A Vörösöknél akkoriban Gérard Houllier volt az edző, aki még a francia utánpótlás-válogatottból ismerte Anelkát, és bizalmat szavazott a támadónak, aki ugyan "csak" négy bajnoki találatot ért el a Vörösök színeiben, de teljesítménye alapján úgy tűnt, hogy a Liverpool végleg megveszi őt a PSG-től - ahol Fernandez mester továbbra sem számított rá. Sőt, a hírek arról szóltak, hogy a két egyesület már meg is egyezett egymással, ám Anelka végül mégsem lett végleg a Liverpool FC focistája: állítólag a csatár túl magas fizetést szeretett volna kapni.
Ha kellett, akkor felvette a brusztolós stílust a Premier League-ben
További csapás volt a focista számára, hogy a gall szövetségi kapitány, Roger Lemerre kihagyta őt a 2002-es vébére utazó francia válogatott keretből. Anelka azonban nem az a típus, aki sokat bánkódik ilyesmin, főleg, hogy jelentkezőben továbbra sem volt hiány, és végül a Premier League-be frissen feljutott Manchester City 19,8 millió fontot fizetett ki érte.
A Citynél Anelka két éven keresztül egyértelműen az első számú támadónak számított, és bebizonyosodott, hogy ha érzi a bizalmat, akkor képes kiemelkedő teljesítményre. Két év alatt 31 találatot ért el az angol első osztályban, és olyan játékosok mellett szerepelt a neve a góllövőlistán, mint Ruud van Nistelrooy, Thierry Henry, Michael Owen vagy Alan Shearer.
Ennek ellenére a válogatottba majd három éven keresztül nem lépett pályára, mivel konfliktusba keveredett az új francia szövetségi kapitánnyal, Jacques Santinivel, aki egyszerűen nem hívta meg őt a csapatba, pedig Anelka bőven befért volna a gallok bővebb keretébe.
A Fenerbahcéval a Milan ellen is pályára lépett a BL-ben
A manchesteri egyesületnél töltött idilli időszak 2005 januárjában ért véget, amikor a támadó némi meglepetésre a török Fenerbahcéhoz szerződött. Az isztambuliak tízmillió eurót adtak ki az időközben a muszlim vallást is felvett csatárért, aki rögtön bajnokságot is nyert a Fenerrel, és így hosszú idő után ismét pályára léphetett a Bajnokok Ligájában.