Vágólapra másolva!
Egy hét leforgása alatt "letudta" a GYSEV-Ringa együttese a MiZo-Pécsi VSK elleni nőikosárlabda-bajnoki döntőt, s ezzel 1993 és 1999 után harmadszor lett aranyérmes. Az összesítésben 214-162-es kosárkülönbség átlagosan 17,3 pontos differenciát jelent, ami ezen a szinten óriási.

Magyar András és Saeed Armaghani után most Farkas Sándor vezérelte diadalra a határszéli város gárdáját, amelyben az egyetlen konstans Balogh Judit személye. A 34 éves hátvéd-bedobó - bár közben megjárta Franciaországot és a BSE-t is - mindhárom soproni bajnokcsapatnak oszlopa volt. Hogy jövőre is az lesz-e, az most még megjósolhatatlan.

Ha csak a legutóbbi, három évvel ezelőtti soproni aranyérmes alakulatot nézzük, abból is csak Dénes Krisztina maradt meg "Bubu" mellett hírmondónak, a többiek - Bajkusa, Anitics, Béres, Kurtinaitiene, Orehova, Radnóty, Bagoly - már messze járnak vagy éppen vissza is vonultak. Az eredményesség azonban - változó szereposztásban is - ugyanaz. Sőt, időközben az Euroligában is a négyes döntő kapujába került az együttes.

"Igen, de sajnos ott elbuktunk, méghozzá a Rózsahegy ellen olyan teljesítménnyel, amely fegyelmezésre késztette a klubvezetést, s jómagam is felajánlottam lemondásomat" - emlékezik vissza Farkas Sándor, a Sopronban első esztendejét töltő szakvezető. "Utólag rekonstruálva a történéseket, a Magyar Kupa-döntő és az Euroligában a Final Fourba jutásért vívott meccsek jelentették a szezon mélypontját."

- Akkor bizony úgy tűnt, nem lesz ebből bajnoki arany...
- Igen, mert Vilipicset, meghatározó centerünket kénytelenek voltunk elküldeni, többen betegeskedtek, sérüléssel bajlódtak, s a játékosok edzettségi állapota is kívánnivalót hagyott maga után.

- Ez utóbbi nem a mindenkori edző hibája?
- Papíron igen, de hadd magyarázzam meg a dolgot. A novemberi szünetig - amikor a válogatott Eb-kvalifikációs meccseit vívta - nem volt gond, kicsattanó erőben játszottak Baloghék. Aztán jött a szünet, s beindult az Euroliga taposómalma. Szerda-szombat-szerda-vasárnap ritmusban peregtek a meccsek, s edzésre egyszerűen nem maradt idő. Tudom, a többi Euroliga-csapatnak, így a Pécsnek sem, de ettől nekünk még nem lett könnyebb. Elismerem, nem sikerült megtalálnom a szakmai megoldást erre a dilemmára, talán a következő szezonban sikerülni fog.

- Sokan azt állítják, annak függvényében kerekedett felül adott esetben a Pécs vagy a GYSEV, hogy éppen Sztyepanova vagy Mujanovics volt ott a pályán.
- Ez a megállapítás tartalmaz igazságot, de nem csak erről van szó. Tény, amikor a 202 centis orosz center megérkezett a Pécshez, akkor ő és Tuvic olyan blokkot alkottak, amellyel mi - pláne Vilipic nélkül - képtelenek voltunk felvenni a versenyt. Mintha Shaquille O'Neallel találtuk volna szembe magunkat, de nem egy, hanem két példányban. Muszáj volt leigazolnunk valakit e nyomasztó fölény ellensúlyozására, főleg úgy, hogy a levegőben lógott: a bajnoki döntőre visszahozzák az orosz lányt.

- Bizonyos információk szerint meg is próbálták, de nem sikerült. Így önök kerültek döntő erőfölénybe.
- Mielőtt túlságosan belemerülnénk a Mujanovic-probléma taglalásába, szeretném leszögezni: ugyanúgy igazságtalannak tartom Razija szerepeltetését, mint Sztyepanováét, szerintem az igazolási határidőt legkésőbb február táján kellene meghúzni, ahogyan azt a számos egyéb területen etalonnak tekintett NBA-ben is megtették. A jelenlegi helyzetben, amikor még a bajnoki döntő előestéjén is lehet új embereket szerződtetni, nem jó edzőre, hanem ügyes menedzserre van szüksége a csapatnak. És ez szakmai nonszensz. Miként az is, hogy - ahogy hallom - a jövő évadban már öt (!) külföldi játszhat majd a magyar bajnokságban csapatonként. Mi a három légiós mellett kardoskodunk, már a négyet is soknak tartjuk. Mi lesz így a magyar válogatottal?

- Együtt marad az idei játékoskeretük?
- Aligha. Zirkova Brnóba szerződött, Kovacova is távozik, Eördögh Edit a helyi riválishoz, a Postáshoz igazol. Balogh Judit még habozik, hogy folytassa-e pályafutását, ő jövő év elején már 35 éves lesz. Mujanovic meg 36, de őt megpróbáljuk rábírni a maradásra, mert igencsak bevált. Az ausztrál irányító, Bevilaqua is nálunk folytatja, miként Seres, Dénes és Török Szilvi is. A keletkező lyukakat minőségi kosarasok szerződtetésével kell betömni, mert jövőre illene bejutnunk az Euroliga Final Fourba.

- Szavaiból úgy veszem ki, nagyon fáj, hogy lemaradtak az Euroliga négyes döntőről.
- Szakmailag a bejutás nagyobb bravúr lett volna, mint a bajnoki cím, utólag visszagondolva mégsem cserélném el a bajnoki aranyat a Final Four-tagságra. Mégpedig azért nem, mert a GYSEV-Pécs versengésnek óriási a presztízse. A Real Madrid-Barcelona párharchoz hasonlítanám: hiába nyer BL-t, mondjuk, a Real, ha a bajnokságban a Barca a jobb, akkor egész Madrid gyászol.

- Korábban nyert már öt bajnoki aranyat férficsapatokkal - kettőt a ZTE-vel, hármat az Albacomppal -, s most a nőknél teljes sikerrel debütált. Hová teszi a rangsorban ezt a mostani, hatodik aranyérmet?
- Roppant módon örülök neki, de a teljes igazsághoz tartozik: ilyen könnyen még egyik csapatommal sem lettem bajnok...

Ch. Gáll András

Ajánlat:

Korábban:

Fórum:

Magyar kosárlabda

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Origo Google News oldalán is!