Alighanem ez utóbbi tény is hozzájárult ahhoz, hogy ismét felmerült a neve a francia válogatottnál - persze ehhez az is kellett, hogy immár Raymond Domenech üljön a gallok kispadján. Anelka 2005 novemberében, több mint három éves kihagyás után tért vissza a nemzeti csapatba, és rögtön gólt is szerzett, jól futballozott, és joggal gondolhatta: végre pályára léphet a világbajnokságon.
A sors azonban megint csak a mézesmadzagot húzta el előtte: Domenech ugyanis kihagyta a vébékeretből, és még akkor sem hívta be, amikor kevéssel a torna előtt Djibril Cissé súlyos sérülést szenvedett.
A vébé még hiányzik válogatottbeli pályafutásából
Anelka tehát sorozatban harmadszor nézhette a televízióból válogatottbeli társainak szereplését a világbajnokságon, de hogy idővel azért bölcsebb lett, azt jelzi, hogy immár nem balhézott kihagyása miatt, és amikor a németországi viadal után meghívót kapott a nemzeti csapatba, szó nélkül pályára lépett.
Ekkor azonban már nem a Fenerbahce játékosa volt, hiszen pályafutása során hetedszer is klubot váltott, és megint visszatért Angliába - és ismét nem egy sztárcsapathoz. A Bolton Wanderers klubrekordnak számító, 12 millió eurót fizetett ki érte, és ezzel a pályafutása során Anelkáért kiadott transzferdíjak összessége 153 millió euró fölé nőtt, amivel a francia focista világcsúcstartónak számít.
Egy Bolton-mezben szerzett gólját ünnepli, a szenvedő fél egykori csapata, az Arsenal
A Boltonban sokáig váratott magára az első gólja, amelyet éppen volt egyesülete, az Arsenal FC ellen ért el, és ezt követően már jobban belelendült, 11 találattal zárva a 2006-2007-es idényt. A jelenlegi pontvadászatban a Wanderers ugyan nem remekel, de ez legkevésbé sem Anelkán múlik, aki máris négy gólt ért el, és továbbra is stabilan tagja a francia válogatott keretnek. Könnyen lehet, hogy a jövő évi Eb-n végre szerepelhet pályafutása második nagy tornáján felnőttként - de nála sohasem lehet tudni, hogy mikor jön közbe valami...