Aranylabda-jelöltek A-tól K-ig

A France Football külföldi tudósítói az idén is szavaztak az Európában játszó legjobb labdarúgóra, az Aranylabdát pedig a szokásosnál korábban, már november végén átadja a lap főszerkesztője a legtöbb pontot kapott játékosnak. A jelöltek ötvenfős listáját már hetekkel korábban nyilvánosság hozták, és az is kiszivárgott, hogy a trófea valószínűleg Ronaldinhóé lesz - ugyanakkor érdemes végigtekinteni a kandidálókon, és idei teljesítményükön.

A további jelöltek (F-től Z-ig)

Michael Essien (ghánai, Olympique Lyon és Chelsea FC)
Az afrikai középpályás a 2005-ös év egyik legnagyobb felfedezettje, hiszen amíg egy évvel ezelőtt szinte csak a francia szurkolók ismerték a nevét, ma már posztján a világ egyik legjobbjának tartják. Tavasszal (akárcsak a legutóbbi három évben) francia bajnok lett a Lyonnal, a Bajnokok Ligájában pedig a negyeddöntőig jutott, és hihetetlen futómennyisége és rengeteg labdaszerzése mellett mindkét sorozatban kétszer be is talált az ellenfelek kapujába.

Nem csoda, hogy felfigyelt rá a londoni sztárklub, és akit Roman Abramovics meg akar szerezni, azt általában meg is szerzi - így történt ez Essiennel is, akit hosszas alkudozás után mintegy 38 millió eurós rekordösszegért adott el a Lyon az angoloknak. Angliában hamar kiderült, hogy nemcsak Abramovics, hanem José Mourinho is Essien nagy rajongója: a ghánai az ősszel kihagyhatatlan a Chelsea-ből, és egyenletesen remek teljesítményt nyújt a bajnokságban és a Bajnokok Ligájában egyaránt.

Ráadásul nemcsak klubjában, hanem a válogatottban is sikert sikerre halmoz a középpályás: Ghána nemzeti tizenegye, az ország történetében először, kijutott a 2006-os világbajnokságra, nem kis részben Essien jó játékának és két góljának köszönhetően.

Samuel Eto'o (kameruni, FC Barcelona)
Az afrikai gólvágó 2005-ös évére nem mondhatjuk egyértelműen, hogy sikeres, hiszen ugyan a bajnokságban remekelt a csatár, a nemzetközi porondon sem klubjával, sem a válogatottal nem szerepelt túl fényesen. A Primera Divisiónban tavasszal 11-szer talált be, és végül 24 találattal a második helyen zárt a góllövőlistán Diego Forlán mögött. A Bajnokok Ligájában azonban közel sem ment ilyen jól neki: csupán egy gólra volt képes a Chelsea FC ellen, ez pedig nem volt elég csapata továbbjutásához.

Ősszel igyekszik kiköszörülni a csorbát: a Panathinaikosz ellen mesterhármast ért el a BL-ben! A bajnokságban sem megy rosszul a kameruninak: az első 11 fordulóban tízszer volt eredményes, és ha így folytatja, minden bizonnyal eggyel előrébb végez a gólvadászok versenyében, mint a legutóbbi idényben. Nem csak a tavaszi Bajnokok Ligája-szereplés lehet fájó pont Eto'o számára 2005-ben: a kameruni válogatottal hiába győzték le mindkétszer Elefántcsontpartot, a gyengébb nemzeti együttesek ellen annyi pontot hullajtottak el, hogy Didier Drogbáék végül megelőzték a Szelídíthetetlen Oroszlánokat.

A legutóbbi két év afrikai aranylabdása Európában az idén nemigen számíthat hasonló elismerésre: az első tízbe talán befér majd, de a képzeletbeli dobogóra aligha állhat fel.

