Mindenekelőtt vizsgáljuk meg, hogy a magyar labdarúgó-válogatott milyen összeállításban vett részt a legutóbbi két kontinenstornán, és hogyan nézett ki Marco Rossi együttese a márciusi felkészülési mérkőzéseken. Azaz mutatjuk, hogy milyen volt a magyar Eb-keret 2016-ban és 2021-ben, illetve az idei Európa-bajnokság előtt három hónappal.
Mint látható, 7 helyen volt egyezés az eddigi két Eb-szereplés során a magyar fociválogatott keretében:
Dibusz, Gulácsi, Fiola, Lang, Kleinheisler, Nagy Ádám és Szalai Ádám volt ott mindkétszer.
Közülük a már visszavonult Szalai Ádám kivételével mind a hat játékosnak reális esélye van arra, hogy a 2024-es Eb előtt is meghívót kapnak – az akkor épp a sérüléséből felépülő Fiola kivételével mind ott is voltak a márciusi keretben. Nagy Ádám egyenesen minden idők legtöbb Eb-meccsén pályára lépő magyar focistája lehet, Dibusz Dénes pedig adott esetben az Európa-bajnoki bemutatkozására készülhet, ha Marco Rossi neki szavaz bizalmat a kapuban. Lang Ádám és Fiola Attila egyaránt 4-4 Eb-meccsen léptek eddig pályára, és a ciprusi Omonia védője az egyetlen a magyar keretből, aki nyolc év szünet után játszhat ismét meccset a kontinenstornán.
Az említett hét játékoson kívül a 2016-os magyar Eb-keretben szereplő 16 válogatott focista közül aligha van bárkinek esélye arra, hogy nyolc év szünet után ismét ott lehessen az Európa-bajnokságon. Közülük Dzsudzsák Balázs az egyetlen, aki a 2021-es Eb óta meghívót kapott Marco Rossitól, és a Debrecen középpályása is csak a görögök elleni búcsúmeccse alkalmából. Pedig a 16-ból 6, ma is aktív és válogatottságot még le nem mondó játékos – Bese, Böde, Kádár, Korhut, Németh és Stieber – szerepelt a válogatottban a Rossi-korszakban is, ami 2018 júniusa óta íródik. Lássuk először, hogyan is alakult az ő pályafutásuk a válogatott szempontjából.
Bese Barnabást 2016-ban az MTK csapatából hívta meg az Eb-keretbe Bernd Storck szövetségi kapitány, majd a kontinenstornán az akkor 22 éves hátvéd egy félidőt kapott Portugália ellen, ami mindössze a második válogatottsága volt. Besét még azon a nyáron leigazolta a francia másodosztályú Le Havre, ahol kulcsjátékosnak számított, akárcsak a válogatottban, hiszen 2017 végéig már 11 meccsen viselhette a címeres mezt, majd később Marco Rossi irányítása alatt is 11 találkozón szerepelt. Ám az utolsó mérkőzését 2020 novemberében játszotta a magyar válogatottban, akkor már a belga élvonalbeli Leuven focistájaként. Az új klubjában ugyanis nem tudott olyan jól szerepelni, így Rossi az elmúlt bő három évben nem hívta meg a 2022 elején Székesfehérvárra igazoló védőt.
Bese Barnabás az elmúlt időszakban a Fehérvár egyik legfontosabb játékosává vált, az NB I dobogójáért küzdő együttesből pedig egy kiváló tavasszal megpróbálhatja kiharcolni azt, hogy Rossi ismét felfigyeljen rá.
Böde Dániel a ferencvárosi korszaka második felében szinte kihagyhatatlan volt a válogatottból, a Feröer elleni duplájával kulcsszerepe volt a 2016-os Eb-kijutásban, majd Franciaországban Izland és Belgium ellen is lehetőséget kapott. Az utolsó fradista évében viszont Marco Rossi kispadra érkezése után már csak egy alkalommal lépett pályára címeres mezben, a 2018. november 15-én megrendezett, Észtország elleni Nemzetek Ligája-mérkőzésen. Böde 2019-ben visszaigazolt Paksra, ahol ugyan a mai napig rendszeresen játszik – elsősorban csereként –, nehéz elképzelni, hogy Rossi 37 éves korában még számol a csatárral.
Kádár Tamás még Bödénél is fontosabb tagja volt a válogatottnak, amit az 57 fellépése is jól mutat, de ezek közül csupán 10-et játszott a Rossi-korszakban. Kádár a négyből három meccset is végigjátszott a 2016-os Eb-n, majd 2017-ben a lengyel Lech Poznantól az ukrán Dinamo Kijevbe igazolt. 2019 végén jött a nagy váltás a karrierjében, ugyanis ekkor játszotta az eddigi utolsó meccsét a válogatottban, majd szóváltásba keveredett a klubja edzőjével, amely következtében távozott Ukrajnából, és a koronavírus-járvány kezdetekor Kínába szerződött. Két év után hazatért, játszott Újpesten, Pakson, tavaly nyár óta pedig az MTK-t erősíti a 34 éves védő, aki
hiába kulcsembere a fővárosiaknak az idei szezonban, Rossi Eb-keretében aligha lesz helye.
