A nyitómeccsen mindig rúgnak bődületes gólt

Tény, hogy a nyitómeccsek nem mindig jók, sőt akadt köztük néhány igencsak hitvány is, de hogy a szép gólokkal nem spórolnak már az első meccseken sem, arra bizonyítékunk is van. 

A Franciaország nyitómeccsen elért győzelmét elhozó Dimitri Payet-bomba brutálisan nagy gól volt, és egyből eszünkbe jutott az a nagy igazság, hogy bár az első meccsek ritkán sikerülnek parádésra, azért nagy gólokat sokszor láttunk ezeken a mérkőzéseken.

Nem árt újra felidéznünk Payet gólját, és nemcsak azért, mert szemet gyönyörködtető volt, hanem azért is, hogy leírhassuk:

1976 óta nem akadt futballista, aki a nyitómeccsen gólt és gólpasszt is jegyzett,

ráadásul Payet nem csak a góljai miatt volt a mezőny legjobbja. Remekül passzolt, sokszor hozta helyzetbe a társait, a mezőny legjobbja volt. És aztán jött ez:

A 2010-es, Dél-Afrikában rendezett világbajnokságon a remek nevű Siphiwe Tshabalala lőtte fecnikre Mexikó kapujának bal felső sarkát a nyitómeccsen. A gól annyira szép volt, hogy jelölték a Puskás-díjra is, ám azt végül Hamit Altintop nyerte.

Ahogy a két korábbi esetben, úgy a 2006-os vébén is a házigazda egyik játékosának sült el a lába: a németországi vébén Philip Lahm lőtt olyan gólt, mintha nem is jobbhátvéd lett volna. A németek végül 4-2-re győzték le a remekül focizó Costa Ricát, és egészen az elődöntőig meneteltek, ahol az olaszok állították meg őket (szokás szerint).

Ugyanezen a meccsen Torsten Frings állította be a végeredményt, egy szintén nem mindennapi góllal: egy legurított szabadrúgást külsővel suvasztott a bal felső sarokba.

Mi nem nagyon tudunk dönteni, önökön a sor: