Szalag helyett - DVD-újraíró a Philipstől

Teszteltük a Philips DVD-R890 típusú asztali DVD-író készülékét. A holland gyártó maximálisan felhasználóbarát DVD+RW modellje igen jó minőséget produkált, ráadásul elődjénél olcsóbb áron.

A Philips DVD-R890 tuner egysége nagyon jó minőségunek mondható, képe néha természetesebb és részletgazdagabb, mint a tévé saját tunerje. (Scart kábellel összekötve!) Így azután nem csoda, hogy a felvett videóanyag is nagyon jó minőségu lesz. A legmagasabb képminőség esetén (HQ) a felvételi idő mindössze 60 perc, ezt úgy gondolom, csak DV forrás esetén érdemes használni, ugyanis itt inkább a sugárzott adás minősége fog dominálni. A "legrosszab" minőség az EP+ üzemmódban 360 perc azaz 6 óra musoridővel kecsegtet. Bár itt látható a nagyobb tömörítés hatása, ez a képminőség még mindig túlszárnyalja a VHS-től megszokott képet. És ami még fontosabb: a századik lejátszás után is ugyanilyen marad. Musoros DVD lemezekkel is átlag feletti produkciót láthattam, A filmeket megállítva is tökéletes marad a kép, remegésnek nyoma sincs, amit a felvett anyag editálásakor kockáról kockára léptetéskor értékelhetünk igazán. Talán egyedül a menük betuinél jött volna jól valami más betutípus, mivel a cím editálásánál ezt messziről nézni kicsit megeröltető. Na persze itt már azt hiszem érdemes drágább Scart kábellel próbálkozni. Ha pedig az antennakábel is jó minőségu, akkor a TV készülék saját tunerjának a képén sem vehetünk észre számottevő változást.

"Finalising"

Végezetül néhány szót a készülékekről és a lemezekről. Az asztali CD-írókból viszonylag kevés van a piacon, nem úgy, mint a számítógépes társaikból, melyek nélkül ma már szinte senki sem épít össze számítógépet. A dolog egyik oka, hogy a számítógépes CD-író elfogadja a "mezei" lemezeket, addig az asztali gépek csak a speciális "for Audio" megjelölésu lemezekre hajlandók rögzíteni. Mondanom sem kell, hogy ezeknek a lemezeknek az ára majd duplája az ugyanattól a gyártótól származó, azonos minőségu általános lemezeknek.

A DVD-k esetében ilyen különbség nincsen. Az asztali és a számítógépes eszközök ugyanazt a lemezt használják. Ugyanakkor az asztali gép, bár csak úgy, mint a CD-k esetében egyedül a videó formátum írására képes, sokkal egyszerubben kezelhető.

A CD-író szoftverek viszonylag egyszeruen és gyorsan muködtek, a videórögzítők, editálók és kodekek (kódoló dekódoló eszközök) esetében már sokkal több bökkenő adódik.

Néhány hónapja jót vitatkoztam az egyik forgalmazóval, a lemeztípusok kapcsán is. A "plusszos" írható DVD családban ugyanis először az RW formátum jött ki, az R lemezek pedig csak az idei nyártól kaphatók. Én azon a véleményen voltam, hogy szükség van az egyszer írható formátumra, hiszen sokszor van olyan adatunk (legyen ez egy tervdokumentáció vagy a kedvenc filmünk), aminek a törlésére, még az esélyt sem szeretnék meghagyni. A kolléga úgy érvelt, hogy a +R lemez, nem lesz annyival olcsóbb a +RW-hez képest, mint azt a CD-nél tapasztaljuk. Ugyanakkor az RW előnyeit nem kell ecsetelni. Én ugyanakkor kötöttem az ebet a karóhoz, hogy nekem bizony a "sima" R sokkal szimpatikusabb. A Philips DVD-R890-nel megismerkedve viszont azt látom, hogy a DVD+RW lemezzel sokkal kényelmesebben, a videómagnókhoz hasonlóan dolgozhatunk. Megvan a az RW lemezek védelmére, ilyenkor nem lehet a rajta lévő anyagot módosítani.

Így láttuk:
+ jó minőségű tuner
+ kényelmes menürendszer
+ "mínuszos" R, RW lemezek lejátszása

Kiss Attila