kilencszer erre törekszik, nyilván a pálya konkrét jellegéhez igazodva.

Vettel először egyenesen tartotta a kormányt, ami azonban azt jelenti, hogy kissé balra haladt, hiszen az autója arra nézett. Kicsivel később, egészen rövid ideig jobbra fordította a kormányt, de a halvány fehér csíkot követően enyhén átfordította balra, és az ütközés előtti pillanatokig ott is tartotta. Ennek azért van jelentősége, mert így nem egyenes vonalban, hanem ívben kellett balra, a fal – és persze Verstappen – felé haladnia.

A belső kamerából, a sisakja mozgását követve kiszúrhatjuk, hogy Vettel felváltva nézett előre illetve balra, a visszapillantó tükörbe. Mit látott benne? Fogalmunk sincs. Az szinte biztos, hogy Räikkönen Ferrariját nem, mert azt kitakarta előle a Red Bull, amit egyébként Verstappen is elismert, csak éppen nem tartotta mentségnek. Hamilton viszont felvetette, hogy még a Red Bull is Vettel holtterében lehetett, és a saját két héttel ezelőtti, monzai rajtját hozta fel példaként, ahol az első kanyarhoz közeledve Lance Stroll pozíciójáról csak találgatni tudott.

2017. szeptember 17.

Ezt az esetet azért is érdemes megemlíteni, mert Hamilton akkor ugyanolyan agresszívan vágott át a pályán az első kanyarhoz közeledve, mint most Vettel, de megúszta, mert a Williamsnek maradt elég helye kifelé menekülni, nem volt mellette senki (itt a hivatalos videó, beágyazni sajnos nem lehet).

„Meg lehet nézni az én monzai rajtomat.

Az elindulás után gyakran egyáltalán nem látjuk a 2. helyen haladó autót, mivel ha velünk egyformán lódul meg, általában pont a holtterünkben van, így nehéz megítélni a helyzetét

– magyarázta Hamilton. – Ezért az első gondolatunk ilyenkor az, hogy védeni kell az ívet, tehát belülre húzódunk, és elálljuk előtte az utat. Feltételezem, hogy Sebastian is ezt tette. A másik autó pozíciója csak akkor válik világossá, amikor hirtelen feltűnik a tükrünkben, vagy a látómezőnk szélén."

Hát így. Vettel szinte biztosan nem érzékelte a veszélyt, mert még közvetlenül a baleset előtt sem rántotta élesen jobbra a kormányt. Ezt nehéz megítélni – tényleg nem láthatjuk, hogy mit látott –, de a Ferrari belső kamerájából úgy tűnik, Räikkönen és Verstappen ütközésének pillanatában Vettel épp előre nézett, és gyakorlatilag pont akkor fordította újra tükör felé a fejét, amikor csapattársának autója az övébe csapódott. Közvetlenül ez előtt kezdett jobbra kormányozni, viszont csak egészen enyhén, ami azt sugallja, hogy ezt a balesettől függetlenül tette, talán mert úgy ítélte, eléggé levédte a belső ívet.

Vettel még tovább tudott menni, és egyelőre Hamilton előtt maradt, de Ferrarijának bal oldala, amely nem látszik a képen, végzetesen megsérült. Lásd lejjebb... Forrás: AFP/Manan Vatsyayana

Verstappen és a brit sajtó egyértelműen Vettelt okolta a történtekért, a sportfelügyelők azonban senkit nem találtak kizárólagosan felelősnek érte, és én mindennek fényében egyetértek velük. Senki nem reagálhat olyasmire, amit nem érzékel. Vettel nem élesen vágott be balra, hanem lényegében kezdettől fogva arra húzott, mégpedig kiszámítható és egyenletes pályán, amihez joga volt, hiszen az ő autója volt elöl, bár a rajtnál, amikor mindenki vadul helyezkedik, egyébként sem érvényesek az előzésekre vonatkozó szokásos szabályok.

Talán ne próbálta volna védeni a belső ívet? Mint láthattuk, Hamilton is ugyanezt tette két héttel ezelőtt, mert ez a leglogikusabb taktika a rajtnál, különösen, ha valaki nem indul igazán jól. Persze oszthatjuk Jacques Villeneuve álláspontját is, aki szerint igaz, hogy mindenki így csinálja, de ez nem mentség, mert egész egyszerűen túl kockázatos, ezért időnként úgyis baleset lesz a vége, és egy bajnoki esélyesnek nem szabad ekkora rizikót vállalnia.