Luis Figo (portugál, Real Madrid és FC Internazionale)
Ha 2000-ben nem a portugál középpályás kapta volna az Aranylabdát, aligha kerül fel az idei listára. Tavasszal ugyanis csak elvétve lépett pályára a Real Madridban, az idei év első felét inkább azzal töltötte, hogy eldöntse, hová szerződik a nyáron, szerződése lejártával. A befutó végül az olasz klub lett, ahol Figo végre új életet kezdhetett - igaz, talán kissé későn, túl 33. születésnapján.

A milánói sztárcsapatnál már-már megváltóként fogadták Figót, akitől kimondva-kimondatlanul azt várják, hogy vezérletével a kék-feketék 17 év szünet után újra megnyerjék az olasz bajnokságot. A portugálnak ugyan szemmel láthatóan jót tett a klub- és országváltás, jóval felszabadultabban játszik, mint utolsó madridi évében, de ahhoz, hogy az Inter valóban bajnok legyen, önmagában Figo kevés lesz.

A 2004-es Európa-bajnokság után a veterán zseni ugyan lemondta a válogatottságot, de az ősszel visszatért a nemzeti csapatba, amely csoportelsőként jutott ki a németországi világbajnokságára, Figo pályafutásának minden bizonnyal utolsó világversenyére.

Diego Forlán (uruguayi, Villarreal CF)
Ha két évvel azelőtt azt mondja valaki, hogy 2005-ben Diego Forlán európai aranycipősként és spanyol gólkirályként felkerül az Aranylabda várományosainak ötvenfős listájára, az illetőt minden bizonnyal elmeorvoshoz küldik. Pedig ez a helyzet, a Manchester Unitednél a helyét sehogyan sem talált uruguayi csatár ugyanis 2004 nyarán a Spanyolországba szerződött, ott pedig szenzációs idényt produkált. Ha az idei naptári évet vizsgáljuk, a számadatok akkor is lenyűgözőek: Forlán 2005-ben eddig húsz gólt lőtt a bajnokságban!

Ebből tavasszal 17-et, ami jól mutatja, hogy az őszi idényben már sem neki, sem csapatának nem megy úgy, mint a tavalyi szezonban. A Bajnokok Ligájában még nem tudott a kapuba találni a dél-amerikai támadó, a selejtezőben viszont igen fontos gólt szerzett az angol Everton FC ellen. A világbajnoki selejtezőkön Forlán szerezte az uruguayi válogatott egyik legfontosabb találatát a sorozatban: az ő góljával verték az uruk Argentínát, és így kiharcolták a pótselejtezőn való részvétel jogát.

A sors furcsa iróniája, hogy a Villarreal csatára sérülése miatt csak negyedórát tölthetett a pályán az ausztrálok elleni mérkőzéseken, és nélküle az uruk elbukták a pótselejtezőt.

Luis García (spanyol, Liverpool FC)
A barcelonai nevelésű középpályás valósággal újjászületett a Mersey partján, ahol honfitársa, Rafa Benítez keze alatt pályafutása legeredményesebb évét zárja az idén decemberben. A bajnokságban négy gólt szerzett tavasszal, a Vörösök pedig az ötödik helyen zártak, a Bajnokok Ligájában viszont Luis García és a Liverpool is parádézott: a spanyol az egyenes kieséses szakasz valamennyi párharcában eredményes tudott lenni, összesen öt gólt lőtt a Bayer Leverkusennek, a Juventus FC-nek és a Chelsea FC-nek.

A döntőben nem talált be, de remekül játszott - csapattársai zöméhez hasonlóan főleg a második félidőben és a hosszabbításban. Ősszel sem megy rosszul a szélsőnek: a bajnokságban egy, a BL-ben viszont már két találatnál jár, és teljesítménye jutalmául meghívást kapott a spanyol válogatottba is, amelynek színeiben három világbajnok selejtezőn lépett pályára, majd a szlovákok elleni első pótselejtezőn mesterhármast vágott!. Könnyen lehet, hogy kap néhány szavazatot, de az élcsoportban várhatóan nem lesz érdemes keresni Luis García nevét.