Pontot adnak a leggyorsabb körért, de csak aprópénz az F1 új bónusza

Stratégiát kevesen fognak építeni a leggyorsabb körre, amelynek megszerzéséért mostantól 1 pontocska jár. Nem ritkán inkább vigaszdíj lehet egy pórul járó versenyzőnek.

Elfogadták, hogy az 1950 és 1959 közötti időszak után ismét 1 ponttal jutalmazzák a leggyorsabb kört megfutó pilótát a Forma-1-ben*, így 2014, a negatív fogadtatású dupla pontos szezonzáró óta először nyúlnak bele az értékelés rendszerébe. Előtte 2010-ben, azelőtt 2003-ban volt változtatás.

A *-gal jelzett kitétel apró betűs része annyi, hogy a pont csak akkor jár az illetőnek, ha az első tízben végez, máskülönben azt egyáltalán nem osztják ki. Ezzel elejét veszik annak, hogy a hátrébb haladók az utolsó előtti kör megkezdésekor megrohamozzák a bokszutcát és külön sprintversenyt indítsanak a friss gumikon. Kétségkívül látványos volna, de elvonná a figyelmet a győztestől, és persze igazságtalan lenne, ha a 10. helyezett jutalma ugyanannyi (1 pont), mint egy kiskaput kijátszó „potyázónak”.

Új elemmel bővült a pontszerzési lehetőségek sora Forrás: AFP/Josep Lago

Mindenképp örömteli, hogy a szabályalkotásnál gondoltak erre, és nem sebtében férceltek össze valamit, mint néhány éve a folyamatos kieséses időmérővel.

A leggyorsabb körök statisztikája eddig többnyire értéktelen volt, mint a fociban a szögletek száma, legfeljebb erkölcsi dicsőségi tartalommal bírt.

Illetve néhányan előszeretettel használták unaloműzésre, Verstappen és Vettel nagy előny birtokában hajlamosak voltak azzal a frászt hozni a csapatukra, hogy a leggyorsabb kör megpályázásával próbálták szórakoztatni magukat.

Ayrton Senna például másokkal, többek között Mark Webberrel együtt holtversenyben csak 15. az örökranglistán, amelyen Gerhard Berger is megelőzi. Bottas több leggyorsabb körrel rendelkezik, mint számos világbajnok, némelyiket még Pérez is megelőzi. A rangsort egyébként Michael Schumacher vezeti Räikkönen előtt.

De lesz érdemi hatása a szezon menetére az újításnak? 1950 és 1959 között csupán egyszer, 1958-ban volt döntő befolyása a leggyorsabb körért kiosztott pontnak, Mike Hawthorn (5 leggyorsabb kör) ennek köszönhetően tudta 1 ponttal legyőzni Stirling Mosst (3). Akkoriban viszont az értékelésben kisebb különbségek voltak a helyezettek között (8-6-4-3-2) és a szezon a mostanihoz képest feleannyi, tíz futamból állt.

Mike Hawthorn örülhetett, hogy 1950 és 1959 között már járt pont a leggyorsabb körért, ugyanis pusztán a helyezései alapján 1958-ban kikapott volna Stirling Mosstól. Később öt olyan év volt, amikor ugyanilyen szabályrendszert feltételezve a leggyorsabb körök miatt más lett volna a világbajnok, mint aki valójában az lett Forrás: AFP

A mai feltételekkel sokkal valószínűbb, hogy az év során az összességében legjobb, legkiegyensúlyozottabb teljesítményt nyújtó pilóta bajnok lesz.

Aki az összes versenyen megfutja a leggyorsabb kört, ezért kevesebb pontot kap, mint amennyi egy futamgyőzelemért jár.

Mondhatjuk, hogy a versenyzőknek ez aprópénz a többi jutalomhoz képest (bár a csapatoknál ez is szép dollármennyiséget jelenthet a konstruktőri díjakban), amiért nem feltétlenül érdemes lehajolni a kicsúszás vagy az autó épségének kockázata miatt.

