Kelet-Európa: az ígéret földje?

A térség fejletlensége miatt a közép-kelet-európai régióban az elkövetkezendő években továbbra is jelentősebb bővülésre lehet számítani az információs technológiák piacán, mint a kontinens nyugati felén.

A vezetékes telefonszolgáltatók 10,6 százalékos bevételnövekedést könyvelhettek el 2002-ben a térségben, és ebben a szektorban a piac gyors bővülése azóta sem állt le. Ez azért figyelemre méltó, mert az új telefon-előfizetők száma alig 1 százalékkal gyarapodott. Az adatátvitelből és az internetből származó bevételek ugyanakkor 21, illetve 55 százalékkal bővültek. A szakemberek úgy vélik, a fejlődés mindaddig látványos lesz ebben a szektorban, amíg a kormányok le nem állnak a versenysemlegességet megsértő tarifarendszerek működtetésével. Az új versenytársak megjelenése és az alap-infrastruktúra fejlesztésének igénye ugyanakkor lendületben fogja tartani ezt a szektort is.

Ami a mobilszolgáltatásokat illeti, 2002-ben 34,1 millió készüléket adtak el a régió országaiban, és ez a szám azóta is növekszik. A régió államai között igen nagy az eltérés a lakosság mobilellátottságát illetően. Ukrajnában a polgárok alig 7 százaléka engedheti meg magának ezt a luxust, Oroszországban a helyzet kicsit jobb: 12 százalék, de Románia 22 százalékkal még mindig csak gyengén fejlett országnak számít. A másik végletet a 91 százalékkal büszkélkedő Szlovénia és a 84 százalékkal a második helyen álló Csehország képviseli. Ezek az országok ugyanakkor egyre ígéretesebb piacot jelentenek a globális pozícióit javítani igyekvő nyugat-európai mobilszolgáltatóknak.

Munkaeszköz, nem divatcikk

Kelet-Európában virágzik a használt mobiltelefonok piaca is. Ennek oka az, hogy a kontinens keleti felén a mobiltelefont kommunikációs eszközként és nem divatcikként kezelik, mint nyugaton. A felhasználók ezért gyakrabban javíttatják meg elhasznált készülékeiket, míg a Laj­tá­tól nyugatra az elnyűtt maroktelefonokat automatikusan újabb, korszerűbb változatokra cserélik le. A Gartner nem említi ugyan, de a használtpiac azért is virul, mert az átlagfizetések növekedésének üteme keleten még mindig nem ösztönzi az újkészülék-vásárlást.

A személyi számítógépek értékesítése viszont erőteljesen bővült a kormányok célzott akcióinak köszönhetően. Ennek megfelelően a szerverek iránti kereslet is élénk maradt a közép-kelet-európai régióban. A térségben az IT-szolgáltatások bevételei a szakértők becslései alapján a 2002-ben regisztrált 5 milliárd dolláros szintről 7,2 milliárd dollárra emelkednek. Ez évi 7,7 százalékos növekedésnek felel meg. A programellátottság tekintetében Ke­let-Európa még mindig igen kezdetleges szinten áll. A felmérések alapján az infor­mációtechnológiai kiadásoknak csupán 3 százalékát költötték szoftverre, vagyis csak a legalapvetőbbeket vették meg. Ugyanakkor az e téren jóval fejlettebb nyugat-európai országokban nemcsak 500 milliárd dollárral többet fordítottak IT-re 2002-ben, mint keleten, de ebből is többet, 4 százalékot költöttek - elsősorban az üzletmenetet és az ügyfélkezelést felgyorsítani hivatott -szoftverekre.

Leszakadóban az élbolytól

Ami hazánkat illeti, az elemzés szerzői megállapítják, hogy az első csoport középmezőnyében foglalunk helyet. Az egyetlen előnyünk a többiekkel szemben az, hogy nálunk a legnagyobb a szélessávot használók aránya az internetezők között. Infrastruktúra és internetellátottság szempontjából Ma­gyar­or­szág­nak azonban még igen sok fejlődnivalója van, még a velünk együtt az EU-hoz csatlakozó országok némelyikéhez képest is.

A statisztikai adatokat áttanulmányozva azt tapasztalhattuk, hogy 2002-ben a hasonlóképpen 10 milliónyi lakosú Cseh­or­szág­ban a polgárok 26 százaléka in­ternetezik, vagyis több mint kétszer annyian, mint a 12 százalékot elért Ma­gyar­országon. Az első csoportban ezzel az utolsók voltunk, és már Lett­ország, Szlo­vákia és Orosz­or­szág is túlszárnyalt bennünket 13 százalékkal, de a nyakunkon van Hor­vátország is 11 százalékkal.

Még mindig jó terep Magyarország

Magyarország középtávon még mindig jó terep az IT-befektetőknek, mert nem érte el a telítettséget, s emellett rendelkezik a megfelelően képzett viszonylag olcsó munkaerővel is. A jelentés ugyanakkor a potenciális befektetőknek elsősorban Orosz­országot, Lengyelországot és Cseh­or­szá­got ajánlja. Minthogy Orosz­ország - amint már arról szó esett - külön kategóriába tartozik a piac és a kockázatok nagysága miatt, a szakemberek úgy vélik, Lengyelországban és Cseh­or­szágban párosul ideálisan és a legkisebb kockázattal az IT-kiadások növekedésének potenciálja a meglévő ­infrastruktúra színvonalával.

Lengyelországban vannak ugyan elma­radások Magyarországgal összevetve az internetszolgáltatások piacán, de ennek a szakértők szerint elsősorban az az oka, hogy a lengyelek alapvetően bi­zal­mat­la­nok a hitelkártyákkal szemben, és így nem tudott még kibonta­koz­ni az elektronikus kereskedelem. A lengyelek is maguk mögött hagytak azonban minket az internethasználók szám­arányát illetően, hiszen 17 százalékuk használja a világ­hálót. Emellett Len­gyel­or­szág lakossága csaknem négyszerese Ma­gyar­or­szá­gé­nak, ami teljesen más kategóriájú potenciált jelent a befektetők szemében.

Szalontay Mihály