Ibrahimovic, a kiállhatatlan labdazsonglőr

Zseniális támadó, igazi labdazsonglőr, posztján Európa legjobbjai között jegyzik - alattomos, mocskos szájú, nagyképű figura. Ezek Zlatan Ibrahimovic főbb tulajdonságai, azok az ismertetőjegyek, melyek miatt aktuális klubja és a svéd nemzeti tizenegy szurkolói istenítik, mindenki más viszont hajlamos ferde szemmel nézni rá. Eddig két világbajnokságon és egy Európa-bajnokságon szerepelt, 25 évesen ötvenedik válogatott szerepléséhez közelít, túl jár századik találatán a felnőtt mezőnyben. Egy fiúgyermek apja, számos sportsiker "birtokosa", de ennél is többre vágyik: a világ legjobbja akar lenni.

Nem csoda, hogy a legtöbben - szakértők és szurkolók egyaránt - Marco van Bastenhez kezdték el hasonlítani a játékát, és világszerte egyre több rajongóra tett szert, pályán és azon kívül történt különböző incidensei ellenére (vagy tán éppen ezért?).

Klubszinten aztán a - később elvett - bajnoki cím megszerzése után átmenetileg elhagyta szerencséje és időnként jó formája is. Nagy álma, a Bajnokok Ligája megnyerése nem jött össze a Juventusszal, mindkétszer a negyeddöntőben búcsúztatta a Zebrákat egy-egy angol csapat, 2005-ben a későbbi győztes Liverpool FC, egy évvel később pedig az Arsenal FC; a 2005-2006-os bajnoki idény értékelésére pedig az ismert okok miatt nem vállalkozhatunk, legfeljebb annyit jegyzünk meg, hogy bár Zlatan a korábban említett csatártársai mögé szorult a házi góllövőlistán (kapott is kritikát bőven!), az előkészítésben annál inkább jeleskedett, majd' 20 alkalommal adott elronthatatlan labdát csapattársainak.

A válogatottban viszont megkezdte az ipari gólgyártást, a világbajnoki selejtezőkön állandó párjával, Henrik Larssonnal párban fantasztikus produkciót nyújtott, nyolc mérkőzésen nyolc gólt szerezve, a magyar nemzeti tizenegyet ismét megleckéztetve.

A bundabotrány kirobbanásával világos volt, hogy az önmagán kívül máshoz nemigen lojális svéd nem marad Torinóban, a klubvezetés képlete ezért egyszerű volt: az viszi, aki a legtöbbet kínál érte, ez a csapat pedig a bajnoki címre törő FC Internazionale lett közel 25 millió euróval (az AC Milant megelőzve) - ez viszont már 2006 augusztusában, a világbajnokság után történt, egy ilyen eseményen túlszaladni ellenben vétek lenne...

Bár lehet, hogy jobban örülne, ha jótékonyan elhallgatnánk pályafutásának eme epizódját. A háromkoronások ügyeletes sztárjaként ugyanis mindenki jó játékot várt tőle, Ibrahimovic azonban nem tudta a legjobbját nyújtani.

Felfedezője, Beenhakker Trinidad és Tobago szövetségi kapitányaként még tartott tőle a csoportkörben, de mint kiderült, alaptalanul, Svédország pedig vérszegény játékkal búcsúzott Németországtól, épp a házigazda ellenében.