Ötvenéves a 6-3

November 25-én, kedden lesz ötven éve, hogy a magyar labdarúgó-válogatott világszenzációt jelentő 6-3-as győzelmet aratott Anglia legjobbjai felett a Wembley-stadionban. Visszatekintés az évszázad mérkőzésére, a magyar sport egyik legendás csúcsteljesítményére korabeli tálalással, visszhangokkal, statisztikával, mindennel.

Sándor Károly MTI

Sándor Károly, a magyar labdarúgás nagy alakja tartalékként a kispadról követte az eseményeket az évszázad mérkőzésén. "Felejthetetlen összecsapás volt, s bármennyire is meglepő, amit mondok, nem mi voltunk a derbi esélyesei" - emlékezett minden idők talán legjobb magyar jobbszélsője, akit a nagyközönség csak Csikarként ismert.

"Őszintén szólva addig jobbára csak 'egymás között' játszottunk, azaz többnyire az osztrákokkal futballoztunk, így azután keveset tudtunk a világ labdarúgásáról. Ráadásul előtte nem sokkal a svédek ellen sem ment a csapatnak a Népstadionban, mindössze egy döntetlenre futotta ellenük. Aztán a zsúfolásig megtelt Wembley-stadion! Lehet itt egyáltalán nyerni? A futballvilág szentélyében, az 'ősapák' ellen? Akik 'feltalálták' ezt a játékot? Lehetett. S az angolok egészen egyszerűen nem akarták, nem tudták elhinni azt, ami a zöld gyepen történt. Egymás után kapták a gólokat: Hidegkuti kezdte, Puskás folytatta, megint a Nándi, ismét az Öcsi. A drukkerek nem hittek a szemüknek. Előbb síri csend, aztán gyér taps, majd a végén már ünnepeltek bennünket. Annyival jobbak voltunk."

Ebben az időben még csak kapust lehetett cserélni, így egyedül Gellér Sándor kapott lehetőséget arra, hogy az utolsó negyedórában helyettesítse Grosics Gyulát. "Természetesen csodálatos lett volna akár néhány percet is eltölteni a pályán, hiszen mindez egyszeri és soha meg nem ismételhető esemény volt. Sajnos akkor erre nem volt módom. De, s ezt őszintén mondom: a kispadon végig szinte eksztázisban éltem át azt a kilencven percet. Aztán amikor a bíró hármat fújt a sípjába, én voltam az első, aki berohant a pályára köszönteni a fiúkat. A világ legjobbjait. Mert azok voltak: Puskásnál, Czibornál, Hidegkutinál és Bozsiknál akkor nem volt jobb futballista a földkerekségen."