Szent és profán

Vágólapra másolva!
Hordanak-e zoknit a bíborosok, és mennyi a nyugdíjuk? Ezekre a kérdésekre is választ ad Crista Kramer von Reisswitz Pápacsinálók című könyve, amely a Vatikán profán titkai mellett a római katolikus egyház működését és a Szentszéket ért bírálatokat is részletesen tárgyalja. Bár a szerző jobbára szelíd hangvételű történeteken keresztül mesél az egyházról, a Vatikánnal kapcsolatos viták tárgyalása várhatóan újabb vitákhoz vezet majd, ezúttal a könyvről.
Vágólapra másolva!

A Szentlélek, a hatalom, a süti és a lábbelik Vatikánban betöltött szerepéről is mesél Pápacsinálók című könyvében a világ első újságírónője, aki II. János Pált a kezdetektől fogva elkísérhette külföldi útjaira a pápa különrepülőgépén.

Rendelje meg!

280 oldal, 2090 forint. Kiadó: Magyar KÖnyvklub


Kramer von Reisswitz:
A pápacsinálók - a bíborosok és a konklávé





A német szerző számba veszi a XII. Pius II. világháború alatti magatartásával kapcsolatos vita érveit, az I. János Pál hirtelen haláláról közzétett vatikáni magyarázatot és annak bírálatát, valamint a II János Pál lemondásáról szóló találgatásokat is. A Vatikán tekintélyét is befolyásoló vitákkal kapcsolatban sok érdekes adalékot tudhat meg az olvasó, de ezen részek miatt várhatóan maga a könyv is újabb vitákhoz vezet majd. Reisswitz ugyanis eddigi tapasztalatait, a főpapokkal folytatott beszélgetéseket és a Vatikán tájékoztatatóit is felhasználva néhány vitás kérdés tárgyalásakor a Szentszék álláspontját hangsúlyozza ki.

Kevésbé igaz ez a Mindszenty Józsefről szóló ismertetésre, amely a XX. század nagy bíborosait bemutató fejezet leghosszabb része. Az egykori magyar hercegprímás bemutatásakor Reisswitz egyforma jelentőséget tulajdonít a Mindszenty főpapi alkalmasságára vonatkozó történészi kétségeknek és a vatikáni elismeréseknek is.

A II. világháború alatti pápa, XII. Pius megítélése szempontjából is rendhagyó a Mindszentyről szóló rész, ahol a szerző további kommentár nélkül idézi az egyik Vatikánról szóló könyv szerzőjét. A történész szerint XII. Pius azért állt ki, tőle szokatlan határozottsággal, a kommunista Magyarországon üldözött főpap mellett, mert nyomasztotta a hallgatás vádja, amivel a náci uralom után illették.