Warhammer 40000: Fire Warrior

Már épp ideje volt, hogy megjelenjen egy akcióprogram, mely a népszerű Warhammer 40k szerepjáték világát eleveníti fel. Sajnos a Kuju játékánál egy minden szempontból jobb programban képzeltük el ennek megvalósulását.

Maga a Warhammer 40k univerzuma szinte adja, hogy előbb-utóbb készüljön belőle egy színvonalas akcióprogram, hisz a negyvenezredik év világegyetemében a béke fogalma még inkább relatív, mint helyi háborúk sújtotta jelenünkben. Ami a  Kuju Entertainment fejlesztőcsapatát illeti, ők sem ismeretlenek, hisz az ő nevükhöz fűződik 2001-ből a méltán sikeres Microsoft Train Simulator összerakása, úgyhogy a siker feltétele adott volt. Lássuk, hogy miért okozott csalódást mégis a program.

Először is rövid. Még a kevésbé gyakorlott játékosok is végigszaladnak a huszonegy, enyhén szólva nem túl fantáziadúsan megtervezett pályán tizenöt-húsz óra alatt, a veterán FPS guruknak pedig tán tíz óra is elegendő ehhez. Jó, a mai FPS-ek egyáltalán nem vetekedhetnek a Wizardry 7-tel játékidő terén - gondoljunk csak a Wolfensteinre, vagy az Unreal 2-re -, de talán ez a max 15-20 óra mégiscsak kevés.

Másodszor lineáris és fantáziátlan. Fentebb említettük, hogy a pályák nagyon unalmasak: szinte végig folyosókon, börtönblokkokon és egyéb belső tereken rohangálunk, melyeket ajtók választanak el. Az ajtók kinyitásához kulcsokra van szükség, melyeket a legyilkolt ellenfelektől vehetünk el. Ezek a kulcson színes lapok, melyek nagyon, de nagyon emlékeztetnek a Doom hasonló funkciójú tárgyaira.

Harmadszor szegényes, és használhatatlan az arzenál. Eleve hiányoznak a Warhammer 40k hoz szinte hozzá nőtt, hatalmas rombolást okozó fegyverek, és a játékba pakolt puskák és egyebek ráadásul elképesztően nagyot szórnak. Az még rendben lenne, hogy megremeg egy ifjú harcos kezében a fegyver, de ezt már nehéz bevenni, hogy néhány lépésről is minden második ólomadag célt tévesszen.

Negyedszer ritka gyenge a mesterséges intelligencia. A játékban Kaist, egy Tau harcost személyesítjük meg, az ellenfeleket pedig a Birodalom tengerészgyalogosai jelentik. Ezeket a Space Marinokat azonban bizonyára konyhai szolgálatra osztották be gyakorlatozás helyett, mivel olyan ügyesen sétálnak bele a sortüzekbe, hogy öröm nézni. Lehet, hogy a fejlesztők ezzel akarták kompenzálni, hogy minden második lövés célt téveszt. Felettébb idegesítő, hogy nagyon könnyen elrejtőzhetünk üldözőik elől, hisz időnként még akkor sem vesznek észre, mikor egyértelműen nem sikerült jól elbújnunk.

Ötödször ronda. Néhány évvel ezelőtt még elment volna, sőt, tán a tetszetős kategóriába is beleillett, de manapság ez már édeskevés. A környezet még talán elfogadható lenne, főleg, ha az ember mondjuk még nem látott HL-2 screenshotokat, de a karakterek nagyon kevés poligonból épülnek fel, és a mozgásuk is olyan, mintha egy bábfilmből léptek volna elő.

És még sorolhatnánk: a zene nem illik a W40k világában, ráadásul valamilyen bugnak köszönhetően időnként néma csendben haladhatunk, a fegyverek hangja leginkább háztartásai gépekre emlékeztet, és a többjátékos módok közül is hiányoznak az eredeti ötletek. A fenti pontokból is kiderül, hogy továbbra is várakoznunk kell egy színvonalas Warhammer shooterre, mellyel remélhetőleg hamarosan megörvendeztet akár a Kuju, akár valaki más.

Rendszerkövetelmény:

Processzor P2 450
RAM 128 Mbyte RAM
VGA 32 MB VRAM



Előző
  • 1
  • 2
Következő

KAPCSOLÓDÓ CIKK