Kádár poszttársa, Korhut Mihály háromszoros bajnok és kupagyőztes volt a Debrecennel, amikor meghívást kapott a válogatottba, majd a 2016-os Eb-n végigjátszotta a portugálok elleni 3-3-as meccset. Azon a nyáron az izraeli Hapoel Beer-Seva védője lett, amellyel két bajnoki címet nyert és bejutott az Európa-liga csoportkörébe, mielőtt 2019 elején a görög Arisz Szalonikihoz került. Innen aztán 2020 nyarán tért haza az akkor a másodosztályba kiesett DVSC-hez, amelyet rögtön segített visszajuttatni az NB I-be. 2022 nyarán azonban a szintén debreceni DEAC-hoz került, és azóta is a harmadosztályú klub védőjeként szerepel, így a 35 éves védő korábban hiába játszott 9 mérkőzést is a válogatottban a Rossi-érában, az újabb Eb-kerettagság nem jöhet szóba vele kapcsolatban.
A 2000-es évek végének legnagyobb magyar csatártehetsége, Németh Krisztián már 21 évesen, 2010-ben bemutatkozott a Nemzeti Tizenegyben, majd a görögországi, hollandiai és amerikai légióskodása alatt is rendszeresen hazatért a válogatottszünetekben. A 2016-os Eb-n két csoportmeccsen is szerepelt, de a folytatásban is számítottak rá a szövetségi kapitányok. Még Marco Rossi is, noha az olasz szakember összesen három meccsen küldte pályára Némethet, legutóbb 2019 szeptemberében. Azóta Németh Krisztián játszott Dunaszerdahelyen és Debrecenben,
MLS-bajnok lett a Columbus Crew-val, majd féléves kihagyás után, 2022 nyarán az MTK-hoz igazolt, amelyet előbb gólkirályként feljuttatott az NB I-be, és idén is rendszeresen segíti a jó játékával.
Ám akárcsak Kádárnak, a kék-fehéreknél történő stabil játék aligha lesz elég a 35 éves csatárnak ahhoz, hogy ne a kimaradó játékosok közé tartozzon az Eb-keret kihirdetésekor.
Kádár és Németh mellett pedig van egy harmadik focista is ezen a listán az MTK-ból, méghozzá Stieber Zoltán. A szintén 35 éves játékos Németországban, főleg a Bundesliga 2.-ben alkotott maradandót a 2016-os Európa-bajnokságig vezető úton, ahol az első meccsen ő szerezte a magyar válogatott második gólját. Stieber az Eb után egy évig még maradt a német másodosztályban, majd 2017-ben az Egyesült Államokban játszó DC United csapatához szerződött, ám a magyar válogatottban még ezután is hónapokon át szerepelt. Marco Rossi irányítása alatt viszont csupán egy meccsen, a 2018-as, finnországi NL-találkozón lépett pályára, 2019-ben pedig hazaigazolt Magyarországra. Stieber Zalaegerszegről Újpestre került, ahol Magyar Kupa-győztes lett, majd 2022 januárja óta van az MTK-nál, amelyet tavaly felsegített az élvonalba. Idén mind a 27 bajnokin játszott, de ebből kezdőként csupán ötször, és nehéz elképzelni, hogy ő legyen az, aki az MTK-ból Bese Barnabás és Varga Roland után harmadik játékosként bekerül egy Eb-keretbe.
Ha már megemlítettük a Németh Krisztiánhoz hasonlóan U20-as világbajnoki bronzérmes Varga Rolandot, térjünk át azokra az aktív magyar játékosokra, akik jócskán rendelkeznek válogatottbeli tapasztalattal, és már szerepeltek Rossi ideje alatt is a pályán, de jó eséllyel a németországi kontinenstornáról kimaradók listáját erősítik majd.
Varga Roland Olaszországban kezdte a profi pályafutását, de a Győr és a Ferencváros játékosaként vált ismertté – a két magyar klubbal összesen öt bajnoki címet szerzett. 2021 januárjában nevelőegyütteséhez, az MTK-hoz igazolt, majd azon a nyáron ott volt Rossi Eb-keretében is, és a portugálok elleni meccs hajrájában pályára is lépett.
Ám noha ez már a 13. válogatott meccse volt a Rossi-érában, ezt csak egyetlen további találkozó követte,
még akkor ősszel, Albániában. Varga az Egyesült Arab Emírségekbe, majd Lengyelországba került, mielőtt két éve Sepsiszentgyörgyre szerződött. A Sepsi OSK-val Román Kupa-győztes lett, több gólt is lőtt az Európa-konferencialiga selejtezőiben, az elmúlt időszakban viszont kevesebb lehetőséget kap a klubjában a 34 éves csatár, aki reálisan nem reménykedhet Rossi újabb meghívójában.