Ha Vettel valamiben hibázott, az szerintem inkább az volt, hogy nem vette számításba az ellenfele jellemrajzát:

míg Hamilton Monzában bízhatott benne, hogy az újonc Stroll óvatos lesz, és elveszi a gázt, Verstappennek az ilyesmi finoman szólva nem szokása. Ő semmiből nem hátrál ki – pont erre építi a renoméját –, de az ellenfelei részéről attól még nem feltétlenül szerencsés, ha hagyják megfélemlíteni magukat.

Verstappen a rajt után több másodpercen át nyomon követhette, hogy a Ferrari befelé húz előtte, ez tehát nem érhette váratlanul. Vettel nem hirtelen vágott be eléje, és hagyott neki helyet is: az ütközés pillanatában még legalább másfél autónyi rés volt a Red Bull és a pálya széle között. Amit Vettel nem tudhatott, az az volt, hogy a túloldalon érkező Räikkönen miatt Verstappennek nincs helye még kijjebb húzódni, és amint Hamilton rámutatott, még a Red Bullt sem feltétlenül látta.

Az ifjú holland szerint Vettel felelőtlen volt.

Ha a vb-címért harcolsz, nem szabadna ennyi kockázatot vállalnod egy leszorítással"

– vélte. Ezt az érvet azonban meg is lehet fordítani: Vettelnek pont azért kellett kockáztatnia, mert a vb-cím a tét. Mindenképpen meg kellett tartania a vezetést, hiszen a Ferrari egyik legjobb pályáján minél nagyobb pontelőnyt kellett volna gyűjtenie Hamiltonnal szemben, és a Red Bull pénteki versenytempója azzal fenyegetett, hogy ha Verstappen egyszer az élre kerül, nehéz lesz megelőzni. Egy ennyire kiélezett világbajnokságban 7 plusz pontért érdemes vállalni némi kockázatot, és arról szó sincs, hogy Vettel eszetlenül nagyot vállalt volna: csak azt csinálta a rajtnál, amit az esetek többségében szokás.

Vettel oldaldobozán jókora lyukat ütött, amikor Räikkönen nekiment, azonnal el is folyt a Ferrari hűtővize Forrás: DPPI/Dppi

Ami a pár kanyarral később történt kicsúszását illeti, annak már nem volt különösebb jelentősége.

Räikkönen autója balról az övének csapódva óriási léket ütött az oldaldobozán, és valószínűleg a kispriccelő hűtőfolyadék tette síkossá a hátsó kerekeit.

Alighanem ezért csúszott meg, nem azért, mert a vízen túl nagy gázt adott (a Ferrari belső kamerájából hallatszik, hogy amikor először kipörögnek a kerekei, Vettel gyorsan visszaveszi a gázt, és nem is pördül meg, pár pillanattal később, a következő gázadásnál mégis), de mindegy: a víznyomás addigra nulla volt, tehát úgysem mehetett volna sokkal tovább.

Pedig egy hajszálon múlt

És mi a helyzet a másik két érintettel? Egy rövid ideig Verstappen is a rajtkockában felvett irányát tartva, vagyis jobbra haladt, de a már többször emlegetett halvány fehér csík után egyenesbe, aztán pedig balra kormányozta az autóját – valószínűleg még nem Vettel elől menekülve, hanem azért, mert észrevette az onnan rohamozó Räikkönent.

Az ütközés előtti pillanatok: Verstappen autója kifelé, Räikkönené befelé áll Forrás: FOM

Érdekes módon mégis azt állította, nem a finnt akarta maga mögött tartani. „Láttam, hogy Kimi remekül rajtolt, ezért igyekeztem nem védekezni, hiszen a verseny hosszú, kétszáz méter után azonban mindennek vége volt" – mondta. Ennek ellenére balra, Räikkönen felé kormányzott, holott Vettel még sokkal távolabb volt tőle a jobb oldalon. (Lásd a fenti képet, amelyről egyértelmű, hogy egyik autó sem áll a pályával párhuzamosan. Verstappen Red Bullja egy kicsit kifelé, Räikkönen Ferrarija egy kicsit befelé mutat.)

