Fabregas saját elmondása szerint első felnőtt találatát otthon kólával és Kinder-tojással ünnepelte - ami fiatal korát látva végül is érthető.
Az ifjú spanyol az idő tájt a nála két évvel idősebb svájci védővel, Philippe Senderosszal élt együtt Londonban, ahol a klub bérelt nekik lakás, és egy idősebb házinéni "felügyelt" a fiúkra.
A spanyol középpályás a bajnokságban abban az idényben még nem lépett pályára, de az Arsenal éppen akkor nyerte meg veretlenül a Premier League küzdelmeit, ami magyarázatot ad arra, hogy Farbregast miért nem vetették be a pontvadászatban.
A következő szezon rajtján, a Community Shielden azonban kisebb meglepetésre ott volt a kezdők között a Manchester United ellen. Ez részben annak volt köszönhető, hogy a középpályások közül Edú és Patrick Vieira is sérült volt, de Wengeren kívül alighanem így is kevesen vállalták volna, hogy a mindössze 17 éves focistát bedobják a mély vízbe.
A francia trénernél azonban nem a kor, hanem a pályán mutatott teljesítmény számít, így aztán Fabregas az első bajnoki fordulóban is a kezdő tizenegy tagja volt, és harmadik mérkőzésén a Premier League-ben rögtön meg is szerezte első gólját. A Blackburn Rovers elleni találattal újabb klubrekordot adott át a múltnak, hiszen ő lett az Arsenal történetének legfiatalabb bajnoki gólszerzője. Pár nappal később a klub új kontraktust ajánlott neki, amit ő örömmel alá is írt, hosszú távra elkötelezve magát az Ágyúsoknál.
A londoniak igyekezete persze érthető volt, hiszen Cesc fiatal kora ellenére hétről hétre kiváló teljesítményt nyújtott. Decemberben például első BL-gólját is begyűjtötte, a Rosenborg BK elleni idegenbeli meccsen talált be, és ezzel a Bajnokok Ligája történetének második legfiatalabb gólszerzője lett.
Első idényében, tizenévesen 32 bajnokin szerepelt a Premier League-ben, ebből 24 alkalommal kezdőként, és kétszer volt eredményes, ráadásul a szezon végén FA-kupa-győzelemnek örülhetett, miután az Arsenal a döntőben 11-esekkel legyőzte a Manchester Unitedet.