Vágólapra másolva!
Kövesfalvi István, a Gázszer, a DVSC, a Vasas egykori, a REAC jelenlegi futballkapusa kőkemény ember. A 34 éves hálóőrnél tavaly novemberben hererákot diagnosztizáltak. A rettenetes hírt igazi férfiként és sportemberként fogadó, azóta is derűsen a jövőbe néző "Kavics" érzéseit csak az tudja teljes mértékben megérteni, akit hasonló trauma ért.
Burgost megoperálták/sport/focivilag/20030301daganatot.htmlMolina legyőzte a rákot/sport/focivilag/20030111molina.html

Mint például - hogy csak a labdarúgó kapusoknál maradjunk - Szeiler József (FTC), Francisco Molina (Deportivo La Coruna), German Burgos (Atlético Madrid) - ők szerencsére kigyógyultak a daganatos betegségből, ami szintén bizakodásra ad okot Kövesfalvi esetében. Érdeklődésünkre a kapus őszintén beszélt keserveiről, de terveiről is.

- A stressz, például a Vasassal megélt, kiesés elleni harc mennyiben járulhatott hozzá ehhez a súlyos betegségéhez?
- Az orvosok szerint is elsősorban ez okozza a bajt. Ugyanakkor nem csupán a Vasassal éltem meg rettenetes időket, hanem korábban a Debrecennel és a Gázszerrel is. Mondogatom is nevetve, a Gázszer már megszűnt, s ha a Vasas is erre a sorsra jut, a fiam joggal jelentheti ki, hogy lódít a fater, már nincsenek is ilyen csapatok. Persze leginkább az angyalföldi együttes kiesése viselt meg. Emlékszem, amikor harmadikok lettünk a bajnokságban, ám elküldték Bozsik Péter edzőt, több meghatározó játékos távozott, köztük két csatár, velük pedig legalább 50 gól, már éreztük a veszélyt. Joggal nyilatkozta a Vasas volt elnöke, Gyalog András, hogy hibázott, akárcsak Fränk Tamás, aki szinte egy láthatatlan légiót hozott a Fáy utcába. Akadt olyan fekete bőrű külföldi focista is, aki a szünetben cserét kért, nem fogja elhinni, napszúrás miatt. Röhögni mégsem volt kedvünk, hiszen sorra kikaptunk, ráadásként a mi pénzünk a tizede volt az övékének. Mindössze két, az egykori Jugoszláviából érkezett labdarúgó volt hasznára a Vasasnak, de a légiósok egy-másfél millió forintos havi fizetése eleve a hanyatlás felé vitte a klubot. Mostanában Győrben alakult ki hasonló helyzet, szerintem a külföldiek addig dobják ki a lelküket is a pályán, amíg alá nem írják a szerződést, utána rendszerint lazsálnak. Ez történt a Vasasnál is, mi szó szerint belebetegedtünk a kiesésbe, mások viszont talán már nem is emlékeznek Angyalföldre.

Játék

Mutasd meg, mit tudsz! Legyen a tiéd a legjobb csapat!

- Mit gondol, kapuskollégáinál, Szeiler Józsefnél, a spanyol Molinánál és az argentin Burgosnál is jelentkező hererák kialakulásában milyen szerepe lehetett a lövések okozta ütéseknek?
- Én is kérdeztem ezt az orvosoktól, ám szerintük ennek semmi köze a betegséghez, jóval inkább a lelki instabilitásnak. A dokik nem zárják ki, miszerint születésem óta bennem lehetett a góc, amennyiben korábban ellenőrzik, gyorsan és kevésbé fájdalmasan kikezelik, mindenesetre az biztató, hogy ez a betegség 99 százalékban gyógyítható. A lényeg a szövettani vizsgálat és hogy ne legyen áttételes a daganat. Már két műtéten, továbbá két, 16 napos kezelésen - többek között kemoterápiás és injekciókúrán - túl vagyok, eleinte nem tudtam, mi vár rám, megesett, hogy egész délután hánytam, pedig csak háztartási kekszet és főtt krumplit ettem.

- A sportágban mekkora segítőkészséget és szolidaritást tapasztalt?
- Eleinte nagyon jólesett az emberek érdeklődése, jóllehet, amikor november 20-án diagnosztizálták a betegséget, arra kértem a REAC-nál Kutasi Róbert menedzsert és Mészöly Géza vezetőedzőt, egyelőre ne beszéljünk erről senkivel. Két hét után azonban már én vigasztaltam a telefonálókat. A feleségem maximálisan átsegített a nehézségeken, édesanyám révén pedig az agykontroll és a természetgyógyászat is hozzájárult ahhoz, hogy bizakodva nézzek a jövőbe. Kapustársammal, az ugyancsak a REAC-ban védő Bíró Szabolccsal vagyok a legjobb kapcsolatban, vele mindent bátran megbeszéltem, s felkerestem a korábban hasonló betegséggel küszködött Szeiler Józsefet, a Fradi ügyvezetőjét is. Józsinál ráadásul nyirokcsomóműtétet is végrehajtottak, ami komoly, 4-5 órás beavatkozás, ám Szeiler gyógyulása is erősítette a hitemet. Mint ahogy az is, amikor Molina, ugyanebből a bajból felépülve, 5 hónap és egy nap után újra a Deportivo kapujába állhatott.

- Ezt ön mikorra tervezi?
- Amennyiben a vérképem rendben lesz, akár májusban újra védhetek is. Erre már a napokban sor kerülhetett volna, de a szövettan miatt két hónapot vesztettem ez ügyben. Mostanában azért tréningezek, mert egyszerűen jól esik, noha fáj mindenem, az öltözői hangulatot azonban semmi sem pótolja. Nekem a futball az életem, 1978 óta csinálom, ezért is viselt meg nagyon a Vasas kudarca.

- Hihetetlen, milyen derűvel viseli a betegségét.
- Mi futballisták kifelé nem szívesen mutatjuk, ha kudarc ér bennünket, befelé viszont majd megőrülünk. De ismétlem, rengeteg pozitív példa van előttem, ne menjünk messzire: az amerikai kerékpáros Lance Armstrongnál is hererákot állapítottak meg, plusz agyi áttétet, nem véletlenül adtak két százalék esélyt neki az életben maradásra, aztán mégis felgyógyult, majd megnyerte a Tour de France-t. Mellesleg most ugyanazt az EPO-t, a vörösvérsejtek termelését segítő szert kapom, ami a bringásoknál doppinglistán szerepel, szólnom is kell majd az orvosoknak, a bajnoki ellenőrzések során nehogy "megbukjak" ezen. Bevallom, 5 év még belefér, ennyit szeretnék aktívan védeni, aztán mivel elvégeztem a B licences tanfolyamot, szívesen foglalkoznék gyerekekkel.

Bánki József