A holland az utolsó pillanatban fékezni kezdett, és közvetlenül az ütközés előtt – gyakorlatilag pont akkor, amikor Räikkönen első kereke egy magasságba ért az övével – vissza, azaz jobbra kormányzott, lényegében egyenesbe hozva az autóját, ekkor azonban már késő volt.

Igyekeztem kihátrálni, mert láttam, mi készül, de a hátsó kerekek szélesebbek az elsőknél, ezért már nem volt rá lehetőség"

– állította.

Räikkönen úgy érezte, a maga részéről legfeljebb azzal kerülhette volna el a balesetet, ha gyengébben rajtol, és nem zárkózik fel a Red Bull mellé.

Csakhogy az ütközés előtt neki is volt egy megkérdőjelezhető mozdulata.

Amint az előbb említettük, az ő autója szintén szögben, kissé befelé állt, mégpedig azért, mert miután felváltott 3-asból 4-esbe, enyhén jobbra, Verstappen felé kormányzott. Vajon miért? A két autó már így is neccesen közel volt egymáshoz, és kívül még bőven maradt hely, ez a manőver tehát értelmetlenül kockázatosnak tűnt. Räikkönennek röviddel korábban korrigálnia kellett egyszer, amikor a Ferrarija megcsúszott a vízen (ez a szemből vett képeken is látható), a kormánymozdulatából azonban úgy tűnik, ezúttal nem ilyesmiről volt szó, hanem szándékosan fordította a pálya belseje felé az autóját.

Látszik, hogy Räikkönen az ütközés előtt enyhén jobbra kormányoz. Miért? Forrás: FOM

Ha egyenesben tartja, az ő Ferrarija és Verstappen Red Bullja valószínűleg csak súrolja egymást, amiből persze ugyanúgy baj lehetett volna, de nem feltétlenül pont így. Az is elképzelhető, hogy Vettel balról akkor is nekik megy, annyira rosszul mérte fel a távolságot saját maga és a holland között, ha egyáltalán volt elképzelése a pozíciójáról.

Az mindenesetre szinte biztos, hogy a két Ferrarit egymás elől kitakarta a Red Bull (mivel ő volt hátrébb, Räikkönennek nagyjából sejtenie kellett, Vettel merre jár, ám míg a felső légbeömlőn elhelyezett belső kamerája átlátott a kék autó fölött, ő a pilótafülke magasságából aligha). Egész egyszerűen mindhárman rosszkor voltak rossz helyen.

Az események ugyanakkor felvetik azt a kérdést, hogy a Ferrarinál kellő részletességgel átbeszélték-e a rajt lehetséges forgatókönyveit.

Ezt nem mindenki tudja, de a pilóták nem egyszerűen „érzésre" mozognak a start utáni sorsdöntő pillanatokban; noha az intuíciójuknak már az erősen korlátozott látótér miatt is fontos szerep jut, a verseny előtt a csapattal együtt tanulmányozzák a korábbi rajtokat, és a különböző eshetőségekhez hozzárendelik a legmegfelelőbbnek tűnő lépéseket, hogy lehetőleg ne találomra kelljen reagálniuk.

A monzai rajt. Az összes lehetséges forgatókönyvet nem lehet előre lefedni, de a fontos eshetőségekre felkészülnek a csapatok Forrás: AFP/Miguel Medina

Vajon a Ferrarinál egyeztették, hogy melyik versenyzőjük merre próbáljon mozdulni, ha Vettel gyengébben, Räikkönen viszont jobban rajtol Verstappennél? Ha nem, vagy csak rosszul, vagy a pilóták nem tartották magukat a forgatókönyvhöz, hát nagy árat fizettek érte.

A maga szemszögéből nézve egyébként a baleset mindhárom érintettje vállalhatóan járt el, egyikük sem vetemedett botrányos vakmerőségre.