Varga Roland három korábbi vagy jelenlegi sepsiszentgyörgyi csapattársa is megtapasztalta már, milyen érzés pályára lépni a magyar válogatottban, hiszen Varga Kevin tizenháromszoros, Kecskés Ákos hatszoros, a tavaly Azerbajdzsánba igazolt Tamás Márk pedig egyszeres válogatottnak mondhatja magát. Ám az elmúlt két évben egyikük sem volt kerettag, és hiába játszanak rendszeresen a jelenlegi klubjukban, meglepetés lenne, ha Rossi épp az Eb előtt döntene ismét a behívásuk mellett.
Náluk is rutinosabbak a magyar válogatottban a még aktív, de a márciusi keretben nem szereplő játékosok közül Kalmár Zsolt (36), Botka Endre (25), Gyurcsó Ádám (20), Holender Filip (16) és Sigér Dávid (14). Kalmár Zsolt sérülés miatt biztosan lemarad a harmadik Eb-jéről is, a ciprusi AEK Larnacában az utóbbi időben nélkülözött Gyurcsó Ádám és az NB II-es Vasasban futballozó Holender Filip németországi részvétele pedig szintén valószínűtlen. A Ferencvárosban olykor-olykor lehetőséget kapó Botka Endre, és a télen épp a Fraditól Fehérvárra igazoló Sigér Dávid viszont még kiharcolhatja az Eb-részvételt – noha utóbbi, részben a sérülései miatt a legutóbbi Európa-bajnokság óta egyszer sem szerepelt a válogatottban.
Rajtuk kívül tíz olyan aktív magyar focista van, akik már több mint öt alkalommal szerepeltek a válogatottban – a Rossi-korszakban (is) –, de a Törökország és Koszovó elleni keretnek nem voltak tagjai: Baráth Botond, Csoboth Kevin, Eppel Márton, Hahn János, Hangya Szilveszter, Nagy Dominik, Schön Szabolcs, Vécsei Bálint, Vida Máté és Paulo Vinícius. Marco Rossi válogatási elvei alapján az NB II-ben futballozó Baráth, Nagy, Vida és Vinícius, a sérüléséből továbbra is lábadozó Hangya, valamint a klubcsapattal keddig nem is rendelkező, immáron paksi Vécsei Eb-szereplésére aligha van esély. A legutóbbi Eb-keretben jelenlévő Schön a Fehérvár, Hahn a Paks alapembereként próbálja felhívni ismét Rossi figyelmét; Csoboth az Újpestből kerülne be ismét az együttesbe; a legutóbb öt éve válogatott és Rossi irányítása alatt a Honvéddal bajnok Eppel pedig reméli, hogy a lengyel Warta Poznan színeiben hétről hétre nyújtott teljesítménye elég lesz egy meghívóhoz.
Már így is hosszú a listánk, de Marco Rossinak még további 12 nevet figyelembe kell venni akkor is, ha nem akar újoncot avatni az Európa-bajnokságon. Baráth Péter, Cseri Tamás, Dárdai Palkó, Ferenczi János, Holman Dávid, Kata Mihály, Kiss Tamás, Könyves Norbert, Németh András, Sallói Dániel, Szappanos Péter és Szuhodovszki Soma ugyanis mind-mind olyanok, akiket az elmúlt években kipróbált már egyszer-kétszer a szövetségi kapitány, márciusban azonban nem számított rájuk. Közülük a már a kiesőjelölt Mezőkövesdben sem kulcsszerepet kapó Cseri, a Kispesten futballozó Holman, az Újpestben elvétve játszó Kiss, és az Eb-kihagyásba már beletörődött Sallói szereplése nagy szenzáció lenne, a többi nyolc játékos azonban akár be is kerülhet az Európa-bajnoki névsorba.
Szappanos Tóth Balázs legfőbb kihívójának számít a kapusok között a Gulácsi és Dibusz melletti harmadik helyre. A Fraditól télen a lengyel bajnok Raków csapatához az Eb-szereplés reményében távozó Baráth, a Herthában a sérülése óta egyre jobb formába kerülő Dárdai, a DVSC-vel az NB I dobogójáért küzdő Ferenczi és Szuhodovszki, az MTK-val szintén éremesélyes Kata, a Paksban egyre jobb teljesítményt mutató Könyves, valamint a Hamburgban egyre több lehetőséget kapó Németh pedig szintén mindent meg fog tenni a következő másfél hónapban, hogy egy poszttársát kiszorítsa a válogatott keretéből, és ott legyen az Európa-bajnokságon.
Nem lesz tehát egyszerű Marco Rossi és az álmaikért harcoló magyar focisták dolga sem a következő hetekben. A magyar labdarúgó-válogatott legközelebb közvetlenül az Eb előtt lép pályára: Írországban június 4-én, Izrael ellen pedig hazai pályán, június 8-án – május végén kiderül, milyen kerettel. A 17. Európa-bajnokságot 2024. június 14. és július 14. között rendezik meg Németországban, a magyar válogatott a házigazdákkal is egy csoportban szerepel. Marco Rossi együttese a csoportkörben június 15-én 15 órától Svájc, június 19-én 18 órától Németország, június 23-án 21 órától pedig Skócia ellen mérkőzik meg – a svájciak ellen Kölnben, a házigazdák és a skótok ellen Stuttgartban.