A szándék az, hogy az unalmasabb versenyek végéig is legyen miért küzdeni, de felmerül a kérdés, hogy az új díj az amúgy is leggyorsabb aznapi pontelőnyét hizlalja-e, vagy épp csökkenti abból fakadóan, hogy valamelyik üldözője többet kockáztathat.

Sainz és Verstappen egymás mögött az egyik tesztnapon Forrás: Dan Istitene/Getty Images

Ezt nyilvánvalóan nem lehet megjósolni a múltbeli adatokból, hiszen a leggyorsabb körnek nem volt tétje, és nem tudjuk kiszűrni, kiben, mikor, mennyi tartalék maradt.

Némileg arra lehet támaszkodni, mi volt a helyzet olyankor, ha sok lehetőség nem volt a spórolásra.

Az előző két év szoros versenyeit tekintve, amelyeken a táv jelentős részében nem lazíthatott a valós vagy erkölcsi (2018 Orosz Nagydíj, Bottas) győztes, és a másodiknak érdemes volt sokáig maximumot nyújtani, előbbiek 7-szer tartották meg a lila időt, utóbbiak viszont csak 3-szor.

Az első helyezettek emellett 4 további esetben végeztek a leggyorsabb körök listája élén úgy, hogy a kényelmes előny miatt nem szorultak rá a kimagasló tempóra, a másodikak 3-szor. Nem véletlen, hogy aki a legfürgébb az egész távon, nagyobb eséllyel futja meg a leggyorsabb kört, és az idei szezontól vélhetően többször lesz képes rákontrázni más idejére, amikor számítani fog, mint ahányszor nem.

Hamilton az előszezonban a pályán Forrás: AFP/Josep Lago

Egy másik tényező ugyanakkor bekavarhat: a felsoroltak közül 6 leggyorsabb körben játszott szerepet az, hogy az elérője sokkal frissebb gumikkal ment üldözőjénél/az üldözöttnél, de további 15 alkalommal volt ugyanez a magyarázat arra, miért az végzett a rangsor élén, aki.

Az esetek többségében az illető nem járt jól a pozíciót tekintve,

mert egy baleset, büntetés vagy a túlzott gumikopás kényszerítette a relatíve késői kerékcserére, és javított ekképp a tempóján, haszna azonban nem származott belőle. A kivételeknek általában vagy szerencséje volt, vagy vesztenivaló nélkül kísérletezhettek. Az sem volt ritka, hogy a leggyorsabb kör jegyzője normál körülmények között meccsben lehetett volna a győzelemért, de ilyen-olyan okból nem sikerült neki.

Az elmúlt két évben 41 futamból csak 3-szor fordult elő, hogy szoros küzdelem alakult ki az 1. helyért, és olyasvalaki futotta a leggyorsabb kört, aki nem vett részt benne, és számottevő gumielőnnyel sem rendelkezett. Arra tehát nehéz számítani, hogy normál körülmények között a futottak még kategóriából hipp-hopp előrántsanak egy lila időt.

Vettel a tesztidőszakban Forrás: Ferrari

Úgy néz ki, az új extra pont főleg a győztes további ajándéka lesz, vagy sovány vigasz annak, akit egy váratlan fordulat késői kerékcserére kényszerít, esetleg könnyű fogás olyannak, aki ingyen, pozícióvesztés nélkül megejthet egyet a 20+ másodperces előnye birtokában. Kérdés, lesz-e olyan, hogy valaki az utolsó körre feladja az előtte haladó üldözését, és leszakad tőle, hogy tiszta terepen megpróbálja megfutni a lila időt szinte üres tankkal, amennyiben megfelelő állapotban vannak az abroncsai.

A leggyorsabb kör megszerzésére kevesen fognak stratégiát építeni, legfeljebb egy szempont lesz, ha néhány alternatíva hasonló eredménnyel kecsegtet a pályán elfoglalt pozíciót tekintve. A világbajnokság végkimenetelére bizonyára nem lesz sok hatása, hiszen 21 futam végeredménye kellően sok ahhoz, hogy kiderüljön, összességében ki végezte a legjobb munkát, és a helyezésekből származó kevesebb pontot aligha lehet ellensúlyozni leggyorsabb körökkel.