Igen, ha Vettel nem próbálja védeni a belső ívet, ha Verstappen korábban rálép a fékre, vagy ha Räikkönen nem próbálja kívülről megelőzni, mindez nem történik meg. Hogy megbánták-e? Valószínűleg igen, ez azonban az utólag könnyű okosnak lenni tipikus esete. Nem akarok túl szájbarágósnak tűnni, de mégis meddig tartott elolvasni ezt a cikket? Csak mert nekik összesen hat másodpercük volt, és közben nem látták sem a felső, sem az oldalsó, sem a szemközti kamerák képét.

Az ilyen balesetek, különösen a rajtnál, mindig benne lesznek a pakliban. Az az igazi kár, hogy ez most kevésbé nyitottá tette a világbajnokságot.

De hová tűnt a Red Bull versenytempója?!

Miután hárman kiütötték egymást előtte, a negyedik ellenfele, Ricciardo pedig gyengén rajtolt, ráadásul a vizes pályát neki találták ki, Hamilton győzelme borítékolható volt. A nehéz körülmények között szokás szerint szenzációsan vezetett, nem vétett egyetlen hibát sem, és körönként gyakran egy teljes másodpercet vert az üldözőjére. A második újraindítás után használt gumikon is mindhárom szektorban rögtön abszolút legjobb részidőt ért el, Ricciardo hiába kapott egy új szett intert a Safety Car-fázis során. Hamilton elemében volt.

De miért nem tudta őt megszorongatni a Red Bull akkor sem, amikor a verseny végén felszáradt az aszfalt? Ricciardo az utolsó újraindítás után 14 kör alatt 4 másodperces hátrányt szedett össze az élen álló Hamiltonhoz képest, ami mindenkit meglepett, miután a Red Bull versenytempója a péntek esti hosszú etapok során bő fél másodperccel jobbnak tűnt a Mercedesénél az ultralágy gumikon.

A megfejtés valószínűleg nem vészesen bonyolult.

Egyrészt Ricciardo viszonylag korántól, Christian Horner elmondása alapján legkésőbb a 11. körtől váltóhibával küszködött:

a leesett olajnyomás miatt arra kérték, elővigyázatosságból a normálisnál alacsonyabb fordulatszámnál váltogasson fel. „Daniel utasításokat kapott tőlünk, hogy kezdje el menedzselni a helyzetet, amivel a köridőkből is fel kellett adnia – árulta el Horner. – Ezt hihetetlenül ügyesen csinálta, még csaknem másfél órán át pátyolgatta az autóját."

Ricciardo a három Safety Car-fázist követő újraindításnál sem tudta megtámadni Hamiltont Forrás: Getty Images / Red Bull Content Pool/Clive Mason

Bár körönként pár tizedet ez is jelenthetett, Ricciardo elismerte, hogy valószínűleg különben sem tudta volna legyőzni Hamiltont, bár Horner szerint legalább jobban megszorongathatta volna. Az i-re a pontot a péntekhez képest megváltozott körülmények tették fel, és nem egyszerűen az, hogy a pálya néhány fokkal hűvösebb volt, ami általában eleve a Mercedesnek kedvez.

Ők a többiekhez képest rendszerint annál gyorsabbak, minél kisebb a tapadás – akár a pályaviszonyok, akár a gumikeverékek miatt. Ezért mennek jobban a keményebb gumikon, és ezért veszik el, vagy legalábbis csökken az előnyük az ultralágy Pirelliken, amelyekből a Ferrari és a Red Bull relatíve nagyobb tapadást tud kihozni.

Az, hogy az eső lemosta az aszfaltot, és ezzel az ultralágyak sem ragadtak hozzá úgy, mint egyébként, helyzetbe hozta a Mercedest a Red Bull-lal szemben.

A Szingapúri Nagydíjon gyakorlatilag minden álomszerűen alakult Hamilton számára. Egy világbajnokság hat fordulóval a szezon vége előtt még semmiképpen nem tekinthető lefutottnak, de az ő vb-címére mostantól a műszaki hibák és a balesetek jelentik a legnagyobb fenyegetést. Ha egyik sem szól közbe, már csupán őrizgetnie kell az előnyét Vettel előtt.

Ha még gyorsabban szeretne értesülni a Forma-1 legfrissebb fejleményeiről, vagy kíváncsi a kulisszák mögötti érdekességekre, kövessen minket a Twitteren, és figyelje az egész nap rendszeresen frissülő szürke dobozt a jobb oldali hasábban!