Ökölszabályok halgrillezéshez

grillhalnyito
Vágólapra másolva!
Nem eszi a halat a magyar, de hátha grillezni van kedve. Mielőtt kikészülne a rácsra tapadó, darabokra hulló filéktől, megmutatjuk, hogyan megy ez vidáman.
Vágólapra másolva!

Forrás: Táfelspicc

A hal

A halhús rendkívül gyorsan elkészül, ugyanilyen könnyen kiszárad, és előszeretettel törik morzsává, amik közül az első tulajdonságot javunkra fordíthatjuk, hiszen nem kell órákig ott állni mellette. A másik kettőt elég lesz elkerülni. Jó messzire. Elsősorban a tömör húsú halak ajánlottak grillezésre, a lemezekre omló szerkezetű fajtákkal óvatosabban kell eljárni, mert a finom ízek elveszhetnek a rácsok között. Tömör húsa van például a harcsának, csukának, tőkehalnak vagy a pontynak. A lazac, pisztráng, nyelvhal, tonhal és a makréla hajlamos szétesni, ettől még nem kell róluk lemondani, csak óvatosabb bánásmódot igényelnek. A pisztráng és a makréla méreténél fogva grillezhető egyben is.

A bőrtelen halfiléket el kell felejteni, szinte biztosan a tűzbe potyogva végzik. A bőrös filéket viszont jól egyben tartja a bőr, ezekkel könnyen lehet dolgozni. Remekül lehet egészben sütni kárászt, keszeget, pisztrángot, makrélát, bármit, ami elfér a rácson, és nem kövér, mint egy bonitó. Az egészben tűzre rakott halak lassabban sülnek át, ezért a grillezést a rácsra helyezett rozmaringágakon, szőlőleveleken, akár pár csokor kapron érdemes megkezdeni. A fűszer ízesít, illatosít, és az első 5-6 percben segít nekünk elősütni a halat.

A sózást elég a sütés végére hagyni, mert az eleve könnyen kiszáradó halhúst a sózás a nedvei elvesztésére ösztönözni. Ez nem halászlé, amibe elősózzuk a pontyot.

Forrás: Táfelspicc

A síkosítás

A hal húsa száraz, ezért könnyen leragad, ráadásul ha ez megtörtént, a letapadt húsdarabot nem lehet úgy felráncigálni a vasról, mint egy kilós T-bone-t, ezért muszáj némi energiát fordítani a megelőzésre. A grillrácsot most nem elég leporolni, muszáj tökéletesen tisztára sikálni. A hal felhelyezése előtt segít még, ha a rácsot beolajozzuk vagy szalonnabőrrel bedörzsöljük. Ugyanezt a műveletet a hallal is el lehet végezni, egy kis szőlőmagolaj sok bosszúságtól kímél meg minket. A grillezésre szánt szeletek mindig legyenek egyenletesen vastagok, így lehet elkerülni, hogy mire elkészül a vaskos fele, a vékonyabb rész kiszáradjon.

Forrás: Táfelspicc

A tűz

A halat magas hőfokon, pár perc alatt lehet a legsikeresebben elkészíteni, ezért mindig fehéren izzó parázson kezdjenek hozzá. Ne sütögessék, süssék.

Forrás: Táfelspicc

A segédeszköz

Két vékony, széles fémlapát kell, semmi más. Ezzel lehet egyedül szépen megfordítani, majd a rácsról egyben eltávolítani a halat. Az egyikkel felülről biztosítva, a másikkal alácsúszva. A villát felejtsék el, bár aki rendelkezik némi kézügyességgel, próbálkozhat egy lapáttal is.

A sütés

A halat mindig a bőrös felével kell a grillre helyezni, és ahogy semmi mást, nem szabad szurkálni, nyomkodni, piszkálni, forgatni, toszogatni sütés közben. De míg az előbb említett, kilós T-bone-t különösebben nem viseli meg a szekírozás, a hal ettől a bánásmódtól atomjaira fog hullani. Ezért talán a legfontosabb szabály az, hogy a halhoz háromszor kell sütés közben hozzáérni: amikor a bőrével lefelé a rácsra kerül, egyet lehet rajta fordítani egy széles és vékony lapáttal, majd amikor levesszük a tányérra. Minden további akció felesleges zaklatásnak minősül, tehát a kevesebb megint több. Süssenek több halat!

Forrás: Táfelspicc