Vágólapra másolva!
Ritkán fordul elő, hogy amikor egy futballista bejelenti visszavonulásának idejét, akkor klubja minden követ megmozgat azért, hogy maradásra bírja, a Juventusnál azonban éppen ez a helyzet Pavel Nedveddel. A cseh játékos már az ősszel elmondta, hogy ez az utolsó szezonja Torinóban, ám a Juve sehogyan sem találja a megfelelő utódot - ami Nedvedet ismerve nem is meglepő.

Nedved azonban akkor már elhagyta szülővárosát, az FC Skoda Plzenhez szerződött. Ebből a klubból lett először válogatott, 1986-ban a korosztályos nemzeti csapatba kapott behívót. Szépen haladt a ranglétrán, s valamennyi foknál elbűvölte a vele foglalkozókat. Alacsony termete ellenére már akkor is nagyon erős volt, annyit futott, mint egy gép, s úgy lőtt, mint egy ágyú.

A plzeni éveket követően egy rövid megálló (a VTJ Tábor nevesincs egyesülete) után Pavel pályafutása 1991-ben vett gyökeres fordulatot, ekkor vitték sorkötelesként a prágai Duklához. A katonacsapat, amely a hatvanas-hetvenes években élte fénykorát, akkor már túl volt zenitjén. Az egykori kiválóságok, mint Zdenek Nehoda, Jan Fiala, Frantisek Stambachr és Ladislav Vízek már csak a szurkolók emlékezetében rúgták a labdát, Prága Dejvice kerületében csak egy-két ezren jártak a csapat mérkőzéseire. A Juliska-stadionban ennek ellenére volt mit tanulnia Nedvednek, s ami még fontosabb, rendszeres játéklehetőséghez jutott a Cseh és Szlovák SZK labdarúgásának élvonalában.

Először az 1991-92-es idényben húzta magára a Dukla sárga mezét, az akkori öltözőbeli társak közül manapság talán csak Petr Kostelník kapus, valamint Josef Obajdín és Karel Rada neve mond valamit az országhatáron kívül. A Dukla a 11. helyen végzett a bajnokságban, a Cseh Kupában pedig a negyeddöntőig menetelt, ahol a Sparta állította meg. Nedved különösen tavasszal focizott jól, mindhárom gólját akkor szerezte. Az első élvonalbeli találatát az Inter Bratislava ellen lőtte, de betalált a besztercebányaiak és az ostravaiak hálójába is. Nem véletlen, hogy az egykori katonacsapat szürke seregéből éppen Nedveden akadt meg a Sparta vezérkarának szeme, aki így 1992 nyarán ismét költözött, ezúttal azonban csak három metrómegállóval arrébb.